Fejlesztések 300 millióért
Tényőn többfunkciós közösségi és szolgáltatótér ˝születik˝ a régi kultúrház teljes felújításának, bővítésének eredményeként. A sokoróaljai településen tervezett beruházások értéke közel 300 millió forint.
Hamarosan elkészül Tényőn az 1920-as években épült óvoda teljes felújítása, bővítése. A 100 millió forintos beruházást idén továbbiak követik. Terveikről Varga Gábor polgármester számolt be. – A legnagyobb ezek közül a jelenlegi, hetvenéves kultúrház épületének külső-belső felújítása, átalakítása, bővítése és akadálymentesítése, amelyhez ötvenhárommillió forint támogatást igényeltünk, információink szerint jó reménnyel – említette Varga Gábor. – A fejlesztés eredményeként egy többfunkciós, integrált, közösségi és szolgáltatótérrel fog gazdagodni a falunk, ahol a helybeliek számára könnyen elérhetővé válnak – többek között – az életminőséget javító közösségi, kulturális, közművelődési, szociális, egészségügyi, üzleti, információs és kommunikációs szolgáltatások.
A polgármester szólt a hivatalépület és az idősek napközi otthonának 10–10 millió forintos felújításáról is. Az előbbi – sok más mellett – új tetőhéjazatot, nyílászárókat és ereszcsatornát kap és megújul a homlokzata is, az utóbbinál vizesblokkot alakítanak ki, kicserélik a padlóburkolatot, szigetelik és akadálymentesítik az épületet. LEADER-pályázat segítségével tervezik a sportpálya felújítását, korszerűsítését, amelynek eredményeként olyan többfunkciós terület létesül, amely a labdarúgáson kívül a jövőben a kézi- és kosárlabdát is szolgálja.
Varga Gábor két, iskolával kapcsolatos fejlesztést is említett. Részben a laptopprogram keretében pályáznak arra, hogy három osztály diákjai hordozható számítógéphez juthassanak, illetve szintén pályázati forrás segítségével interaktív táblákat, valamint számítógépeket szereznek be az oktatási intézménynek.
A szennyvízpályázat első fordulóján 79 millió forintot nyertek azokra az előkészítő munkálatokra – többek között régészeti feltárásokra, lőszertelenítésre, műszaki tervekre, engedélybeszerzésre, geodéziai munkákra –, amelyek szintén hamarosan elkezdődhetnek.
*
Jól telel a szőlő, a gazdák már metszenek
A Soproni borvidéken már a felénél tart a szőlő metszése, Pannonhalmán februárban kezdik a munkát. A gazdák azonban mégsem lehetnek elégedettek: folyamatosan nő az adminisztrációs kiadás, viszont egyre nehezebb eladni a jó bort.
A mondás úgy tartja, ha megcsordul a Vince, tele lesz a pince. A hagyomány szerint ezen a napon kimentek a szőlőbe, a fagyott szőlőből egy darabot levágtak, ezt otthon vízbe tették és hajtásaiból jósoltak a szőlőtermésre. Nagy hidegben a rügyek elfagynak és így ki sem hajtanak. Bár a hőmérséklet az elmúlt napokban nulla fok alá csökkent, ez még nem károsította a szőlővesszőket. A gazdák most nem is az időjárás, hanem a folyamatosan emelkedő adminisztrációs kiadások miatt bosszankodnak.
– Egy liter bor után tíz forintot fizetünk az államnak – tudatta Magyar Dezső, a soproni Lövér Pince ügyvezető igazgatója. – Ennek negyven százaléka a szakhivatalhoz, a fennmaradó rész pedig marketingcélokra megy. Az összeget be kell fizetnünk, miközben az országos hatáskörű Bormarketing Kft. felszámolás alatt áll. Azaz nem tudjuk, hogy mire megy el a pénz. Ráadásul tavaly öt százalékkal nőtt az áfa. Ám a kereskedők nem emeltek az árakon, ugyanis csökken a hazai fogyasztás és nő a külföldi behozatal. Azt tapasztaljuk ugyanakkor, hogy a vásárlási szokások megváltoztak. A fogyasztók mind nagyobb része közvetlenül a termelőtől szerzi be a bort.
