Tanulmányi úton a Tisza-menti LEADER Akciócsoport

Beszámoló a Tisza-menti LEADER Közhasznú Egyesület tagjainak utazásáról Erdélybe.

A Tisza-menti LEADER Közhasznú Egyesület 2009. szeptember 03-a és 06-a között tanulmányutat szervezett Erdélybe. A tanulmányi út a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia egyik fő gerincét képező „Kárpát-medencei Házak” projekt megvalósítását készítette elő.

Az utazás célja, hogy a résztvevők megismerjék azokat az építészeti stílusokat, formákat, hagyományokat, szokásokat, viseletet, ételeket, művészetet melyre alapozva turisztikai látványosságok, attrakciók hozhatók létre.

Az előre elkészített útiterv szerint az első állomás Kalotaszentkirály volt. A település Kalotaszeg egyik jelentős települése. Itt ma is elevenen élnek a magyar népszokások. Megőrizték a pompás népviseletet, melyet a falubeliek ünnepnapokon magukra öltenek. A főleg néprajzi szempontból jelentős Kalotaszentkirályra csütörtök este érkezett meg az Akciócsoport. A szállást és étkezést Vincze Kecskés István szervezte meg számunkra. A településen először ő kezdett a falusi vendéglátással foglalkozni.

Elmondása szerint középiskolai tanárként munkanélkülivé vált a ’90-es évek végén a feleségével együtt. Nem akarták elhagyni a szülőföldjüket és Magyarországon, vagy az EU-ban szerencsét próbálni. Hitték, hogy a boldogulásukat a szülőföldjükön találják meg. Ők voltak azok akik felismerték a környezetükben található adottságokat, melyre a turizmust alapozták. Összetartó és szervező erőként alakították ki és fejlesztették a mára már akár 120-150 fő fogadására is alkalmas falusi turizmust a településen. Eredetileg szénatárolóként, színként működő épületből közösségi teret, szállásokat alakítottak ki, a hozzá kapcsolódó gazdasági épületből pedig konyhát és 40-50 fő étkezését biztosító éttermet hoztak létre. Hosszú és áldozatos munkával felbecsülhetetlen értékkel bíró tájházat alakítottak ki a régi nagyszülői házból. A vállalkozásuk a településen több alkalmi szállásadónak biztosít kiegészítő jövedelmet és igyekszik megőrizni a múlt egy részét a jővő számára.

Fogadott bennünket a település alpolgármestere is aki röviden beszámolt a település, az ott lakó magyarság helyzetéről.

Kalotaszentkirályról Mérára utaztunk ahol cifrakalotaszegi mintákkal, motívumokkal díszített ruhákban, bútorokban, ezekkel berendezett szobákban gyönyörködhettünk, melyek évek hosszú munkája során összegyűjtött magángyűjtemény részét képezték.

Kalotaszentkirályt elhagyva Torockó (Ro. Rimetea) felé indultunk. Torockó Erdély legnyugatibb székely végvára, és talán legszebb faluja. Az egykori bányászfalu ma a Világörökség részét képezi. Az Erdélyi-középhegység keleti részén elterülő Torockói-hegységben, a Székelykő és az Ordaskő sziklavonulatának szűk völgyében, Kolozsvártól délre fekszik Bizonyos időszakokban a Nap úgy kel fel, hogy a faluból nézve aztán még visszabújik a Székelykő sziklái mögé, hogy aztán kicsivel később újra előbukkanjon mögülük. A falu főtere Europa Nostra díjat kapott. Torockó központjában áll az unitárius templom, és a legtöbb látnivaló is itt van, de nem mindennapi látvány maga a falu sem, fehérre festett házsoraival és a fölé magasodó Székelykővel.

