ÚMVP Workshop a Szent István Egyetemen
Az Emberi Erőforrások Fejlesztése Alapítvány szervezésében az FVM támogatásával került megrendezésre Gödöllőn október 19-én a workshop.
A rendezvény célja az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programmal kapcsolatos eddigi tapasztalatok összefoglalása volt, kiemelt figyelmet fordítva a „Vidéki területek életminősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása” című III-as tengelyre és a Leader-re.
Az összefoglaló értékelés tükrében ezen felül a fórum lényeges célja volt eredetileg az ÚMVP további intézkedéseihez kapcsolódó javaslatok megfogalmazása is. A részvétel ingyenes volt minden érdeklődő számára, de elsősorban a témában érintett tanácsadók, kedvezményezettek és az FVM Irányító Hatóság (IH) illetve az MVH munkatársai vettek részt a műhelymunkán.
Az IH részéről Forgács Barnabás szakállamtitkár úr áttekintést nyújtott a folyamatban lévő ügyekről, melyekkel kapcsolatosan a szekcióüléseken is elhangzottak kiegészítő információk:
• A III. tengelyes első körös pályázatok 95%-os feldolgozottsági szinten állnak. Több HACS-nál egy-egy jogcím esetében nincs még eredmény, illetve több esetben várják vissza a HACS határozatát. A hiánypótlás szinte minden kérelemnél szükséges, és ezek nehezen érkeznek be. A hivatal sok esetben figyelembe vette a megkésett hiánypótlásokat is! Több esetben nem volt elég egyszeri hiánypótlás, az ügyfelekkel a kapcsolattartás nehézkes volt. Több esetben a 30 napnál régebbi dokumentumok (tulajdoni lap, bírósági bejegyzést igazoló okirat…) nem feleltek meg a kritériumnak.
• ÚMVP IV. tengelye esetében a 2009. október 31-i beadási határidőt november 15-ig kitolták. Ennek megfelelően ezután közvetlenül megnyílt ismét a III-as tengely.
• Fiatal gazdák támogatásával kapcsolatban a Szakállamtitkár Úr javasolta, hogy azok pályázzanak, akiknek kifejezetten agrár végzettségük van. Várhatóan 340 pályázatot fognak támogatni.
• Az élelmiszeripari támogatási jogcím már megjelent. Ezen belül összesen 10 milliárd forint támogatási összeg lehívására van lehetőség.
• Állattartó telepek korszerűsítése (ÁTK) várhatóan október végén, november elején jelenik meg. 30 napos beadási határidőre tervezik és 42 milliárd forint nagyságrend lesz lehívható. Jelenleg 60-65 milliárd olyan lekötött forrás van ezen a jogcímen, amihez kapcsolódóan sem elszámolást, sem előleg igénylést nem nyújtottak be. A jövőben a megvalósítási időt max. 36 hónapra tervezik. 12 hónapon belül kell majd az első kifizetési kérelmet benyújtani, a 24. hónap végére pedig el kell jutni a beruházás 50%-ig, és ezután lesz még a pályázónak további 12 hónap lehetősége a végső befejezésre.
• A HACS-ok előlegigénylésével kapcsolatban elhangzott, hogy bár az előzetes tervek és ígéretek szerint 2013-15-ig lett volna az elszámolási időszak, vagyis a program futamidejére, a Pénzügyi tárcával történt egyeztetések eredményeképpen 2010 december 31-ét lehetett csak keresztülvinni. Az Államtitkár úr ígérete szerint még egyszer 2010-ben kísérletet tesznek a kormányrendeletben megfogalmazott határidő kitolására.
• Az IKSZT pályázat a hosszabbított beadási lehetősége 2009. október 15-i határidővel lezárult. Az első körben címbirtokossá vált szervezetek közül sokan nem adták már be a pályázatot ebben a második körben a nehéz gazdasági helyzet miatt. Várhatóan kora tavasszal hoznak döntéseket, de mindenképpen azt szeretnék, ha még 2010-ben lebonyolódnának a beruházások, illetve legalább elindulnának. A szekcióülésen elhangzott, hogy 27,1 milliárd áll rendelkezésre erre a jogcímre. Kevesebben nyújtották be a 2. körben a támogatási kérelmet, és sokan ezek közül is lejjebb vitték az összeget a nehéz gazdasági helyzetnek köszönhetően. (Jelenleg 2 elszámolási időszak kezdeményezhető évente, és teljes egészében utófinanszírozású a pályázat, amihez előleget nem lehet felvenni. Ennek tükrében a hatékony , kisebb összegű elszámoláshoz célszerű lenne rövidebb pl. negyedéves elszámolásokat alkalmazni – megj.: A szerkesztők)
• A mezőgazdasági útfejlesztésre október 31.-ig lehet támogatási kérelmet benyújtani. Itt a célterület változott tanyás és borvidéki utak fejlesztésére, a múltban tapasztalt visszaélések miatt.
