A cigány gyerekeknek már nem kell szegénységben felnőniük
Váralja | Jobbá váltak a lakhatási körülményei a Péróból elköltözött családoknak. Munkakilátásaik azonban nem javultak. Így jellemezhető azok sorsának fordulása, akik a váraljai Péróból beköltöztek a faluba, illetve más településekre.
A cigánytelep-felszámolási programba elsősorban a nagycsaládosokat vonták be. A cél az volt, hogy a gyerekek már ne ugyanabban a szegénységben nőjenek fel, mint szüleik.
Nyolc család költözött el. Falusi házakat kaptak, melyeket maguk hoztak rendbe. A kedvezményezettek közül tíz férfi 800 órás kőműves, tíz nő 500 órás takarító képzésen vett részt. Ezzel párhuzamosan volt életmód klub, kaptak egészségügyi és iskoláztatással kapcsolatos tanácsokat is.
A Péró program tavaly nyáron indult, és mostanra fejeződött be. Wagnerné Kócsidi Ilona egy összegző megbeszélést – teadélutánt – szervez a helyi teleházban. Az érintettek és a lebonyolítók december 9-én 17 órakor találkoztak.
*
Önfenntartóvá képzik a munkanélkülieket
Kisvejke | A gyümölcstermesztés elméletéből és gyakorlatából - ideértve a hűtőházi feladatellátást is - vizsgáznak a sorsfordító-sorsformáló munkaerőpiaci programban résztvevői.
A programban 18-an vesznek részt Lengyelből, Kisvejkéről és Závodról. Barackkal, cseresznyével, meggyel, almával és szilvával foglalkoznak. A hátteret biztosító felvásárló és értékesítő cég a Danubia Frucht Szövetkezet.
Tavasszal indult a gyümölcstermelő tanfolyam. A résztvevőknek megtanították a szakszerű ültetést, metszést, szedést, válogatást és tárolást.
Kisvejke polgármestere, Höfler József – úgy is, mint munkaadó, gyümölcstermelő gazda – elégedett az eredményekkel. Most vizsgáznak a résztvevők a lengyeli szakközépiskolában. S azt követően tárgyalnak a további foglalkoztatásukról.
Ez egy példaértékű kísérleti projekt a régióban. Azt hivatott igazolni, hogy jó szervezéssel megoldható a helyben történő foglalkoztatás. A munkanélküliekből önmagukat és családjukat eltartani képes dolgozók lehetnek. A gazdák, akik év közben munkát adtak nekik, december 1-jétől egy más konstrukcióban, de továbbra is támogatott módon foglalkoztathatják őket. A programot a munkaügyi központ bonyhádi kirendeltsége koordinálja.
*
Beruházás a biztonságosabb közlekedésért
A Magyar Közút Nonprofit Zrt. Tolna Megyei Igazgatósága a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanácstól támogatást nyert a Dombóvár és Hőgyész közötti út rehabilitációjára.
Az említett két települést összekötő 6532-es számú út nagy forgalmat bonyolít le és emiatt az utóbbi években rossz állapotba került. Több szakaszán állami segítséggel már elvégezték a felújítást.
A korszerûsítésbõl és burkolat-megerõsítésbõl eddig kimaradt 22,3 kilométer hosszú szakasz rehabilitációjának tervezett költsége 2.172.000.000 forint. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. Tolna Megyei Igazgatósága a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács kedvezõ döntésének köszönhetõen hamarosan indíthatja az út rehabilitációjának elvégzésre lefolytatandó közbeszerzési eljárást.
*
Elkészült a kerékpárút az év végére
A Magyar Közút Nonprofit Zrt. Tolna Megyei Igazgatósága a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanácstól támogatást nyert a Dombóvár és Hõgyész közötti út rehabilitációjára.
*
Tavasszal gázt ad a tehén
A biogáz üzemet egy kaposszekcsõi kft. építi, a bioetanol üzem létesítésére pedig egy dombóvári cég pályázott. Terveik szerint jövõre már egy energiafarm üzemel a két település közötti ipari parkbant.
Dombóvár-Kaposszekcsõ Biogáz üzem, bioetanol gyár, valamint egy biomassza eltüzelésével mûködõ hõközpont készülhet el a következõ évben az ipari parkban. A biogáz erõmû kivitelezését már megkezdte egy német cég, s annak hazai leányvállalata. A több mint egymilliárd forint értékû innovációra ötven százalékos uniós támogatást nyert pályázaton a Kaposszekcsõi Mezõgazdasági Zrt.
Papp Nándor, a társaság elnöke lapunknak elmondta, Molnár Istvánnal, a dombóvári Agrár-Béta Kft. ügyvezetõjével tudatosan a hármas egység kialakítására törekedtek, amikor két évvel ezelõtt úgy döntöttek, hogy belevágnak a fejlesztésbe. Ennek elsõ lépcsõje, hogy biogázt állítanak elõ. A kaposszekcsõi agrárvállalkozásnak négyszáz állatot számláló tehenészete van, emellett ugyanakkora állományú sertéstelepe. Az állatenyésztési ágazatban az utóbbi években mélyrepülés volt tapasztalható, fõleg a tej folyamatosan csökkenõ felvásárlási ára miatt. Így a biogáz üzem megépítése egyfajta elõremenekülés volt. - Szükség volt rá ahhoz, hogy meg tudjuk tartani a mintegy hatvan fõs dolgozói létszámunkat.
