Hatalmas siker volt a retro hangulatú Közösségi Nap Abasáron
A hatvanas, hetvenes és nyolcvanas éveket, vagyis a retrót állította idei falunapja központjába Abasár, a rendezvényre a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram pályázatán nyertek pénzt.
Az Önkormányzat augusztus 20-án tartotta a rendezvényt a település sportpályáján, közös szervezésben a helyi Mitőlmessze Klubszínpaddal.
A „Nézd meg jobban, hogy éltek anyuék” című és IFJ-GY-EM-09C-0061 számú tenderrel 100 000 forintot nyertek a rendezvény megvalósítására, melynek célja hogy a fiatalok jobban megismerjék szüleik, nagyszüleik életének szokásait, emlékeit és persze azt, hogy hogyan szórakoztak. Ezt az összeget egészítette ki az Önkormányzat.
A programok délelőtt 10 órakor Dr. Lénártné Benei Anikó polgármesterasszony beszédével és a főzőverseny körbejárásával kezdődtek, melynek zsűrijébe idén is illusztris és hozzáértő szakemberek vettek részt: Mangashi Shihombing Indonéz Nagykövet, Dr. Gömbös János a Honvédelmi Minisztérium Miniszteri Biztosa, Klemens Ádám a Vinagora Nemzetközi Borverseny főszervezője valamint Dr. Kovács Krisztina Abasár Község jegyzője.
A Közösségi Napon kora délután bemutatkozott a színpadon az Indonéz Nagykövetség Kulturális Egyesületének zenekara és tánccsoportja. A délután folyamán kispályás focimérkőzéseket játszott a helyi ASE csapata és a REAC Öregfiúk. A többszörös Kyokushin Európa Bajnok Tóth Attila és csapata a Tekeres Sportkör, kirobbanó sikerű bemutatót tartott a helyszínen.
A szokásoknak megfelelően délelőtt 11 órakor kezdődött Szentmise, melyet az új kenyér megszentelése követett. Abasáron évek óta hagyomány, hogy a település legkiemeltebb támogatói részére köszönőfát ültet az Önkormányzat. A fa elültetésére idén, Abasárnak nyújtott segítségük elismeréseként: Prof. Dr. Magda Sándor urat A Károly Róbert Főiskola rektorát, aki nagy örömmel tett eleget a megkeresésnek.
A Falunapon Abasár szinte összes civilszervezete részt vett valamilyen formában: így bemutatkozott a Szivárvány Nyugdíjasklub, a Mitőlmessze Klubszínpad, az Aba Sámuel Hagyományőrző Dalkör, de jelen voltak az Abasári Polgárőrök, és a helyi Önkéntes Tűzoltó Egyesület tagjai, valamint az Abasári Honvéd Baráti Kör képviselői is.
A rendezvény egyik jellegzetessége a falu legerősebb embere és asszonya verseny, melyen idén is az erő és az ügyesség döntött. Hét órától a Magyar Pite nevű együttes, majd egy igazi világsztár játszott a színpadon: Horváth Gyula, a Hegedű Király és együttese a Sentimento húzta a talpalávalót. Az este folyamán retro jelmezverseny és a Csepregi Trió élőzenés, fergeteges nosztalgia bulija színesítette a programot, majd tűzijáték és nyolcvanas évek parti zárta a napot.
*
Világszínvonalú térfigyelő rendszer Gyöngyöspatán
Gyöngyöspata községben példaértékű összefogás eredményeként október elején került átadásra egy többfunkciós tér,- és közlekedésfigyelő rendszer.
A település képviselő-testülete és a bizottságok tagjai lemondtak éves tiszteletdíjukról és az abból befolyó közel 8 millió forintból építették ki a rendszert.
A biztonságtechnikai berendezésre leginkább azért volt szükség, mert a település földrajzi elhelyezkedése miatt nagy az átmenő forgalom, mely sajnos a bűnözést is elősegíti.