A Soproni borvidéken a gazdák már egy ideje elkezdték a metszést, most úgy a munkák felénél járnak. Nehézséget az okoz, hogy tavaly a Fertő-parton jelentős területeket ért jégverés. Itt ügyelni kell arra, hogy a meghagyott vesszők bírják majd a szelet, és ne törjenek le a termés alatt.
– A Pannonhalmi borvidéken már fogynak a 2008-as borkészletek, az egyes gazdák már elkezdték forgalomba hozni a 2009-es évjáratot – közölte Vaszari László, a hegyközség elnöke. – A metszést a mi térségünkben a termelők főként februárban és márciusban végzik el.
Pénteken, Vince napján napközben kisütött a nap, így bízunk abban, igazzá válik a mondás, és őszre megtelnek a hordók.
*
A Rábában rejlő értékeket kínálják a „kilencek”
Kilenc Rába menti település annak érdekében, hogy a folyóban-tájban rejlő turisztikai lehetőségeket kihasználja, értékeit népszerűsítse, szakmai és kulturális fórumként működő szövetséget alakított.
Két évvel ezelőtt, a 2007 nyarán Rábapatonán rendezett első Rába-napon hangzott el, hogy a folyó menti településeknek összefogással, szervezéssel, közös pozitív gondolkodással jobban ki kellene aknázni a vadregényes táj kínálta turisztikai lehetőségeket. Jutasi Kálmán, a program egyik szervezője, a házigazda település polgármestere örömmel nyugtázta akkor lapunknak a vízügyi, környezet- és természetvédelmi szakhatóság biztatását, a támogató együttműködésre tett ígéreteit. A Rába menti turizmusfejlesztés részeként hosszú távon – többek között – kerékpárút, csónakkikötő építését, a térség természeti, kulturális, néprajzi és gasztronómiai értékeinek felmérését tűzték ki célul, amelyekre később a konkrét turisztikai kínálat és a tájékozódást, népszerűsítést segítő turisztikai honlap épülhet. Hogy ebből azóta mi valósult meg, arról Jutasi Kálmán beszélt.
A polgármester elmondta, első lépésként kilenc település (Ikrény, Koroncó, Rábapatona, Mérges, Rábacsécsény, Rábaszentmihály, Kisbabot, Bodonhely, Árpás) és egy rábapatonai vállalkozás részvételével faluszövetség alakult, amely szakmai és kulturális fórumként működik. Egyik építő megnyilvánulási formája az a Rába-nap, amelyet hagyományteremtő szándékkal minden évben más településen rendeznek.
Hogy számba vett értékeiket jobban eladják, népszerűsítsék elsősorban a vízi túrázóknak, jól látható, egyértelmű és egységes információs táblákat helyeznek ki az egyes települések folyópartján. Ezeken a táblákon a tájékozódási adatok, a helyi és a környékbeli látnivalók, nevezetességek mellett a helybeli turisztikai szolgáltatások – például szállás, étterem – is szerepelnek.
A tervezett csónakkikötő és a kerékpárút még várat magára. Az utóbbira a vízügy támogatásával már tervezésbe, pályázatírásba kezdtek, ám időközben kiderült, hogy a központi forrás elfogyott, így egyelőre minden megmarad a dokumentumok szintjén. Jutasi Kálmán szavaiból kiderült: nem adták fel, miként a kikötő kiépítését sem.
*
Hajtogassuk meg Európát!
A megye intézményei, a gönyűi óvoda és a veszprémvarsányi iskola is a nyúli fiatalok mellé állt, akik vállalták, hogy az Európa Kulturális Fővárosa pécsi origamifesztiváljára elkészítik az Unió 27 országának címerét.
