Ösztöndíj a hiányszakmákban tanulóknak
Február 1-től ösztöndíjat kapnak azok a tanulók, akik hiányszakmák képzésében vesznek részt. A keszthelyi Asbóth Sándor Térségi Középiskola Szakiskola és Kollégium tanulói közül 3 szakmában 56 diák jogosult az ösztöndíjra.
A regionális fejlesztési és képzési bizottságok a hiányszakmák választására próbálják ösztönözni a tanulókat az ösztöndíj bevezetésével. Egy 2009. évi kormányrendelet értelmében 2010. január 15-ig a régiós képzési bizottságoknak meg kellett határozni az érintett szakmákat. A döntés szerint február 1-től egységesen tízezer forintos ösztöndíjban részesül az a diák, akinek a tanulmányi átlaga 2,51 fölött van, és nem osztályismétlő. A Nyugat-dunántúli régióban – mint minden régióban – tíz hiányszakmát jelölhetett meg a bizottság. A keszthelyi Asbóth Sándor Térségi Középiskola Szakiskola és Kollégiumban 854 tanuló vesz részt 16-féle szakképzésben, ebből ötvenhat fő kap ösztöndíjat a jövő hónaptól. A meghatározott, kiemelten támogatott szakmák közül az intézményt a kőműves, szerkezetlakatos és ács szakmák képzése érinti. Az állami költségvetésben elkülönített keretből kapják majd a tanulók az ösztöndíjat. Az ügyintézést az oktatási intézmény végzi, a tanulónak nem kell külön pályázni. Szeptembertől a tanulmányi eredménytől függően magasabb ösztöndíjat – akár 30000 forintot – is kaphat a szakképzésben résztvevő diák.
Forrás: Keszthelyi Televízió
*
200 milliós támogatás a Zalavári Történelmi Emlékparknak
Keszthely – A Zalavári Történelmi Emlékpark, valamint a Termál-Völgy – Kis-Balaton Kerékpáros és Ökoturisztikai Hálózat összesen közel kétszázmilliós támogatást nyert.
A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács „A Balaton térség turisztikai vonzerejének növelése” című pályázat keretében ítélte meg az összeget – jelentette be Baracskai József, a fejlesztési tanács tagja és Mohácsi József országgyűlési képviselő. A zalavári emlékpark fejlesztésére a megyei önkormányzat pályázott sikerrel. A közel 87 millió forintból egyebek között a Szt. Adorján-bazilika környezetrendezésére, s a millenniumi emlékmű építésére jut. A Termál-Völgy – Kis-Balaton program keretében a projektgazda zalakarosi, valamint hévízi kistérségekben összesen 156 millió forintot költhetnek természeti és kulturális értékek feltárására, illetve magasabb szintű kihasználására.
Forrás: zalaihirlap.hu
*
Kilencvennégy milliárd érkezett Zalába a régióból 2009-ben
Baracskai József, a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács (Vas, Zala, Győr-Moson-Sopron) zalai tagja számolt be a 2009-ben elnyert fejlesztési-támogatási forrásokról.
A szocialista politikus elöljáróban elmondta, az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében összesen 94 milliárd forintot nyert el Zala megye tervei megvalósításához. "Majdnem minden napra jut projektindítás, avatás, alapkőletétel" – tette hozzá a zalai tanácstag.
A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2009. évi tevékenységéről beszámolva kiemelte, az operatív program 2009/2010-es akcióterve alapján az elmúlt évben 52 milliárd 983 millió forintnyi pályázati lehetőséget hirdettek meg európai uniós forrásokból. A főbb pályázati célok közt a regionális gazdaságfejlesztés (10,2 milliárd forint), a turizmusfejlesztés (14,8 milliárd), a városfejlesztés (8,8 milliárd), a környezetvédelem és közlekedés (10,5 milliárd), a helyi és térségi közszolgáltatás (8,5 milliárd) szerepelt.
Baracskai József emlékeztetett rá, a becsehelyi iskola felújítása elkezdődött, de Türjén és Gyenesdiáson is megújult az intézmény, a napokban kerül sor a zalaegerszegi ipari park megnyitására, de a kanizsaiak is rendelkeznek ipari parkkal a régiós támogatásnak köszönhetően, ugyanitt a szennyvízfejlesztésre 10 milliárdot várnak.
