Felújítási ünnepség a 30 éves bői óvodában
A bői körzeti óvodát fenntartó hat önkormányzat 2009. október 9-re az idén 30 éves bői óvoda felújítási ünnepségére hívta a környező települések apraját-nagyját.
A kerek évforduló szerencsésen egybeesett egy elnyert pályázatmegvalósítási szakaszának végével, így a az intézmény egykori és mai dolgozói, illetve óvodásai egy megújított épület kapuján léphettek át.
A hat önkormányzat ugyanis a 8/2009-es ÖM rendelet alapján sikeresen pályázatot nyújtott be, és 80 %-os támogatási intenzitás mellett 4 millió 80 ezer Ft-ot nyert, ami az önrésszel kiegészítve bruttó 6 millió 375 ezer Ft-os beruházást eredményezett. A felújítás keretében megtörtént az összes nyílászáró cseréje, a foglalkoztatók burkolatának megújítása, cseréje, a konyhában a vízvezeték kiváltása, a dolgozói vizesblokk teljes rekonstrukciója, valamint a főbejárat elé egy akadálymentes bejáró létesült.
Az ünnepség három szónoka közül Pados Róbert polgármester (Bő) a települések összefogását, Rába László országgyűlési képviselő a Csepregi kistérség és benne Bő oktatási intézményhálózatának megújulását, míg Hajós Attila intézményvezető az előttük álló feladatokat emelte ki. Az óvodai csoportok előadása után a megjelenteknek lehetősége volt sétát tenni a megújulét épületben, amelynek egyik csoportszobájában megtartott állófogadás zárta a jeles napot.
*
Közösségi busz Csepregben
A vasi kisváros a 8/2009-es ÖM rendeletben megjelent pályázati kiírásban közösségi buszt nyert.
A település képviselőtestülete a 80 %-os támogatási konstrukció keretében egy 22 személyes busz beszerzése mellett döntött, amely 2009. novemberében érkezett meg és állhatott munkába.
A gépjármű feladata ugyanaz, mint a jelenleg szolgáló 30 éves busznak: a csepregi közös fenntartású közoktatási intézmény mintegy 6 településre kiterjedő vonzáskörzetéből a tanulók el- és visszaszállítása.
*
Egymásra találhatnak a helyi vállalkozók
A vállalati hálózatok platformja mind a 13 határmenti kistérség gazdaságát fellendítheti.
A határtérség közös hálózati gazdaságfejlesztéséért lépett partneri kapcsolatba egymással Ausztria három tartománya és Nyugat-Dunántúl két megyéje. E földrajzi környezet kiválasztott kistérségei, a célok megvalósulását segítő szervezetekkel együtt, tavaly ősztől minden érintett területen egy-egy vállalkozói team összehozásán fáradoznak.
Az eltelt tíz hónap alatt rendezvények kavalkádja hálózta be a Pannon régió e szeletét, s a REGIONET aktív projekt cégére mindkét oldalon egyre ismertebbé vált. A helyi gazdaági erők, a kis- és középvállalkozások kezdenek egymásra találni, a távlati jövőkép, a határon átívelő hálózati innovatív kooperáció első vonalai már felrajzolódtak. Szeptemberben a 13 partner képviselője Mag. Claudia Ziehaus projektvezető irányításával két napon keresztül tanácskozott Bükfürdőn, - feltérképezve a projekt eddigi eredményeit és az elkövetkezendő hónapok legfontosabb teendőit.
Dél-Alsó-Ausztria, Burgenland, Kelet-Stájerország, valamint Győr-Moson-Sopron és Vas megyék által alkotott körzetben a gazdasági mag a kistérségi központok és a városok körzetében koncentrálódik, s általában a turizmus, az építőipar, a kézművesipar, illetve a mezőgazdasági termelés jelképezi a kisvállalkozói kör tevékenységét. Projektelemzések szerint azonban a kedvezőtlen közlekedéstechnikai adottságok, valamint az alacsony népsűrűség behatárolja a térségben működő cégek piaci esélyeit és fejlesztési lehetőségeit. Márpedig e régió hosszú távú fejlődése kizárólag a határvidékre jellemző kis-és középvállalatokra alapozva mehet végbe.
A REGIONET aktív projekt ezért a gazdaságfejlesztésért felelős szervezetek, és a gazdasági szövetségek közreműködésével igyekszik az egymás helyi értékeit felfedező, majd hasznosító vállalati hálózatokat létrehozni. Magyarországról a kapuvári-, a soproni-, illetve a kőszegi és a felső-répcementi kistérségek szerepelnek e modell kimunkálásában és folyamatos építésében.
