Négy szélkerék áll a tucatnyiból

Bőny - A legújabb helyi látványossághoz mostanában gyakran elkerekeznek a bőnyi iskolások. A faluban most a szélkerekek adják a beszédtémát, a lakosok kíváncsian nézegetik az óriási forgókat.

A falutól északra, az M1-es autópálya melletti részen már áll négy szélkerék. A továbbiakban hetente kettőt raknak össze, év végéig elkészülhet a 12 kerékből álló szélerőműpark. A tervek szerint télen lesz a próbaüzem, tavasztól működhetnek élesben. A legközelebbi is egy kilométerre lesz a házaktól, ami az előírt védőtávolság duplája. De most még éjszaka hatalmas kamionokon érkeznek a 110 méter magas tornyok, a 45 méteres lapátok részei Dániából, Német- és Csehországból.

– Már nyolc éve elkezdődött a beruházás előkészítése. Azért húzódhatott a dolog ennyi ideig, mert számos engedély beszerzésére szükség volt, az áramfelvásárlásról és a földtulajdonosokkal is meg kellett egyezni. Ők bérleti díjat kapnak, néhányan az építkezés idején munkát, a falu pedig iparűzési adót remél a szélkerekektől. A megtermelt áramot földkábelen elvezetik, de az is haszna a kerekeknek, hogy környezetbarát szemléletre szoktatnak – szögezte le Muraközi László polgármester és megjegyezte: a beruházó a helybelieknek és a szélesebb nyilvánosságnak később akar részletes tájékoztatást adni az erőműparkról.

– Szépek, csak hasznosak is legyenek. Ráférne az iparűzési adóbevétel Bőnyre, javításra szorulnak például a rossz utak is. A nyugdíjasklubban mindig megbeszéljük a falu dolgait, most a kerekekről volt szó. Nincs senkiben ellenérzés, inkább csak lelkesedés, tetszenek mindannyiunknak – mondta el Varga Mihályné.

Molnár Ferenc szerint már az is látványosság, ahogy összerakják a tornyokat, a lapátokat. Egy kicsit azt fájlalja, nem helybe kerül majd belőlük az energia.

*

Átvállalta a tagdíjakat a társulás

Családi napközi kistérségi működtetését fontolgatja a Győri kistérségi társulás.
Arról is döntöttek: a hozzájuk tartozó huszonhat település mintegy másfél milliós ˝területfejlesztési tagdíját˝ magukra vállalják.

A társulás Győrrel közösen vett részt a szeptemberi budapesti Főszezon kiállításon. A települések vezetői összegyűjtötték a bemutatandó helyi termékeket, turisztikai kiadványokat és nevezetességeket, amelyeket a kiállításon láthattak az érdeklődők.
Szintén a kistérség turisztikai vonzerejének javítását célozza a ˝Komplex aktív turisztikai termék kialakítása a Győri kistérségben˝ című pályázat, amelynek benyújtásáról most döntöttek, de előkészületei Győrrel közösen már korábban megkezdődtek. A pályázat keretében egyrészt túraútvonalak, pihenőhelyek, tanösvények kialakítása a cél, másrészt a természetes vizek mentén szabad strandok és az ahhoz kapcsolódó infrastruktúra kialakítása, fejlesztése.

Egy, a szociális minisztérium által kiírt pályázat kapcsán szó esett a családi napközik létrehozásának lehetőségéről, társulás általi fenntartásáról. A kistérség települései közül Rábapatonán már működik egy családi napközi, de több település is fontolóra vette ennek az ellátási formának a működtetését.

*

Otellókultusz a Sokoróalján

Kajárpéc–Ravazd - Az otellónak szerveznek hírverést a sokorói borosgazdák. Azt szeretnék, ha az illatos nedű piacra kerülhetne a hangulatos pincesorok elismert turistacsalogató sajátosságaként.

A Sokoró vidékén régóta hagyományos szőlő- és borfajta, az otelló népszerűsítését határozták el a térségben élő gazdák, elsősorban a kajárpéciek és a ravazdiak. A nemes misszióval azt szeretnék elérni, hogy a borászok által ˝margón kívülre˝ sorolt otelló bor – sajátos hírverésük hatására – el-, vagyis inkább visszanyerje méltó helyét.