• A mezőgazdasági öntözésfejlesztés várhatóan novemberben nyílik meg. Elsősorban közösségi típusú fejlesztéseket támogatnak, melynek maximális összege 8 millió EUR/ kedvezményezett.
• A kertészeti pályázat november végére várható.
• Az ültetvény-telepítés talán december-január folyamán elindulhat.
Forgács Barnabás azt is elmondta, hogy az egyes jogcímek között lehetséges a források átcsoportosítása, amennyiben valamelyiknél felesleg, másiknál hiány állapítható meg. Az előadásokat követő szekcióüléseken elhangzottak kapcsolódó információk is, így például a pontozással kapcsolatban kiderült, hogy csupán 30-35 HACS tartotta meg az IH által javasolt pontozási rendszert, a többiek mind alakítottak rajta. Felmerült a kérdés továbbá, hogy a kifizetési kérelmek kapcsán is kapnak-e a HACS-ok újabb feladatokat a jövőben, de az IH válasza erre határozott nem volt, arra hivatkozva többek között, hogy most kötötték meg a delegálási szerződést, és nem kívánnak ezen folyamatosan változtatni.
A Szakállamtitkár úr előadása után Tóthné Laczkó Erzsébet az MVH kifizetési igazgatóság osztályvezetője ismertette a korábbi III. tengelyes pályázatok jelenlegi állását:
- Összességében 14%-os volt az elektronikus benyújtás, ami jelentősen alulmúlta az elvárásokat
- Összesen 5963 kérelem került benyújtásra
- 1756 támogatási határozat született eddig
- 1132 esetben történt elutasítás (pl. jogosultsági, formai és egyéb okok kapcsán)
- 203 ügyfél által visszavont pályázat
- 573 forráshiány miatt elutasított pályázat (a HACS-ok saját maguk meghatározhatták, hogy az adott fordulóban a források milyen százalékát szeretnék kipályáztatni, hogy a későbbi fordulókra is jusson forrás. Vagyis elképzelhető, hogy ahol forráshiány miatt történt elutasítás, ott újra meg lesz hirdetve az adott jogcím)
- Összességében 95%-os a támogatási kérelmek feldolgozottsági foka. 82 db HACS esetében zárták le 100%-osan a pályázatokat mind a négy jogcímnél, ahol döntés is született. 14 HACS esetében még folyamatban van a III. tengely lezárása. Így 30 milliárd forintnyi forrás lekötése történt meg.
- Jelentős, közel 100%-os hiánypótlásra volt szükség
- Jogszabályok, jogcímrendeletek változásai miatt a szabályozások nem voltak egyértelműek, amely sok problémát és félreértést okozott.
A feldolgozások hosszú idejével kapcsolatban meg kell említeni, hogy 2009. január 12. volt a pályázatok beadásának határideje, 2009. február 02.-ig a HACS-oknak teljes egészében le kellett zárni az értékelési folyamatot és a pályázatokat megküldeni az MVH-nak. Ezt követően a HACS-ok érdemi munkát már nem végezhettek a pályázatokkal – pl. hiánypótlás stb. - hanem az MVH döntéshozatalára vártak. Ezt a folyamatot meggyorsítandó, a mostani második körben már az MVH a HACS-okhoz delegálta a pályázat befogadásának, lepontozásának a feladatát, s a kifizető ügynökség már csak mintavételes vizsgálattal fogja ellenőrizni a pontozást. Ezzel az MVH nem kis feladatot és terhet rótt a HACS-okra, de talán a folyamat meggyorsítása szempontjából valóban hatásos lesz ez az intézkedés.
Az új III. tengelyes pályázati kiírásban a korábbi tapasztalatok alapján módosításokat fognak eszközölni. Pl. falufejlesztés esetén az önkormányzati épületek felújítását tovább fogják korlátozni, hogy ne legyen átfedés a kötelezően ellátandó funkciók finanszírozása tekintetében. A kisléptékű infrastruktúra fejlesztésének támogatása tovább pontosítódik, a pontozási táblát felülvizsgálják. (Legalacsonyabb szintű teljesítés esetén is volt olyan eset, hogy nem 0 volt az adandó pontszám, s ez változni fog.)