Épül a kistérségi vállalkozások hálózata, amely később a határon átívelő méreteket fog ölteni. Már többen felismerték, hogy e gazdasági platformok a vállalkozások számára számtalan előnyt rejtenek magukban. A bükfürdői kétnapos esemény nem titkolt szándékaként a projektben partnerséget vállalt szervezetek képviselői a hivatalos tárgyalások és a személyes megbeszélések révén elsősorban összetartozásuk érzését szerették volna erősíteni. Miközben beszámoltak egymásnak az elmúlt egy esztendőben végzett munkájukról, valamint a hátralévő három hónap, illetőleg a 2010-es esztendő terveiről.
Természetesen a hosszúra nyúlt eszmecserék során a közös, határon átnyúló programokról is szó esett. Elhangzott, hogy november 18-án Katzelsdorf település ad otthont a kistérségi gazdasági platformok elnökei és szóvivői által megtartandó tanácskozásnak. A határszéli gazdasági kibontakozás szempontjából erőteljesen hatnak a ma még érvényben lévő, s főként az építőipart érintő átmeneti korlátozások. Feloldásuk várható következményei átütő erővel bírnak majd, ezért a projekttagok egy közös elemző tanulmánykészítésbe fognak. A nemzetközi csapat úgy tervezi, hogy Európa más határtérségeiben alkalmazott jó gyakorlatokat is felkutatja s a gazdasági hálózatépítésben járatos szakértőkkel felveszi a kapcsolatot.
A megbeszélésen górcső alá kerültek a már lebonyolított vagy még most is zajló tevékenységek, melyek tapasztalatait közösen értékelte ki a társaság. Így a szakmai névjegyzékek, a vállalkozói adatbankok mellett az üzletember találkozók, továbbképzések és tematikus előadások, a gyakornoki programok, a helyi valuta bevezetése kerültek az érdeklődés középpontjába. Az összejövetel résztvevői részletekbe menően vitatták meg az arculati és marketing elemek rendszerének felépülését, és használatának feltételeit.
Claudia Ziehaus összegző véleménye szerint a projekt jó irányban halad, hiszen a helyi vállalkozók motiváltsága már mindenütt megmutatkozik. Amíg egyes osztrák térségekben a hálózatépítés tradíciókkal bír, s az üzletemberek számára természetes a partneri kooperáció, addig a burgenlandi és a magyar területeken hiányoznak a hagyományok.
A szemléletbeli különbségekből adódóan kiegyensúlyozatlanság azonban projektszinten hamarosan eltűnik, ha közös alap megteremtődik. A projektvezető meglátása szerint a határon átívelő kapcsolatok a jövő tavasszal szárnyra kaphatnak, s három esztendő múltán pedig a 13 gazdasági hálózat platformjáról is be lehet számolni.
*
Kitüntetett szakemberek A „Nyugat-Dunántúl Turizmusáért” elismerésben szeptemberben a régió három megyéjéből 9 szakember részesült
Vas megyéből Bokányiné Boda Gyöngyi, Czika László és Pereznyák Zoltán került a díjazottak mezőnyébe. A kitüntetések átadása is méltó helyszínen történt, hiszen a tíz esztendővel ezelőtt megnyitott Gosztola Gyöngye Wellness Hotel a település- és a turizmusfejlesztésben egyaránt rendkívülit alkotott.
Kőszeg-hegyalja turisztikai arculatának kibontakoztatásában központi szerepet vállalt Bokányiné Boda Gyöngyi, akinek a nevéhez egyebek mellett az Írottkő Natúrpark, valamint a Kőszegi Ostromnapok és a Kőszeg gyöngyszemei eseménysorozat létrehívása kötődik. Turisztikai jellegű fotósorozatai révén a helyi értékek közvetítésében szerzett érdemeket Czika László. Művészi lelkülete és szakmai profizmusa átsugárzik alkotásain. A sajtómunkatárs a régió jeles eseményeinek dokumentálását elsőrendű feladatai között tartja számon. Innovatív tevékenység jellemezte Pereznyák Zoltán eddigi pályafutását, s a bükfürdői vendéglátó vállalkozás a szakmai hozzáértés nyomait magán viselve vált országosan elismertté és kedveltté. Emellett a cégtulajdonos az ágazat feltételrendszerének javításában, a szakképzésben is maradandót hozott létre, miközben társadalmi megbízásait ugyancsak magas szinten látta el.
*
A Jurisics tér rehabilitációja
Hosszas előkészítő munkálatok és sikeres pályázás után elkezdődött Kőszeg történelmi belvárosának, a valamikori Fő-, mai nevén Jurisics tér rehabilitációja.
A tér az évszázadok során több átépítésen, rendezésen esett át. Mostani rehabilitációja, a közművek cseréje, a szennyvíz elvezető csatornarendszert kiépítése napjainkra már elkerülhetetlenné vált.
A tervek közt szerepel, hogy a teret körbefogó épületek földszintjén, a boltíves kapualjakban, kereskedők, kézművesek, iparosok nyitnak majd boltokat, s új élettel telik meg a tér. Felélesztik a régi mesterségeket, lesz díszműlakatos, patkolókovács, bőrős, nyeregkészítő, takács, cukrász üzlet, az udvarokban fűszernövény kertek, pihenők létesülnek. Cél a városmag, a volt Fő tér 18. századi hangulatának visszaidézése. A munkálatokra elnyert 500 millió forintból már megindult a téren a régészeti feltárás.