A három Gyöngyöspatára vezető úton –Szűcsi, Szurdokpüspöki és Gyöngyös irányából olyan speciális térfigyelő kamera került felhelyezésre, amely biztonsági funkciója mellett a forgalom megfigyelésére is alkalmas. Ezeken kívül 3 kamerát a falu központjába is elhelyeztek, bár ezek csupán térfigyelésre alkalmasak.
A forgalomról készült felvételeket a rendőrség egy chipkártya segítségével akár 5 napra visszamenőleg megnézheti, kiszűrve ezzel a gyorshajtókat és a szabálytalankodókat. A kamerák infrával is fel vannak szerelve, így lehetővé teszik az éjszakai megfigyelést is.
*
Átadták a lélekharangot Péterfalván
2009. október 24-én Detk Község Önkormányzata ajándékát, a lélekharangot Gömör megyei Péterfalva ( Szlovákia ) önkormányzatának és lakóinak adtuk át ünnepélyes keretek között.
Ebből az alkalomból 40 fős detki delegáció volt jelen az ünnepségen, valamint jelen volt a harang alkotója Máté István szobrász művész és Both László erdélyi fafaragó, aki a haranglábat készítette.
A harangot a község templomában a rozsnyói püspök titkára szentelte fel. Az ünnepségen résztvett Detk község plébánosa Urbán Imre is.
A harangot Pelle Sándor polgármester a templomban adta át a község nevében Köböl Gyula polgármesternek a két testület jelenlétében.
Forrás: www.detk.hu
*
Művészeti Hetek Domoszlón
A domoszlói Művelődési Ház újabb hagyományteremtésen fáradozva rendezte meg az idén 5. alkalommal a Művészeti Heteket.
November hónapban zajlott az eseménysorozat, melynek hivatalos megnyitója a falusi búcsú napját megelőző estén tartott Elszármazottak Találkozója.
Így volt ez az idén is. Ekkor Mester Sándor és családja naiv festményeiből és szobraiból összeállított anyag nyitotta meg a heteket. Majd Király Ágnes „Gyöngyök” című fotóit láthatta a közönség, mely a Gyöngyösi Nemzetközi Néptánc Találkozó lendületes pillanatait örökítette meg.
Jártak már házunkban Szabolcska Péter volt iskolaigazgatónk festményei, lányának, Szabolcska Évának számítógépes grafikái, helyi amatőr festőnk, Árvai Istvánné Németh Julianna képei, természetfotósunk, Leviczkiy Gergő időjárás fotói. Kiállítottuk Molnár László Gyöngyöspatán élő festőművész absztrakt alkotásait, Jakab Tibor hevesi fotós természetfotóit.
Otthont adtunk a Gyöngyösi Műhely változatos alkotásainak, valamint a nemrég még aktívan működő helyi kézimunka szakköröseink hímzéseinek.
Igyekszünk folyamatosan megújulni, keresni a kapcsolatokat alkotó emberekkel.
Feltárni a helyben lévő értékeinket, lehetőséget adni a településünkön, illetve a kistérségben élők bemutatkozására nálunk is.
Igazolni látszódik, hogy a domoszlóiak is fogékonyak a művészetre, egyre inkább szívesen látogatják a kiállításokat.
Dicsérő szavaikat beírják a vendégkönyve, aláírják azt, így egy-egy kiállító láthatja, hogy több százan megnézték munkáit, ennyi embernek szerzett örömet.
Továbbra is kívánjuk folytatni a Domoszlói Művészeti Hetek sorozatát, várjuk a bemutatkozni vágyó alkotókat, ezzel is közvetíteni a művészetet a vidéken élőkhöz, kitárni annak szépségét az egyszerű életet élők előtt.
*
Bányász megemlékezés Szűcsiben
Ötven éve története legnagyobb tragédiáját élte át Szűcsi. A bányaszerencsétlenség harmincegy ember – köztük tizenhárom helybeli – életét követelte.