Az IH és a Kifizető Ügynökség előadói után két Leader akciócsoport bemutatkozó előadására is sor került.
Először Dr. Nagy József Bükk-Mak Leader Nonprofit Kft. igazgatójának rövid térségi bemutatkozását hallgathatta meg a közönség:
- 44 település tartozik a HACS-hoz, összesen 94363 lakossal
- 127 db ÚMVP III. tengelyes támogatási kérelem (3 milliárd forint igény, ami majd négyszerese a rendelkezésre álló forrásnak)
- 51 HPME a HVS-ben, 2,5 milliárd fejlesztési forrás (ebből 1,6 milliárd. a III. tengelyben)
- 3 db Uniós pályázat beadása azóta
- 20% körüli analfabetizmus a lakosság körében
- a térségben 10 nagyobb vállalat, amiből 6 külföldi kézben van
- 3900 db vállalkozás, amely 1-9 főt foglalkoztat, ezek egy része kényszervállalkozás. Többségében kereskedelem és szolgáltatás a működési terület
- 2 db 250 fő feletti foglalkoztató van a HACS területén
- nagy probléma az „értékteremtés nélküli munkavégzés”
- K+F fejlesztések nincsenek a térségben, energia árak emelkednek, adóterhek magasak
- III. ipari forradalom küszöbén (anyag és energia forradalma)
- A hidrogén és metanol korszaka várható. A hidrogén töltőfejek szabványosítása megtörtént, EU szinten is megkezdődött a készülődés az átállásra. Magyarországon ebből még semmi nem érzékelhető.
A rövid térségi helyzetelemzés után az Igazgató úr bemutatta fontosabb fejlesztési projektjeiket:
- Vissza a középkorba: Lovas postakocsi szolgáltatás beindítása. Vannak olyan települések, amelyek védett területeken keresztül nagyon rövid úton, költség hatékonyan közelíthetőek meg lovakkal, míg motoros járművel óriási kerülőt kellene tenni.
- Másfelől a csúcstechnológia megjelenése: 2004-ben szélerőművet telepítetek a térségben
- 2001-ben elindítottak egy 150 kW-os bioüzemű kazánt
- Decentralizált energiaklaszter elindítása:
o Elindult a folyamat a kis energiatermelők bekapcsolására az energiaipar területén: Dánia, Spanyolország, Németország, Kalifornia már ezen az úton jár.
o Közösségi energiatermelés és elosztás rendszerének magvalósítása.
- 1 falu – 1 MW program elindítása (Helyi energia termelés)
- Az helyi energiatermelésre a MAVIRKA klaszter létrehozása, amelyet a későbbiekben MIKROVIRKA névre változtatnak a Magyar Elektromos Művek névhasználati védettsége okán. (Smart – Grid program)
- Cinevis (Cigány Nemzetiségi Vidékfejlesztési Stratégia): A Roma lakosság bekapcsolódása a vidékfejlesztési folyamatokba.
- A hulladék, mint a XXI. század egyik nagy üzlete. A térségben 450 millió forintot fizetnek azért évente, hogy az „aranyat” (hulladék) elszállítsák. HAE (Hulladék Anyag és Energia Integráció) projekt.
- Bányahő hasznosítási program. A térségben 24-26 Celsius fokos víz található. 7 településen hőszivattyú programot szeretnének beindítani.
- Több helyi innováció és fejlesztés támogatása (Tiszta Technikák Technológiák terén főleg)
- Tiszta vonzó porta program
Zárásként pedig Dr. Nagy József elmondta, hogy szerinte az IH-MVH-HACS kapcsolat leglényegesebb elemei a következők lennének:
- a tényleges vidékfejlesztést értékelni
- kevesebb frázis, több tartalom
- bizalom, közös érdekek és célok rendszerének megteremtése
- a vidékfejlesztés nem egyenlő a mezőgazdasággal. A mezőgazdaság a vidékfejlesztés egy szelete. Miniszteriális szinten szükséges képviselni ezt a felfogást.
