A vadászati törvény új végrehajtási rendelete több ponton módosítja a korábbit. Február 17-től változott például a vadászható állatfajok sora, szabályozásra került egyes fajok napi vadászható mennyisége, és módosult a hivatásos vadász lődíja is.
7/2010. (II. 2.) FVM rendelet
a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet módosításáról.
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 100. § (1) bekezdés a) pont 1-4. alpontjaiban, a c) pont 1-4., 6., 8., 10-14., 16-21., 23-27. és 31. alpontjaiban kapott felhatalmazás alapján, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § k) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a 100. § (1) bekezdés a) pont 1-4. alpontjai tekintetében a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § b) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró környezetvédelmi és vízügyi miniszterrel egyetértésben, valamint a 100. § (1) bekezdés b) pontja tekintetében a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § b) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem:
1. § A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § (1) A Vtv. alkalmazásában vadászható állatfajok a következők (a továbbiakban: vad):
a) nagyvadfajok:
1. Gímszarvas (Cervus elaphus),
2. Dámszarvas (Cervus dama),
3. Őz (Capreolus capreolus),
4. Muflon (Ovis gmelini musimon),
5. Vaddisznó (Sus scrofa),
6. Szikaszarvas - Japán szika (Cervus nippon nippon),
7. Dybowski szika (Cervus nippon hortulorum),
8. Zerge (Rupicapra rupicapra), kivéve a R. r. tatrica és balcanica alfajok.
b) apróvadfajok:
ba) hasznos apróvadfajok
1. Mezei nyúl (Lepus europaeus),
2. Üregi nyúl (Oryctolagus cuniculus),
3. Fácán (Phasianus colchicus),
4. Fogoly (Perdix perdix),
5. Vetési lúd (Anser fabalis),
6. Nagylilik (Anser albifrons albifrons),
7. Tőkés réce (Anas platyrhynchos),
8. Csörgő réce (Anas crecca),
9. Kerceréce (Bucephala clangula),
10. Szárcsa (Fulica atra),
11. Erdei szalonka (Scolopax rusticola),
12. Balkáni gerle (Streptopelia decaocto),
13. Örvös galamb (Columba palumbus),
bb) egyéb apróvadfajok:
1. Házi görény (Mustela putorius),
2. Nyest (Martes foina),
3. Borz (Meles meles),
4. Róka (Vulpes vulpes),
5. Aranysakál (Canis aureus),
6. Pézsmapocok (Ondathra zibethicus),
7. Nyestkutya (Nyctereutes procyonoides),
8. Mosómedve (Procyon lotor),
9. Dolmányos varjú (Corvus corone cornix),
10. Szarka (Pica pica),
11. Szajkó (Garrulus glandarius).
(2) Közösségi jelentőségű vadászható állatfajok a következők:
1. Fácán (Phasianus colchicus),
2. Fogoly (Perdix perdix),
3. Vetési lúd (Anser fabalis),
4. Nagylilik (Anser albifrons albifrons),
5. Tőkés réce (Anas platyrhynchos),
6. Csörgő réce (Anas crecca),
7. Kerceréce (Bucephala clangula),
8. Szárcsa (Fulica atra),
9. Erdei szalonka (Scolopax rusticola),
10. Balkáni gerle (Streptopelia decaocto),
11. Örvös galamb (Columba palumbus),
12. Házi görény (Mustela putorius),
13. Zerge (Rupicapra rupicapra),
14. Aranysakál (Canis aureus),
15. Szarka (Pica pica),
16. Szajkó (Garrulus glandarius),
17. Dolmányos varjú (Corvus cornix).”
2. § (1) Az R. 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A vadászterület határának megállapítására irányuló kérelem esetén, amelyet a Vtv. 12. § (1) bekezdés b) pontja alapján hozott határozat alapján terjesztenek elő, a (3) bekezdésben meghatározott dokumentumokat csak a vadászterület határának megállapítását követően, attól számított 60 napon belül kell a vadászati hatósághoz benyújtani.”