A regionális tanácshoz további 22 milliárd forintra lehet pályázni, illetve elbírálás alatt vannak az előbbiekben felsorolt főbb fejlesztési irányok is. Az idei évben ezen felül a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség előreláthatólag 9,38 milliárd forintos összegben tervez pályázati kiírásokat megjelentetni. Legnagyobb összeggel a helyi gazdaságfejlesztésre (5,1 milliárd), a helyi és térségi közszolgáltatások fejlesztésére (3,55 milliárd), továbbá környezetvédelem és közlekedési infrastruktúra céljaira nyerhető támogatás.
A tanácstag felidézte, 2007-2009 között 357 projekt esetében született kedvező támogató döntés, ezek közül 2009-ben 114 projekt nyert támogatást. Közlekedési célú fejlesztésekre legtöbbet Zala megye nyert el, kisléptékű, pontszerű kisvárosi fejlesztések céljaira Vas megye pályázott a legsikeresebben, míg Győr-Moson-Sopron megye a telephely-fejlesztési pályázatokkal áll az élen.
A tavalyi hazai pénzügyi forrású támogatásokat 320 sikeres pályázat 1,8 milliárdos összeg elnyerése jelenti, ebből Győr-Moson-Sopron 693 millió forintot, 106 nyertes pályázatra, Vas 547,8 milliót 115 pályázatra, Zala 99 pályázatra 610,8 milliót nyert.
Forrás: zalaihirlap.hu
*
Tervben a Balaton-part megújítása
Az elképzelésekkel ismerkedhettek meg a 10. Keszthelyi Projektfejlesztő Műhely résztvevői a Városháza dísztermében tartott összejövetelen.
A tervek fontos eleme egy Balaton-parti fesztiválterület létrehozása, mely egyrészt a Zenepavilon kibővítésével, másrészt egy nagyobb rendezvényeknek alkalmas tér kialakításával jön majd létre. A koncepció a park megújítását, további sétautak kialakítását, valamint a parti sétány meghosszabbítását is tartalmazza. A Balaton-parton így egy második városközpont alakulhat ki, jobban bevonva a város vérkeringésébe a területet.
Az elképzelést a terveket készítő Forma Zrt. építész-tervezője, Rácz Tamás, valamint Pálinkás Róbert alpolgármester ismertette. A munkálatok megvalósításához uniós pályázati támogatást kíván igénybe venni a város.
A jelenleg még egyeztetés alatt álló tervek megtekinthetőek a Csatolmányokban.
Forrás: keszthely.hu
*
Keszthely (sz)épül
Az elmúlt négy év során több mint 100 pályázatot nyújtott be Keszthely, köztük 27 városfejlesztésre vonatkozót. Az eredményes pályázatoknak köszönhetően indul a belváros átalakítása (e projekt második ütemére beadott pályázat is eredményesnek ígérkezik), elkészült a város első műfüves pályája, megújul a főtéri templom, épül a Mozgás Háza, a tanuszoda, 2011-ben átadják az északi elkerülő utat, hamarosan indulhat egy ötcsillagos szálloda építése, és az előzetes tájékoztatás szerint a Regionális Fejlesztési Tanács pályázati támogatását élvezi a mólótól a vitorlás kikötőig húzódó sétány megépítése. Keszthely épül.
Az önkormányzat eddigi előkészítő munkáiról és az ezek kapcsán idén, illetve a jövő esztendőre véglegesülő beruházásokról Ruzsics Ferenc polgármester és Manninger Jenő, a megyei közgyűlés elnöke tájékoztatta a sajtó képviselőit.
Mint mondták: a keszthelyi önkormányzat önállóan, illetve a megyei önkormányzattal karöltve olyan beruházásokat valósít meg a városban, melyekre régóta szükség van, melyeket a keszthelyi polgárok és az idelátogató vendégek évek óta várnak.
Megduplázott támogatás a belváros rehabilitációjára
Több mint egymilliárd forint uniós támogatással újul meg Keszthely belvárosa. A már sikeres első ütem mellé újabb csaknem 540 millió forintos támogatást nyert el a város – jelentette be szerda reggel Ruzsics Ferenc keszthelyi polgármester.
A város első embere hangsúlyozta: a második ütemmel kiegészülve már kedvezőbben alakul a beruházás támogatási aránya, a majd kétmilliárdos projekthez a város hatszázmillió forint önerőt vállal. A második ütem projektelemei az első munkafázis eredményeire épülnek, kiegészítik azt. A főtérről díszburkolatos gyalogos sétány vezet majd a piacon át az Arany János utcáig, megújul a piac területe, a Széchenyi, Georgikon és Kastély utca. A belvárosban csökken majd a jelenleg indokolatlanul nagy gépjárműforgalom, a tér nagy része gyalogosövezet lesz, minimális autós áthajtási lehetőséggel. A Szentháromság szobor visszakerül eredeti helyére, az egész terület szép díszburkolatot kap, és a jelenleg kissé mellőzött szerepű várkert is megújul majd, fontos elemévé válva a térnek. A premontrei prépostsággal egyeztetve a térszint a rendház és a templom előtt lecsökken – a templombejárat eredeti szintjéig –, enyhe lejtőt képezve az épületek felé. A rendházban egy teraszos vendéglátóegység alakítható majd ki, emellett számos egyéb látványelem és fásítás egészíti ki a munkálatokat a téren, egészen a Sörház és Helikon utcákig. A két ütem munkálatai időben összehangoltan valósulnak meg, a beruházás idén elkezdődik.