A komolyabb munkálatokra, a házak homlokzatának felújítására a következő években kerül majd sor.
*
Natúrpark ízei- Gasztronómiai fesztivál, Orsolya napi vásár
Immáron 8. alkalommal került megrendezésre Kőszegen a Natúrpark ízei-Orsolya napi vásár a Jurisics-vár Művelődési Központ és Várszínház szervezésében, az Írottkő Natúrparkért Egyesület segítségével.
A két napos rendezvény során kirakodóvásárt tartottak a natúrpark 16 településének kézművesei: borászok, méhészek, virágkötők, fafaragók, gyöngyfűzők, fazekasok, csuhé-báb- és terményjáték készítők, tojásfestők, szalmafonók, valamint az UTIRO LEADER Egyesület helyi vállalkozóival, őstermelőivel együttesen jelent meg. A szervezők meghívására érkeztek kézművesek az ország más területeiről is, az osztrák kézművesek azonban betegségre hivatkozva az utolsó pillanatban lemondták a megjelenést.
Szerencsére a szombati kissé borongós idő sem szegte kedvüket a látogatóknak, így a két nap során mintegy 6-7000 ember fordult meg a fesztiválon. Bizonyosan hozzájárultak a rendezvény sikeréhez a város és környékbeli falvak művészeti együtteseinek színvonalas műsorai, és a helyi német és horvát kisebbségek étel– és süteménykülönlegességei is. Vasárnap a Fekete István Állatvédő Egyesület biztosított lehetőséget az érdeklődőknek, hogy hasznos állattartási tanácsokkal, vagy akár egy cica, kutya gazdijaként térjenek haza.
Az Ízek az Alpokaljáról címmel meghirdetett sütemény-, és lekvárkészítő versenyre szép számmal érkeztek jóízű „alkotások”, a zsűri a helyi civil szervezetek bográcsban főtt ételeit is értékelte. A sütemény és lekvár versenyt követően a felajánlott „versenyműveket”a rendezvény vendégei megkóstolhatták, sőt rövid idő alatt meg is ették a finom falatokat.
*
III. tengelyes pályázati eredményhirdetés az UTIRO LEADER Egyesületnél
2009. november 4-én, a tömördi faluházban került sor az UTIRO LEADER Egyesület III. tengelyes LEADER-szerű pályázatainak eredményhirdetésére. Magyarország egyik legkisebb LEADER térségében (30 település, 17 ezer lakos) 15 pályázat összesen mintegy 227 millió Ft támogatási összeget nyert, ami a térség 2013-ig rendelkezésére álló III. tengelyes forráskeretének közel fele. A legtöbb sikeres pályázat a falufejlesztés intézkedéscsoportban volt (5 db), míg a legnagyobb összeggel (több mint 70 millió Ft-tal) a mikrovállalkozásokat támogatták.
A nyertes pályázatok 12 települést érintettek.
*
A régi szeméttelep rekultivációja
Kőszegen az 1950-es évek vége óta működött a régi hulladéklerakó. Valamikor agyagbánya volt, amelyet szeméttel töltöttek fel. Számítások szerint 300 ezer köbméter hulladék került oda.
2000 őszéig működött, azután viszont már a regionális hulladéklerakóba kerül Kőszeg és a környező 12 község szemete. A régi szemétlerakó rekultivációja viszont 2003 óta húzódott, amelyre a környezetvédelmi hatóság kötelezte Kőszeget. Ám a rekultiváció többszöri határidő módosításával sem valósult meg, noha a Kőszegi Városgondnokság 2003-ban már sikeresen pályázott állami forrásokra. Megfelelő saját erő hiányában azonban az elnyert pályázati pénz elveszett.
A Kőszegi Városüzemeltető Kht. a helyi és a kistérségű szintű rekultivációs programok elvégzése tárgyú pályázati felhívásra tavaly májusban nyújtott be pályázatot, melyet a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség befogadott és novemberben eldőlt a pályázat sikeres volt. Külön örömük a kőszegieknek, hogy a pályázó 85 százalékos vissza nem térítendő támogatásban részesült. A fennmaradt önrészt a város önkormányzata az idei költségvetésébe beépítette, így kerülhetett sor a rekultivációra. Nem kevés pénzről volt szó, hiszen a projekt nettó költsége meghaladta a 82 millió forintot.
Nagyon hasznossá válik a rekultiváció Kőszegnek, a környezetnek is, hiszen 22 ezer négyzetméteres zöldfelületet kapott a szeméttelep befedésével a város. Ide rengeteg növényt ültettek, fákat, cserjéket. A terület utógondozását tíz évig végezik majd.
Forrás: UTIRO LEADER Egyesület