(2) Az R. 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A jogosultak hatósági nyilvántartásba vétele iránti kérelmet a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ (a továbbiakban: országos hatáskörű vadászati hatóság) által rendszeresített és honlapján közzétett, az 1. számú mellékletben meghatározott adattartalmú formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell:
a) a Vtv. 12. § (1) bekezdés a) és c) pontjaiban foglaltakról hozott hatályos határozatok példányát;
b) a 6. §-ban meghatározott, a földtulajdonosok vadászati közössége működésére vonatkozó szabályzat két tanúval hitelesített példányát;
c) a jogosult által elfogadott, a 44. § (1)-(2) bekezdésében, valamint a 65. § (1)-(2) bekezdésében meghatározottakat magába foglaló, a vadászat helyi részletes rendjét tartalmazó szabályzat (a továbbiakban: helyi szabályzat) két tanúval hitelesített példányát;
d) a vadászati jog haszonbérbe adása esetén a haszonbérleti szerződést;
e) a jogosult által a vadászterület meghatározott részére kötött bérvadászati szerződést;
f) a vadászterületen a teljes vadászati évben vadászni jogosult vadászok névsorát, lakóhelyét és vadászjegyük vagy - legalább egy teljes vadászati évre szóló bérvadászati szerződés esetén - a vadászati engedélyük számát.”
3. § Az R. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) A vadászterület kiterjedésének megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni a Vtv. 8. § (2) bekezdésének b), c) és e) pontja alkalmazásában azokat a település külterületén lévő ingatlanokat, amelyek a termőföldről szóló törvény hatálybalépéséig az ingatlan-nyilvántartásban zártkertnek minősültek.
(2) A vadászati hatóság a földtulajdonos kérelmére az (1) bekezdés szerinti külterületen lévő ingatlant a vadászterület kiterjedésének megállapításánál figyelembe vehető földterületnek minősítheti, amennyiben az vadgazdálkodásra alkalmas és az ingatlanon a vadászati tevékenység biztonságos feltételei adottak.
(3) A Vtv. 8. § (1) bekezdésének alkalmazásában a vadászterület szemközti határvonalainak távolsága akkor minősül háromezer méter alattinak, ha térképen - domborzattól függetlenül - mérve a szemközti vonalak távolsága több mint ezer méter hosszan nem éri el a háromezer méter távolságot.
(4) A Vtv. 8. § (1) bekezdésének alkalmazásában a vadászterület határa önálló helyrajzi számú ingatlan határvonala, önálló helyrajzi számú nyomvonalas létesítmény, erdőrészlet vagy erdőtag határ, továbbá közigazgatási határvonal lehet.”
4. § Az R. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § (1) Társult vadászati jog esetén a földtulajdonosok vadászati közössége a Vtv. 12. §-ában foglaltak szerinti határozathozatal részletes eljárási szabályait, valamint a tulajdonosi közösség működési szabályait - a (2)-(5) bekezdésben, valamint a 7. § (1)-(3) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel - saját maga állapítja meg. Amennyiben a földtulajdonosi közösség vadászati jogát maga gyakorolja, a működési szabályzat rendelkezéseinek tartalmaznia kell a földtulajdonosok vadászati lehetőségének meghatározását, továbbá a többlethasználati díj megfizetésének rendjét, feltételeit. A határozathozatal részletes eljárási szabályai, valamint a tulajdonosi közösség működési szabályai nem lehetnek ellentétesek a Vtv. és e rendelet rendelkezéseivel. A tulajdonosi közösség működési szabályzatának adattartalmát a 2. számú melléklet tartalmazza.