– Vidékünkön nagyon szép borok készülnek például rizlingből, chardonnay-ből, de kis túlzással mondom, ezek a fajták Dél-Afrikától Chiléig mindenütt megtalálhatók, így ebben soha nem lehetünk a legjobbak. Ám az otellóval, az elődeinktől megőrzött, helyileg jelentős, ízletes-illatos fajtával lenne keresnivalónk a piacon, illetve különleges turistacsalogató lehetne – hangsúlyozta Laki György kajárpéci polgármester, akivel a Kapus-dűlőben, a település hagyományosan legjobb otellótermő részén találkoztunk. – A ˝feltételes mód˝ a gondunk oka, hogy a szakma nem ismeri el borként, így kereskedelmi forgalomba sem hozhatjuk.

Laki György, aki maga is borosgazda és a helyi Otelló Baráti Kör tevékeny tagja, igazából nem érti az ˝embargó˝ okát.

– Pedig egy nagyon jó természetű, hálás, direkt termő fajta az otelló. Telepítéséhez csak erős vessző szükséges, nem kell drága, beoltott alanyt vásárolni. Kezelése is egyszerű, évente két rézgálicos permetezéssel megelégszik. Tökéletes biobor. Megjegyzem, Burgenlandban más a helyzet, ott palackozva árusítható. Ha ott működik, akkor a Sokoró-vidéknek miért nem lehet az otelló az idénybora, mondjuk a Szent Márton-naptól húsvétig terjedő időszaknak?˝

Hogy elkötelezettségüknek nagyobb nyomatékot adjanak, néhány éve otellóbor-versenyt rendeznek, aminek hírét jelzi, hogy még a Csallóközből is érkeztek nevezések. A helyi nedűt egy ˝lírai˝ pólóval is népszerűsítik, amelyen a felirat: „Otelló, nova, / ne hagyj el soha!".

A Sokorón túli szomszédvárban, Ravazdon tevékenyek az otellóbarátok.
Hat borosgazda – Borbély Károly, Jánoki Miklós, Kelemen Zoltán, Kovács László, Németh Zoltán és Szántó Barnabás – megalapította az Otelló Baráti Kör és Kulturális Egyesületet. Kajárpéci kollégáikhoz hasonlóan több éve élesztik, őrzik, ápolják a hagyományt. Sok más kezdeményezés mellett ők az úgynevezett Otelló Napokon népszerűsítik boraikat.

– Kellemes, zamatos, jó minőségű, egynyarú ital. Nem értjük a szakma hozzáállását – említette érdeklődésünkre Szántó Barnabás. – Annál is inkább, hiszen tudomásom szerint az otellót „festő" szőlőnek is használják, használták például a soproni kékfrankoshoz, egri bikavérhez.

Nem értjük, mi lehet a ˝bűne˝, ami miatt annyira nemkívánatos a borpiacon. Ez persze bennünket nem tántorít el: küzdünk az otellóért, ahová tudjuk, visszük, amikor alkalom adódik, erősítjük a jó hírét.

*

A nagyszülők világa

Újabb múzeummal gazdagodott Kajárpéc.

A különleges darabokat bemutató helytörténeti gyűjtemény és az üvegkiállítás mellett a közelmúltban megnyílt a település tájháza is.

Nem gondolták volna száz évvel ezelőtt az Árvai – tősgyökeres kispéci – család tagjai, hogy a millennium évében, 1896-ban épült lakóházuk egykor múzeummá válik. A hagyományos falusi ízlés szerint tervezett épületet a ’90-es években egy koroncói vállalkozó vásárolta meg, amit később közösségi célokra felajánlott a kajárpécieknek. Ez a nagylelkű gesztus adta az ötletet a helybeli kézműveskör tagjainak, hogy felújítsák az addigra már elég rossz állapotba került házat.

Ahogy egyikük, Szalayné Visi Aranka szavaiból kiderült: pár hónap alatt az önzetlen segítők munkája, a felajánlások, a megyei és a községi önkormányzat anyagi támogatásának eredményeként visszakapták régi méltóságukat az öreg falak. A falubeliek, látva a munkálatokat, különféle, a nagyanyák-nagyapák világát idéző bútorokat, berendezési és dísztárgyakat, függönyöket, terítőket, képeket ajánlottak fel, ajándékoztak a tájháznak. Élet költözött a hajdani tisztaszobába, konyhába és a tornác alá. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy az ünnepélyes megnyitón a ház kemencéjében sült kenyérrel, langallóval kínálták a vendégeket, valamint nemrégiben az udvaron kézművestábort szerveztek, ahol többek között kosárfonással, régi játékokkal ismerkedhettek a résztvevők.