Manninger Jenő rámutatott: a megyei önkormányzat segítségével a tanuszoda és a Mozgás Háza épül – ezekhez az ingatlant Keszthely, a forrásokat a megye biztosítja. A létesítményeket a megyei és a helyi önkormányzat intézmények térítésmentesen használhatják, de mindkét létesítmény nyitott lesz minden keszthelyi előtt.
Ruzsics Ferenc polgármester szólt egy másik sikeres pályázatról is: Keszthely 116 millió forintot nyert a Büdösárok záportározó fejlesztésére, mely a város csapadékvíz-elvezetésének korszerűbb megoldását szolgálja.
A Belváros rehabilitációjának látványterveit a Galériában tekinthetik meg.
Forrás: monitormagazin.hu, keszthely.hu
*
Szigliget: fejlődés a válságban
Szigliget 2009-es éve több szempontból is értékelhető. Idegenforgalmi téren sikeresnek mondható az év, a fejlesztések is elkészültek, ugyanakkor a munkahelyek problémája továbbra is fennáll.
A község tavaly 30 millió forintos tartalékkal tudott zárni, stabil költségvetéssel, ez pedig nem minden önkormányzatról mondható el. A bevételek jelentős mértékben a strand és a vár látogatóinak belépőiből származnak. Míg a strandon 25, addig a várban majdnem 20 százalékkal sikerült túlszárnyalni a tervezett összeget.
A költségvetés stabilitását az is adja, hogy a megvalósuló fejlesztések nagy része pályázati pénz segítségével készült el. Befejeződött két utca, a Hóvirág és a Szabadság útburkolatának felújítása, emellett az utóbbi nyomvonalán az ivóvízhálózat cseréje is megtörtént. További infrastrukturális fejlesztés volt a tavalyi évben a Liget utca közvilágításának kiépítése, a temetői út bejáratának lekövezése, és egy új buszváró kialakítása a faluban. Az orvosi rendelő felújítását is elvégezte az önkormányzat, amelyre 89 százalékos támogatást sikerült megpályázni. A falu küllemét emelte a Liget utca és a Tapolca patak közötti terület parkosítása, a strandot pedig a homokkézilabda-pálya kialakítása tette vonzóbbá.
A falu legfontosabb látványossága a vár. A felsővárban elkészült egy barokk konyha, amelyben korhű eszközök vannak kiállítva. A földmunkákat igénylő beruházások közül elkészült az alsóvári színpad és nézőtér, amely az idei évben tovább épül. Teljesen megújult a palotalépcső, és a fa épületrészek közül kijavították az arra rászorulókat. Megépült az alsóvárban egy korhű kemence is, pontosan ott, ahol az ásatások szerint elődje állhatott. A "vár urainak" zászlói is kikerültek a nyári időszakban, visszacsempészve egy kis középkori hangulatot a falak közé. Új, háromnyelvű tájékoztató táblákat is elhelyeztek, kielégítendő a turisták információéhségét. A vár története iránt érdeklődők számára készült a Várgalériában az állandó kiállítás, mely színesen, közérthetően mutatja be Szigliget történelmének egy részét.
A község külön büszke arra, hogy miközben a Balatonnál általában csökkent a turisták száma, a település növekedést tudott produkálni e mutatókban is. Fontos alapja lehet ennek, hogy soha nem látott számú rendezvénynek adott otthont Szigliget, amelyek látogatottsága is jónak mondható. Ezen programok többségét a várban rendezték, amely kiváló helyszínnek bizonyult a festői külleme és a folyamatos megújulása által.
A közel 50 millió forintból működő általános iskola az alacsony gyermeklétszám ellenére is képes életben maradni, elsősorban az önkormányzat segítségével. Új igazgató is került az intézmény élére, aki a legfontosabb feladatának a gyermeklétszám növelését tartja.