A szállást és étkezést a Dr. Demeter Béla vendégház szervezte meg számunkra. A reggeli ébredést követően többen, többször rugaszkodtak neki a Székelykő meghódításának, ami egy kb. másfél órás gyalogtúra. A mesebeli falu felfedezése közben egy falunapi forgatagba csöppentünk ahol népviseletbe öltözött asszonykórust, helyi fúvószenekar műsorát láthattuk. A tanulmányúton 18 fő vett részt, nagyszerű tapasztalatokkal hazatérve.

*

EU támogatással megvalósult Tiszatenyőn és Kengyelen a szennyvízcsatorna-hálózat

Jelenleg Tiszatenyőn és Kengyelen sincs szennyvízhálózat, a lakóházak szennyvizeit közműpótló műtárgyakban helyezik el, melyek jelentős része szakszerűtlen kialakítású szikkasztóként üzemel. A két településen évről-évre gondot okoz a magas belvíz, amelynek legfőbb okozója a talajba szivárgó szennyvíz.

Tiszatenyő és Kengyel községek önkormányzatai több éve készülnek e probléma megoldására. Együttműködési megállapodást kötöttek a szennyvízcsatorna-hálózat és tisztítótelep kiépítésére, és ennek megvalósításához szükséges önerő biztosítására.
2002-ben Tiszatenyőn, 2003-ban Kengyelen alakult Vízi-közmű Társulat, amely közreműködésével a két község lakosainak nagy része elő takarékossági szerződést kötött és biztosította az önrész jelentős részét.

A két község szakszerű előkészületei 2009-re jutottak révbe, amikor az Új Magyarország Fejlesztési Terv, Környezet és Energia Operatív Programjára beadott pályázatukat elfogadták. 2012-re közel 2,5 milliárd forintból megvalósul Tiszatenyőn és Kengyelen a szennyvízcsatorna-hálózat és az összegyűjtött szennyvíz tisztítására alkalmas tisztítótelep megépítése. A projekt az Európai Unió Támogatásával, a Kohéziós Alap társfinanszírozásával valósul meg.

A megvalósuló szennyvízelvezetéssel és tisztítással lényegesen javul a környezetkultúra, a két település lakosságának életminősége.

*

Nálunk járt a DUNA TV!

Minden szerdán a kora délutáni órákban a DUNA TV fél órában bemutatja egy 19 részes sorozat keretében a megyéinkben megvalósult LEADER+ pályázatokat. Útjuk során a Tisza-menti LEADER HACS-ot is meglátogatták és interjút készítettek Török Csaba Polgármester Úrral, a Tisza-menti LEADER Közhasznú Egyesület Elnökével.

Török Csaba elmondta, hogy az Egyesület legnagyobb célja gazdaság fejlesztése és a népesség megtartása. Bemutatta a „Kárpát-medencei házak” projekt ötletet, amely során a HACS területét lefedő 7 településre szeretnénk elkészíteni egy megvalósíthatósági tanulmányt, ugyanis ezek a települések nem rendelkeznek közös múlttal és szálláshelyekkel sem. Ezek a házak nem skanzenek lennének hanem „élő házak”, melyek illeszkednének a falvak arculatába. Bemutatnák az általuk képviselt „Kárpát-medencei ház” hagyományait, népviseletét, gasztronómiáját, a területre jellemző állatokat és azok tartását. Aki megszáll mind a hét településen, kvázi „bejárja” a Kárpát-medencét.

A tanulmányterv kidolgozásának első körében még 7 ház kidolgozására lesz lehetőségünk szakemberek bevonásával, majd szeretnénk kibővíteni ezt 10-15 típusházra.

Továbbá beszámolt a LEADER Szövetség elképzeléseiről, amelyekkel a Tisza-menti LEADER HACS is egyetért, hogy létrejöhessen egy „LEADER bolt a boltban” hálózat, amely Franchise rendszerben működne a COOP bolthálózaton keresztül. A LEADER Szövetséghez 18 LEADER Akciócsoport csatlakozott és a boltokban ezeknek a HACS-oknak a területén megtermelt áruk kerülnének a „LEADER boltokba”. Ez 3000 boltot jelentene és az ország 1500 településén lenne elérhető.