(2) A vadászterülethez tartozó föld tulajdonosa, amennyiben a földtulajdonosi gyűlés összehívása, illetve a határozathozatal alkalmával nem személyesen tesz jognyilatkozatot, képviseletéről a Polgári Törvénykönyv képviseleti jogra vonatkozó rendelkezéseiben foglaltaknak megfelelően kiállított olyan írásbeli meghatalmazás útján gondoskodhat, amelyből megállapítható a tulajdonos neve, tulajdoni hányada, a képviselő személye, a földingatlannal érintett település neve, a külterületi földingatlan helyrajzi száma, valamint annak területe hektárban. E rendelkezést a Magyar Állam földtulajdona esetén a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv nevében eljáró személyre is alkalmazni kell. A meghatalmazás a (3) bekezdés a)-g) pontjaiban meghatározott tulajdonjog igazolására vonatkozó dokumentumokkal együtt érvényes. Nem tekinthető érvényesnek az olyan jognyilatkozat, amelyben ugyanazon földterületre több meghatalmazás került kiállításra és azok érvényességét a 9. § (1) bekezdésében előírt jegyzőkönyv felvétele során nem lehet egyértelműen meghatározni.
(3) A Vtv. alkalmazásában a vadászterületnek minősülő ingatlan tulajdonjoga igazolásaként el kell fogadni:
a) az ingatlan tulajdoni lapjának hiteles másolatát;
b) az ingatlan széljegyzettel ellátott tulajdoni lapja esetén a tulajdon bejegyzése alapjául szolgáló okirat eredeti vagy közjegyzővel hitelesített másolatát, melyen a benyújtást a földhivatal igazolta;
c) az ingatlan tulajdonjogának földhivatali bejegyzéséről szóló határozat eredeti vagy közjegyző által hitelesített példányát;
d) a kárpótlási árverés során készült árverési jegyzőkönyvet vagy közjegyző által hitelesített példányát;
e) a földhivatal vagy Földmérési és Távérzékelési Intézet (a továbbiakban: FÖMI) által (papíralapú vagy elektronikus adathordozón) kiadott földkönyvet vagy tulajdonosi adatokkal kiegészített földkönyv kivonatot;
f) a földhivatal vagy a FÖMI által papíralapú vagy elektronikus adathordozón kiadott, a tulajdonosok nevét, tulajdoni hányadát, a termőföldek helyrajzi számait, valamint azok területét hektárban tartalmazó területi összesítőt;
g) az ingatlan-nyilvántartási adatbázishoz adatátviteli vonalon való csatlakozással számítógépes hálózaton történő adatlekéréssel történő helyszíni adatbemutatást, vagy a tulajdonilap-másolat ügyfélkapun keresztül lekért elektronikus dokumentumának helyszíni bemutatását.
(4) A települési önkormányzat jegyzőjére - amennyiben a tulajdonosok törvényes képviselőjeként jár el - a (3) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni.
(5) A vadászati közösséghez tartozó föld tulajdonjogának első alkalommal történő igazolását mindaddig el kell fogadni, amíg a változást a (3) bekezdésben felsorolt igazolások bármelyikével be nem jelentették.”
5. § (1) Az R. 8. § (1) bekezdés felvezető szövege helyébe a következő szövegrész lép:
„(1) A települési önkormányzat jegyzője jár el a földtulajdonosi gyűlésen törvényes képviselőként azon a Vtv. alapján vadászterületnek minősülő, de nem a Magyar Állam tulajdonát képező földterületek tulajdonosai nevében, akik”
(2) Az R. 8. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A tulajdonosi vagy képviseleti jogosultság igazolását a kialakítandó vadászterületen belül, a vadászterület kiterjedésének megállapításánál figyelembe vehető földterülettel rendelkező bármely tulajdonos kérheti. A döntés során ez a jog a törvényes képviseleti jogában eljáró települési önkormányzat jegyzőjét is megilleti.”
6. § Az R. 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A földtulajdonosi közösség képviselőjének és a földtulajdonosi gyűlésen megválasztott tulajdonosi képviselőnek lehetővé kell tennie azt, hogy a vadászterület földtulajdonosai az őket érintő kérdésekben felvilágosítást kapjanak, továbbá az iratokba betekinthessenek.”
(...)