A másik Leader-es előadást Rácz Judit munkaszervezet vezetőtől hallhattuk a Felső-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület tapasztalatairól. A két előadás jól mutatta, mekkora különbségek vannak az ország különböző részein működő HACS-ok adottságai, s ebből kifolyólag prioritásai és „statisztikái” között is. Ehhez a vidékfejlesztési egyesülethez mindössze 13 település tartozik, és az első pályázati körben 41 db III-as tengelyes igénylést kezeltek. Az egyesület hozzáállásának köszönhetően ezen belül viszonylag nagy volt a támogatást igénylő vállalkozások száma, de Rácz Judit elmondta azt is, hogy sok időt és munkát igényelt az, hogy az emberek egyáltalán tisztában legyenek a lehetőségeikkel, a rendszerrel, a fogalmakkal, az eljárásokkal és a szabályokkal. Ennél az akciócsoportnál nagy hangsúlyt fektetnek a civil szervezetek erősítésére és a közösség fejlesztésére. Számos rendezvényt és közösségformáló eseményt, tevékenységet támogatnak a turizmus és a helyi vállalkozások fejlesztése mellett. Fontos számukra a jó kapcsolatrendszer kialakítása, mind helyi, regionális, országos, mind pedig nemzetközi szinten.
A workshop két szekcióüléssel folytatódott, ahol többek között a következő kérdések merültek fel:
1. Milyen problémákkal találkoztak a vidékfejlesztési támogatásoknál? Min lenne érdemes változtatni?
Volt olyan HACS, amely magasan húzta meg a ponthatárt, kiszorítva ezáltal a kérelmek nagy részét. Így jól összerakott, megalapozott kérelmek kerültek elutasításra. HVS-hez való illeszkedés sok helyen probléma volt. Nem következetesen alkalmazták az indoklásoknál, s így felül kellett vizsgálni.
Felmerült, hogy az 5 millió alatti kérelmekhez is szükséges lenne működtetési és fenntarthatósági terv, vagy üzleti terv benyújtása.
2. Milyennek ítéli az MVH a HACS -ok munkáját? Megkönnyítette a bírálatot, hogy a HACS-ok is pontoztak?
A válasz nem egyértelmű, HACS függő. Vannak jó példák és rosszak is. Sok helyen segítették a munkát a hiánypótlások során is, de volt ahol félretájékoztatták az ügyfelet. De a HACS-ok pontozásának mindenképp volt értelme, hiszen tanulási folyamatot megkönnyíti a jövőre vonatkozóan. Felszínre kerültek a hibák. Sok esetben nagy volt az eltérés még a HVS-hez való illeszkedés tekintetében is. Bizonyos HACS-oknak következetesebbnek kell lenniük a jövőben. A mostani pontozásnál az esetek többségében az MVH döntését fogadták el, de volt olyan eset, ahol a HACS-nak adtak igazat. Az is előfordult, hogy egy harmadik pontszám került megállapításra.
3. Mennyire finanszírozható a vállalkozások önrészen felüli 60%-os támogatási összege előre?
Nagy probléma, hogy a vállalkozások nem kapnak hitelt, jó lenne az előleg, amelyet az EK rendelet lehetővé is tesz 50% mértékig.
A workshopon körülbelül kilencvenen vettek részt, és összességében elmondható, hogy a megjelent ügyfelek nem szóltak hozzá a témához, leginkább az egyetem munkatársai által előkészített kérdések és az erre adott válaszok hangzottak el, illetve az IH, MVH, HACS közötti véleménycsere, megbeszélés alakult ki az eddigi tapasztalatokról. Fontos lenne több ilyen típusú vélemény- és tapasztalatcserére lehetőséget nyújtó konferencia szervezése a jövőben az IH-MVH-HACS között, nem csak a múltra való visszatekintés és összegzés céljából, hanem a jövőbeli optimális megoldások megtalálása érdekében is.
Márta Attila és Sebestyén Mária – 2009.10.20.
*
Újabb információs szolgáltatással bővült a Helyi Vidékfejlesztési Iroda Dabason!
Az Iroda előterében elhelyezték a Magyar Közlöny Kiadó érintőképernyős jogszabály-törvény gyűjteményét.
A helyben működő, önkiszolgáló terminál minden látogatónak ingyenes hozzáférést biztosít a hatályos joganyaghoz. A centrum célja, hogy egy helyen, jogi szolgáltatások és információk olyan összességét nyújtsa, amely máshol nem található meg, szolgáltatásaival pedig az ügyfelek elégedettségét, kényelmét növelje.
A terminál elérhető minden hétköznap 8-16 óráig az Ország Közepe Többcélú Kistérségi Társulás épületében: Dabas, Szent István út 67.
Forrás: Felső-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület, Gyáli HVI, Dabasi HVI