2009.október 26.

*

Vidékfejlesztési fórum Fegyverneken

Fórum napirendjei:
- ÚMVP I. és IV. tengely aktuális pályázati lehetőségei. Előadó: Szőke András (HVI vezető), Angyal Csaba (Tisza-menti LEADER HACS munkaszervezet vezető).
- Mikro-, kis és középvállalkozások technológiai fejlesztései. Előadó: Papp Róbert (kistérségi koordinátor).
- Megújuló energia előállításához kapcsolódó technikai gépek bemutatása. Előadó: Péter János (Best Machinery Kft, területi képviselő).
- Egyebek.

Török Csaba a Tisza-menti LEADER KhE. elnöke köszöntötte a fórumon megjelenteket. Közölte, a napirendek nem sorrendben kerülnek megtárgyalásra. Elsőként felkéri Péter Jánost, tartsa meg előadását.

Péter János: A Best Machinery területi képviselője bemutatkozik, majd röviden bemutatja a Kft.-t. Elmondja, 2003-ban alakult a cég amely négy üzletággal foglalkozik. Többek között földmunkagépekkel, hulladékgazdálkodási divízióval és termelésből eredő melléketrmékek újrahasznosításával foglalkozik. Elsősorban a fórumon bemutatni szándékozik a a faaprító, brikettáló gépeket, hozzá tartozó berendezéseket. Két bemutató filmmel prezentálja ezt, az első kisfilm faaprító gépet mutat be, a második szalma brikettálót. Az előadás közben választ adott a felmerülő kérdésekre. Az előadás végén megköszönte a figyelmet, majd felvette az érdeklődőkkel a kapcsolatot.

A második napirendben Papp Róbert ÉARFÜ kistérségi koordinátor tartott témájában előadást, tájékoztatta a jelenlévőket az aktuális pályázati lehetőségekről. Ismertette a KEOP - Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva – pályázatot, amely két részre osztható. hőszigetelés, kazán- és nyílászázó cseréjére, valamint megújuló energia felhasználására. A pályázat keretében elnyerhető támogatás összege minimum 1 millió Ft, maximum 500 millió Ft lehet.

A következő napirendben Angyal Csaba munkaszervezet vezető beszélt az ÚMVP III. és IV. tengelyes pályázati lehetőségeiről. A IV. tengellyel kapcsolatosan ismertette a HPME katalógusban is megtalálható öt célterületet.
Továbbiakban beszélt a vágóponttal kapcsolatos legújabb eseményekről.
Ugyanezen napirendi ponthoz kapcsolódva

Szőke András irodavezető néhány gondolatot osztott meg a tengelyekről.
Elmondja, hogy térségünkben relatíve sok fuvarozó cég van, akiknek nem igazán van pályázati lehetőségük. Tájékozatatást ad valamint az október 31-el lezárult a fiatal gazda pályázatról.
Véleménye szerint a munkahely teremtés nem igazán támogatott. Megállapítja, hogy sajnálatosan a pályázatok zöme már munkahely megtartásra összpontosít a mai gazdasági helyzetben.

Ladányi Sándor vállalkozó elmondja, hogy munkahely teremtést nem az azt támogató pályázat valósítja meg tartósan, hanem a vállalkozás fejlődése teszi lehetővé azt, hogy tartósan további munkahelyeket tudjon teremteni.

Az egyebek napirendi pontban szó esik az Egyesület fejlesztő és oktató központ létrehozásáról. A megjelentek körében ülő Kis Zoltán röviden bemutatja elképzeléseit.

A fórum zárását megelőzően a megjelentek kérdéseire adtak választ az előadók.

Forrás: Tisza-menti LEADER Közhasznú Egyesület, Törökszentmiklósi HVI

Cikk megosztása