A nyúli origamis fiatalok Pécs Európa Kulturális Fővárosa programsorozatán belül nyáron rendezik meg a nemzetközi origamifesztivált – ezen pedig különleges produkcióval szeretnének kitűnni a Győr-Moson-Sopron megyei fiatalok. Emberfeletti, amit vállaltak, ez már most látszik: napok óta kora estétől (a munka után) hajnalig (öt-hat óráig) hajtogatják azokat a kis papír háromszögeket, amelyekből összeállnak majd a címerek. Az origamifesztivál szervezői még ma sem hiszik igazán, hogy ez a kis társaság képes lesz erre a produkcióra, igaz, nem is látják, miként dolgoznak együtt a nyúliak.
A község a fiatalok mellé állt, majd az önkormányzat és a Nyúli Takarékszövetkezet is megkereste az origamisokat – mesélte Laposa Norbertné, a kis társaság felkent szóvivője. Segítséget kínáltak, hiszen a színes papírnak, amelyből hajtogatnak, ára van. Ez idáig a fiatalok szedték össze rá a pénzt, most úgy tűnik, hogy lesz ebben támogatójuk.
De kapnak egy másik segítséget is: Kara Ákos a megyei önkormányzat alelnökeként évek óta felügyeli a megyei fenntartásban lévő intézményeket. Felkérésére tegnap tizenkét intézmény (a szociális szférán át a gyermekvédelemig) egy-egy képviselője eljött a győri Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Intézménybe – s mi mást csináltak, mint megtanulták a háromszög-hajtogatás rejtelmeit. Merthogy az alelnök felkérésére csatlakoztak az akcióhoz, s vállalták, hogy az intézményeiken belüli egy-egy fejlesztő foglalkozás témája az origami lesz.
Kara Ákos ezen felbuzdulva bejelentette azt is, hogy Laposa Norbertnéval közösen levelet írnak a megye települési iskoláinak, s arra biztatják őket, csatlakozzanak az akcióhoz. Az origamisok vállalták, ha valamelyik iskola úgy dönt, hogy mondjuk egy rajz- vagy technikaórán a gyerekek megtanulnak hajtogatni, akkor ők elmennek, és bemutatják nekik az egyébként nem bonyolult lépéseket. Tudni kell azonban, hogy még a színek árnyalata sem mindegy – a pécsi rendezők azt kérték, hogy ha lehet, akkor egységes legyen a piros, a sárga vagy a zöld szín a címerekben. Ezért erre külön is figyelnek a nyúliak. ˝Óriási erőt ad nekünk a sok visszajelzés, a falu után most már a megye is mögöttünk áll. Tudjuk, hogy nagyon nagy fába vágtuk a fejszénket, de hisszük, hogy Pécsett emlegetni fogják a nevünket, s természetesen a községet, amelyet képviselünk majd a nemzetközi fesztiválon.˝
(Aki civilként szeretne csatlakozni a hajtogatós akcióhoz, papírral vagy a két keze munkájával segítené a fiatalokat, jelentkezhet Laposa Norbertnénál: 06-20/2910-332.)
*
Béke-díjat kapott a győri Mikulás
A Nemzetközi Szent Miklós Béke Világtanács a Béke-díjat 2009-ben Magyarországnak ítélte oda, amelyet Farkas Imre vett át december 31-én, a törökországi Antalyában rendezett Szent Miklós ünnepen. Az elismerés elsősorban a „győri Mikulás" gyermekeket-felnőtteket megörvendeztető, lélekben építő-segítő, a békét szolgáló tevékenységének szól. A díjat a „Mikulás", Farkas Imre, az igazoló oklevelet Borsi Róbert önkormányzati képviselő adta tovább „méltó megőrzésre" a városházán, a megyeszékhely képviseletében megjelent Simon Róbert Balázs alpolgármesternek. A Béke-díjat Magyarország előtt az elmúlt években a Dalai Láma, Habsburg Ottó, Dél-Korea, Oroszország és Törökország kapta.
Forrás: Pannónia Kincse LEADER Egyesület, kisalfold.hu