Jellemző, hogy a községben 2009-ben a legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat volt. Fontos lépés lehet a tervezett idegenforgalmi beruházások elindítása, hiszen mind a megvalósításukkal, mind a működtetésükkel munkahelyeket teremtenek a lakosság számára. Az idegenforgalom erősítését szolgálhatja az is, hogy az önkormányzat és a településen turizmusból élők is mindent elkövetnek a szezon meghosszabbításáért.
Forrás: naplo-online.hu
*
Íme, Zala megye 7 csodája!
Hónapokkal ezelőtt a Zalai Hírlap arra buzdította olvasóit, hogy válasszák meg a megye 7 ember alkotta, illetve 7 természeti csodáját.
Zala megye, a csaknem 3800 négyzetkilométer kiterjedésű ékszerdoboz, tele ezernyi titokkal, kinccsel, a természet és az ember gyönyörű alkotásaival. A Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület, a Kanizsa TV, a Zalai Hírlap és a kezdeményezést támogató rádiók televíziók, újságok, önkormányzatok és kistérségek arra buzdították a zalaiakat – s mindazokat, akiknek kedves ez a megye –, hogy készítsenek közösen leltárt a kincseinkről, s találják meg együtt Zala megye 7 csodáját.
Az október elsején közzétett felhívásra több mint 300 különböző javaslat érkezett, melyek közül az olvasók döntötték el szavazatukkal, melyek kerüljenek a voksolás második körébe, melyek lesznek azok a Zalai csodák, melyek közül kikerül a 7-7 legszebb. A finisbe jutottakra közel 35 ezer voks érkezett.
Íme:
Zala megye 7 ember alkotta csodája
1. Becsehely-Pola műemlék templom
2. Az egervári várkastély
3. Festetics kastély, Keszthely
4. Szent Anna körtemplom , Kallósd
5. Göcseji Falumúzeum, Zalaegerszeg
6. Nemesnépi fazsindelyes, szoknyás harangláb
7. A zalaszántói sztúpa
Zala megye 7 természeti csodája
1. Bödei energia domb
2. Keszthelyi öböl
3. Cserszegtomaji kútbarlang
4. Hévízi gyógytó
5. Kovácsi-hegy bazaltfolyosója
6. Kis-Balaton
7. Zalaegerszegi Azáleás-völgy
A Zala megye 7 csodája akció ünnepélyes eredményhirdetésre január 29-én délután került sor a megye napi ünnepségen.
Forrás: zalaihirlap.hu
*
Fejlesztések a minőségi oktatásért
Szokatlan és tagadhatatlanul kényelmetlen körülmények között kezdték még ősszel a 2009/2010-es tanévet a gyenesdiási iskola diákjai, de még az időnkénti bosszúságért is bőven kárpótol mindenkit a megújult intézmény: az általános iskola épületét pályázati segítséggel, 320 millió forintos támogatással újították fel.
A XXI. századi feltételeknek minden tekintetben megfelelő, korszerű oktatási intézményben a közelmúltban tarthattak átadási ünnepséget, amelyen részt vett Újhelyi István, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára és Manninger Jenő, a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács tagja. Lancz Tamás iskolaigazgató elmondta: 900 négyzetméterrel bővült az intézmény alapterülete; többek között aulával, szaktantermekkel gyarapodtak, teljeskörűen akadálymentessé tették az épületet, és korszerűsítették a fűtőrendszert is.
Az ünnepségen Gál Lajos polgármester díszpolgári címet adott át Szalóky Jenő nyugalmazott polgármesternek, Gyenesdiás Nagyközségért kitüntetésben részesült Tüttő Lajos és posztumusz Bujtor Bálint. „Az oktatási rendszer, az oktatásnak nyújtott normatívák folyamatos kormányzati megnyomorítása közben mérhetetlenül fontos, hogy minden lehetőséget megragadjunk az oktatás, az iskolák fejlesztésére. E tekintetben minden uniós és egyéb pályázati forrást ki kell használni”– nyilatkozta a rendezvény után a Zalai Hírlapnak Manninger Jenő. Hozzátette: a gyenesdiási iskolafejlesztés mellett Keszthelyen is komoly intézményfejlesztések várhatók az oktatás területén. Pályázati támogatással megújul a VSZK, megyei segítséggel tanuszoda épül a Csány-Szendrey ÁMK Fodor utcai udvarán, és a régi mozi épületét megmentve Mozgás Háza épül. „Bízom abban, hogy e fejlesztések segíteni tudják a minőségi oktatást, és tompítják azokat a károkat, amiket a kormány okozott e területen” – mondta.