Emellett a biogáz üzem mintegy 10-12 új munkahelyet is termet. A törvény szerint az áramszolgáltatónak kötelezõ átvenni az itthon, alternatív energiaforrásból megermelt villamos energiát. A biogáz termelés alapját adja majd a marha- és sertésteleprõl érkezõ trágya, de használnunk majd emellett egyéb hulladékot, és a bioetanol üzemben keletkezõ mintegy 30 ezer tonnányi szeszmoslék 85 százaléka is ezt a célt szolgálja majd - húzta alá Papp Nándor. Hozzátette, úgy állítanak elõ energiát, hogy közben a környezetet is védik.
Február közepére tevezik az üzem átadását, amelyet három hónapos próbaüzem követ. Ez idõ alatt minimum 95 százalékon kell mûködnie a biogáz üzemnek. - Hazánkban partnerünkkel közösen mi vagyunk a nyolcadikak, akik biogáz-üzemet hoznak létre - emelte ki Molnár István, az Agrár-Béta Mezõgazdasági Kft. ügyvezetõ igazgatója. Elmondta azt is, hogy a bioetanol üzem létesítésére néhány napja adta be cége, az Agrár-Béta Kft. a pályázatot.
Az üzem több mint 700 millió forintba kerül, ennek 40 százalékát nyerhetik el uniós forrásból. - Elsõ lépcsõben 15 ezer, késõbb 30 ezer tonna kukorica feldolgozását tervezzük az üzemben. Évente 12 ezer köbméter bioetanol üzemanyagot leszünk képesek elõállítani. A szeszmoslék a biogáz üzembe kerül.
A bioetanol elõállításához szükséges hõmennyiség miatt pedig egy biomassza kazánt kell beiktatnunk. Az Európai Unió elõírásai szerint bioetanolból most 4 százaléknyit kell hozzákeverni a benzinhez. Magyarországon jelenleg a szükséges mennyiségnek csak a töredékét állítják elõ, így az üzemanyag-forgalmazó cégek kénytelenek külföldrõl behozni a hiányzó részt. 2020-ig 20 százalékra kellene növelni a megújuló energia arányát az irányelvek szerint. A hazai gabonapiac helyzetét is stabilizálná, ha egyre több ilyen gyár épülne határainkon belül. Az energiafarm mûködtetéséhez 14 felsõfokú és mintegy 40 alacsonyabb végzettségû munkaerõre lesz szükség. A szakemberek képzése már folyik, beiskoláztunk embereket a különféle szakfeladatok ellátására.
*
Európai lesz a művelődési ház
Több, mint 590 millió forintot nyert Dombóvár a regionális fejlesztési ügynökség EKF-hez kapcsolódó pályázatán. A város lehetőséget kapott, hogy a Nemzetközi Diákszínjátszó Találkozót felújított művelődési házban tartsa meg.
Az Európa Kulturális Fõvárosa 2010 programsorozat nemcsak Pécsre, az egész Dél-Dunántúlra kiterjedhet a regionális fejlesztési ügynökség pályázata jóvoltából – tájékoztatott Márton György ügyvezetõ igazgató.
Nyolc városban valósulnak meg fejlesztések Köztük Dombóváron, ahol több mint 590 millió forint támogatást költhetnek a mûvelõdési ház felújítására, amely további 200 millió forintos önerõt igényel.
- Várhatóan januárban írjuk alá a támogatási szerzõdéseket, ám a napokban a kivitelezésre vonatkozó közbeszerzési eljárást megindítjuk - mondta Miszler Miklós, a város európai uniós projektjeit összefogó Dombóvári Projektmenedzsment Kft. ügyvezetõje.
- Terveink szerint február közepére aláírt szerzõdése lesz a városnak a gyõztes kivitelezõvel. Úgy kalkulálunk, hogy a hónap végén el kell kezdenünk a felújítási munkát, ugyanis július utolsó napjára át kell adni az épületet.
Feszített lesz a tempó a szoros határidõ miatt, ugyanis augusztus elején kezdetét veszi a Nemzetközi Diákszínjátszó Találkozó, amelynek ugyan a fõszervezõje Pécs, a kulturális fõváros lesz, ám Dombóvár is szerepet kapott a programban - tette hozzá Miszler Miklós.
- A felújítás egyben átépítést is jelent – mondta Farkas János, a mûvelõdési ház igazgatója. - Három színháztermet alakítunk ki az épületben. Az egyik az alagsorban, egy pinceszínház lesz. A másik a kiselõadóban kap helyet, a harmadik pedig maga a színházterem lesz. A felújítás után mindegyik helyiség legalább 120 látogatót lesz képes befogadni, illetve megfelelõ fény és hangtechnikát is kap. Természetesen a villamosenergia, a víz -és szennyvízhálózatot is korszerûsítenünk kell, de a külsõ homlokzat is megszépítésre vár...
Az EKF-hez kapcsolódó pályázaton Dombóvár mellett támogatást nyert Komló, Mohács, Szigetvár, Siklós, Szekszárd, valamint pozitív döntés várható Marcali és Sellye esetében is. A fejlesztésekhez a Dél-Dunántúli Operatív Program 2,87 milliárd forinttal járul hozzá. A pályázó városok önkormányzatai 75 százalékos, a leghátrányosabb helyzetû kistérségek városi önkormányzatai pedig 90 százalékos támogatást kapnak köztereik és kulturális intézményeik fejlesztéséhez és korszerûsítéséhez.
A projekt összköltsége: 791 137 000 Ft
A támogatás összege: 593 352 000 Ft
A támogatás aránya: 75 százalék
forrás: dombovarportal.hu; 2009. december 2.
Forrás: Tolnai Hármas Összefogás Nonprofit Kft.