A hazai kutatás-fejlesztés és innováció területén a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, a Nemzeti Gazdasági és Fejlesztési Minisztérium és a felügyelete alá tartozó Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal szoros együttműködése eredményeképpen a Nemzeti Technológiai Program keretében 2009. december 23-án kiírásra került a Versenyképes Agrárium és Élelmiszeripar Alprogram.
Ennek keretében lehetőség nyílik a tudomány, a hazai kutatás-fejlesztési szektor és a magyar mezőgazdasági vállalati szektor kutatás-fejlesztési kapcsolatának szorosabbá fűzésére. A mezőgazdasági és élelmiszeripari kutatás-fejlesztés területén az elmúlt időszakban sikerült hatékony és eredményes együttműködést kialakítani a szakmai szereplőkkel.
A "Versenyképes agrárium és élelmiszeripar" alprogramjához a hazai agrárium érdekeit leginkább szolgáló kulcsterületek kerültek meghatározásra:
Üvegházi és fóliaházas technológiafejlesztések Magyarország - a hajtatásos zöldségtermesztés területén felhalmozott több évtizedes szakértelemnek és kiváló földrajzi adottságainak köszönhetően (éghajlat, termálvíz, talaj) - zöldségágazatát tekintve komoly komparatív előnyökkel rendelkezik az Európai Unióban. Az elmúlt időszakban az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban meghirdetett kertészeti beruházási támogatások lehetőséget adnak a mezőgazdasági termelőknek, hogy olyan beruházásokat valósítsanak meg, melyekkel versenyképes primőr árut képesek a piacra termelni. Az üzemek technológiai fejlettsége ugyanakkor nemzetközi összehasonlításban ma csak részben állja meg a helyét. A támogatások minél hatékonyabb felhasználása, illetve a kertészeti ágazat fejlesztése érdekében olyan modellértékű, hazai viszonyokra adaptált üvegházi és fóliaházi technológiára van szükség, amelyet mezőgazdasági vállalkozásaink modelltechnológiaként tudnak alkalmazni. Ez magában foglalná az üvegház építési technológiáját, fűtésrendszerét, az automatizált vezérlést és irányítórendszert, a biológiai növényvédelmet és nem utolsó sorban a megújuló energiák optimális hasznosítását (biomassza kazán és termálvíz).
Exportképes, magas hozzáadott értékű feldolgozott tejtermékek fejlesztése és előállítása Magyarország az elmúlt években többször is szembesült a tejágazat strukturális gondjaival, amely komoly kihatással van a hazai élelmiszergazdaságra és állattenyésztésre. Az ágazat egyik alapvető problémája az exportképes, magas hozzáadott értékkel bíró feldolgozott termékek alacsony aránya. Olyan kutatás-fejlesztési programokra van szükség, amelyek hozzásegítik a hazai tejágazatot új, exportképes tejtermékek kidolgozásához és kifejlesztéséhez.
A tógazdasági haltenyésztés technológiájának, minőségének és termelékenységének fejlesztése a takarmányozás és az élettér hatékonyságának növelésével A Föld növekvő népesség táplálkozási igényeinek kielégítésében mind fontosabb szerepet játszik a hal. A természetes vízi fogás aránya fokozatosan csökken, robbanásszerűen nő viszont az akvakultúra szerepe. Magyarország haltenyésztési ágazata és technológiai színvonala világszinten elismert. Ezt bizonyítja az elmúlt években Délkelet-Ázsiában és Kínában elindított magyar kutatás-fejlesztési programok sikere. Az édesvízi halágazat hazai fejlődését nagyban elő fogja segíteni a a Halászati Operatív Program (HOP). E program szakmai megalapozása érdekében olyan tenyésztési eljárások és technológiák fejlesztésére van szükség, melyek elősegítik az édesvízi halágazat versenyképességének javítását. Ennek alapvető feltétele a takarmányozás és az élettér kialakításának színvonala.
Állati szaporítóanyag termelés technológiai fejlesztése, takarmányozás hatékonyságának növelése a sertés és szarvasmarha tenyésztésbena mezőgazdasági szektoralapvető szakpolitikai célja az állattenyésztési ágazat versenyképességének javítása. A minőségi termékek előállítását a genetika teljesítőképességéhez igazodó táplálóanyag ajánlások valamint a környezetbarát tartási és takarmányozási technológiák szolgálják.
A jelenlegi piaci helyzetben a termelés fejlesztése, a minőségi termékek előállítása, a hasznos állati élettartam növelése, a jobb szaporodási mutatók és kedvezőbb növekedési teljesítmény elérése érdekében a tenyészállományok fejlesztése és a nagy genetikai képességű állatállományok táplálóanyag ellátásának optimalizálása egyaránt szükséges. Ennek egyik eszköze a megfelelő szaporítóanyag előállítása és a genetikai teljesítő képességhez igazodó táplálóanyag ellátás biztosítása. Ilyen táplálóanyag ajánlások/takarmányozási technológiák kidolgozása molekuláris genetikai ismeretek alkalmazását is szükségessé teszi. Ehhez objektív adatokkal feltöltött adatbázisokon alapuló tenyésztési modellek és eljárások, valamint olyan környezetbarát takarmányozási technológiák kialakítása szükséges, amely a genetikailag értékes és/vagy jó termelési eredményekkel rendelkező, egészséges tenyészállatok kiválogatásán alapszik, és azoktól képes nagy mennyiségben, a korábbinál jobb minőségben szaporítóanyagot termelni.
A „Nemzeti Technológia Program – Stratégiai kutatások támogatása” című pályázatban érdekelt magyar konzorciumok a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal honlapján érhetik el a pályázati felhívást, a pályázati űrlapokat és az egyéb szükséges dokumentumokat.
Forrás: nkth.gov.hu