– Szeretnénk minden idelátogatónak érdekes élményt és programot kínálni, hogy megismerjék falunkat, és jól érezzék magukat nálunk – hangsúlyozta Szalayné Visi Aranka, aki két kolléganőjével, Kocsis Évával és Vikár Andreával fogadja, várja a vendégeket. – Vállaltuk a falu kulturális életének fellendítését, kézműves-foglalkozásokat, táborokat szervezünk, és járjuk a különböző rendezvényeket, falunapokat, gyereknapokat, ahova visszük a termékeinket és a falu hírnevét. A jövőben pedig szeretnénk az udvar végében egy pajtamúzeumot is kialakítani.

*

Az orosz turisták Pannonhalmára mennek

Fertődön több, Pannonhalmán kevesebb volt a turista, s ugyanígy: Lipóton jobb, Győrben pedig rosszabb volt ez a szezon a tavalyinál.

A végső mérleg szerint mintegy 2,4 százalékos a csökkenés, ám ez is kedvezőbb a többi régió statisztikájánál.

Régiónkban mintegy 2,4 százalékkal esett vissza nyáron az idegenforgalom, ez Győrben látványosabb volt, míg például Sopron térsége javította a statisztikát. Így például a fertődi kastély látogatóinak száma is növekedett, mintegy 10–15 százalékkal – tudatta Lajber Gabriella, a műemlékegyüttes vezetője. Nyilván jótékony hatással volt a kastélymúzeum látogatottságára a Haydn-év, aminek keretében körülbelül 50 koncertet hallhattak a vendégek májustól az Esterházy-kastélyban. Az igazgató szerint a hangversenyek közönségét nem számítva körülbelül 80 ezren fordultak meg a kastélyban idén, ebből 56 ezren május 22. és szeptember 22. között.

Érdekes módon ugyanilyen növekedést a megye legfőbb vonzereje, a pannonhalmi apátság idén nem tapasztalt. Varga Mátyás, a főapátság kulturális és turisztikai igazgatója szerint valamelyest csökkent a látogatók száma idén, ezt az atya a gazdasági helyzettel magyarázza.

Köztudott egyébként, hogy a világörökség részeként számon tartott főapátság a japán turisták körében volt a legnépszerűbb, ám tavaly ez a távol-keleti érdeklődés alábbhagyott: a japánok most Pozsonyt vették célba. Új jelenség viszont, hogy megindultak Pannonhalma felé az orosz turisták.

Győrben sajnos 10–15 százalékos csökkenést is tapasztaltak az első félévben, s nyáron folytatódott a tendencia. Nem ringathatjuk magunkat abba az illúzióba, hogy az egymást érő rendezvények a szállodák vendégszámára is jelentősen kihatnak, reményt keltő kivétel ez alól a Gyerkőcfesztivál, ami a Rába Hotelnek mintegy 20 belföldi vendéget hozott. Horváth Ottó, a szálloda igazgatója szerint a Rába 10 és 20 százalék közötti csökkenést könyvelhetett el nyáron tavalyhoz képest, azzal együtt, hogy az augusztus jól sikerült, főként a junior női kézilabda EB-nek köszönhetően.

Ahol viszont beindult a motor, az Lipót, nyilván az új beruházások miatt is, csaknem 40 százalékkal nőtt a vendégek száma. Tóth Péter polgármester szerint tavaly 106 ezren fordultak meg a fürdőben, idén ez a szám megközelítette a 140 ezret. A vendégek 30 százaléka szlovákiai, ami üzleti szempontból azért is jó hír, mert nem hűtőtáskával érkező, s aránylag jól fizető látogatókról van szó. Ami a jövő zenéje – tette hozzá Tóth Péter –, hogy a régió népszerűbb célpontjai összefogjanak és egymás programjait is ajánlják a betérőnek. Így minden szálloda több vendégéjszakát könyvelhetne el.

Forrás: Pannónia Kincse LEADER Egyesület, kisalfold.hu

Cikk megosztása