Forrás: monitormagazin.hu
*
Konferencia a biológiai alapú védekezésről
Keszthely – A Pannon Egyetem Georgikon Kara immár huszadik alkalommal ad otthont mától a növényvédelmi szakemberek találkozójának. A program a biológiai alapú védekezést felölelő konferenciával kezdődött.
A mezőgazdaság számára oly fontos témakörben az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében nyert pályázati támogatást az egyetemi kar, a bioinnováció és a zöld technológiák lehetőségeinek kutatására. A projektet dr. Kristóf János rektor-helyettes és dr. Lehoczky Éva alprojektvezető mutatta be. A további előadások során rezisztenciavizsgálati, növényvédelmi és állattani kutatások eredményeiről hangzottak el szakmai tájékoztatók. A második napon a szakmai ágazati fórum jubileuma jegyében tartottak plenáris ülést. A szakmai program az agrárkemizálás területén jellemző kihívások, a növényvédelmi nemzeti cselekvési terv témakörében folytatódott három napon keresztül több szekcióban, és ezek keretében tekintették át a parlagfű-kutatással kapcsolatos újabb eredményeket is.
Forrás: zalaihirlap.hu
*
NCA – támogatás a civileknek
Több mint 200 bejegyzett civilszervezet működik Keszthelyen, azonban csupán 24 szervezet nyújtott be pályázatot a Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) Nyugat-dunántúli Regionális Kollégiumához, a legnagyobb ilyen típusú pénzalaphoz. Hogy mi ennek az oka? A szervezetek többsége nem ismeri még az elektronikus pályázatírás fortélyait.
A Keszthelyre és környékére vonatkozó pályázatokról tartott sajtótájékoztatót az NCA Nyugat-dunántúli Regionális Kollégiuma. Brunner Tiborné, a kollégium tagja elmondta, hogy összesen 17 pályázó maradt versenyben, és közel 7 milliárd forintot osztottak szét a keszthelyi, a hévízi és a környékbeli egyesületek között. Budavölgyi Kálmán, a kollégium tagja kiemelte, az NCA regionális és civil szakmai alapon szerveződő operatív döntéshozó szerveként működnek. Országosan közel 40 milliárd forintot adott tovább az alap a civil szférának 2004 és 2009 között. A Nyugat-dunántúli régióban 378 millió forintra pályázhatnak az egyesületek.
Forrás: monitormagazin.hu
*
Rendkívül népszerű a Vadászati Múzeum
Keszthely – A tárlat folyamatosan bővül, de egyébként is rendkívül népszerű a Vadászati Múzeum a látogatók körében. Az intézmény nimródok találkozójának és gyakorlati képzésnek is helyet ad.
„Fajok és alfajok tekintetében Európa leggazdagabb kiállítása tekinthető meg nálunk. Öt földrészről származnak a preparált állatok, melyeket természetes környezetükben mutatunk be” – mondta elöljáróban Tóth Csaba, a múzeum vezetője. „A tárlat az ígéretek és elképzelések szerint tovább gyarapszik, nemrég például Észak-Amerikában honos hegyi birka, vadjuh trófeákat kaptunk. Február első hetében ázsiai és afrikai fajok érkeztek. Jelentősen bővült a közelmúltban a szobor-, valamint a porcelán- és kerámia-kiállításunk, elsősorban felajánlásoknak köszönhetően. A hazai magángyűjtemények jelentős, értékes darabjai kerültek hozzánk. Egyebek között László Péter szobrászművész vadászati témájú alkotásai is láthatók. A trófeák mellett a vadászfegyverek történetiségéből is rendkívül gazdag ízelítőt kapnak a vendégek, de szép számban találkozhatnak a vadászati irodalommal is”.
A Vadászati Múzeum – szezonon kívül is – szünnap nélkül, folyamatosan nyitva tart. Így is akadtak napok, amikor két pénztár üzemelt, mégis álltak a sorok. „Természetesen tárlatvezetést biztosítunk a csoportok számára, s öröm látni a gyerekek érdeklődését. Szakmai berkekben szintén jelentős a múzeum keresettsége, fogadjuk a különböző szakmai szervezeteket, nemrég a Tolna megyei vadászkamara egész napos programot szervezett a múzeumba”. Jól jártak a tárlat megnyitásával az egyetemisták is. A vadgazdálkodási és vadászati képzésben részt vevő hallgatók ugyanis lehetőséget kaptak, hogy az elméleti és gyakorlati órákat a múzeumban tartsák. „Egyebek között például trófeabírálatot is végezhetünk, ami segíti a képzést” – tette hozzá Tóth Csaba.
Forrás: zalaihirlap.hu
Forrás: Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Egyesület