A katasztrófára emlékező összejövetel szomorú, ugyanakkor felemelő volt. A község bebizonyította, hogy fél évszázad múltán sem felejt. A szentmisére a délelőtti időpont ellenére is megtelt a templom, az imahely kertjében felállított kopjafánál pedig a bányász-szervezetek képviselői, a helyi vezetők és a szomszédos települések elöljárói, valamint az iskolások is fejet hajtottak. Rajtuk kívül számos hozzátartozó, egykori barát és ismerős jött el, hogy lerója kegyeletét azon szörnyű éjszaka hősi áldozatai előtt.
A legmegindítóbb talán az volt, amikor ifjabb Trombitás András, a hősi halált halt főaknász fia verset mondott a holtak tiszteletére.
A történteket az idősebbek úgy adják át a fiatalabb generáció képviselőinek, ahogyan az kitörölhetetlenül az emlékeikben él: 1959. november 25-én 175 ember indult az éjszakai műszakba. A 26-ára virradó éjszaka 2 óra tájban szirénaszó és harangzúgás riasztotta a békésen alvókat. A X-es aknájában tűz keletkezett, ami gyorsan terjedt. Az oltást azonnal elkezdték a helyi bányamentők, valamint a segítségükre érkező dorogiak, nógrádiak és tatabányaiak. Erőfeszítéseiknek köszönhetően 144 ember megmenekült, de 31 bányász bent maradt. A lent rekedtek Trombitás András főaknász vezetésével heroikus küzdelemben harcoltak az életükért, utolsó leheletükig – áll abban a korabeli jelentésben, amit a kormánynak nyújtott át a vizsgálóbizottság. Megállapították azt is, hogy személyi felelőse nem volt a szerencsétlenségnek.
A hősi halottaknak kijáró temetésre november 29-én került sor a templom melletti külön parcellában.
Szűcsiben 13 helybélit búcsúztattak, míg Ecséden négy, Gyöngyöspatán és Rózsaszentmártonban három-három bányászt helyeztek örök nyugalomra. Apcon, Lőrinciben, Ecsegen, Heréden, Horton, Tarnamérán egy-egy halottat gyászoltak, ahogy Hajdú-Bihar és Békés megyében is.
A munkálatok a következő év januárjában kezdődtek el ismét a X-es aknában.
Szücsiben még hárman élnek a megmenekültek közül, de már csak Majoros Feri bácsi jött el az idei kegyeleti eseményre.
A történtek idején huszonhárom éves volt, ifjú házas ember. Vájárként dolgozott. Nehezen találja a szavakat, talán nem is szívesen eleveníti fel a borzalom óráit. Azt mondja, akik a tűz közelében voltak, megégtek, akik pedig távolabb, azok megfulladtak. A legfiatalabb áldozat mindössze tizenkilenc esztendős volt, de a legidősebb is csak ötven-egynéhány. Ő maga egy vaslétrán jött fel a harmincméteres mélységből.
Felesége is jól emlékszik minden mozzanatra. A faluban pillanatok alatt elterjedt a tragédia híre, s mindenki nekivágott a mezőnek, hogy szeretteiről hírt kapjon. Elevenen él benne az is, amikor a koporsókat egymás mellett felravatalozták, s az egész falu kint volt a szertartáson.
Akik a tűz közelében voltak, megégtek, akik pedig távolabb, azok megfulladtak.
Kopjafa őrzi a neveket
Szücsiben 1938-tól zajlott bányaművelés. Az aknák bezárásáig ez volt az egyetlen ipari tevékenység a faluban, sőt a környéken is. A község vezetése 1986-ban az elhunytak tiszteletére a szerencsétlenség helyszínén kopjafát állíttatott fel, amire valamennyi áldozat nevét felvésték. Később az emlékművet a sírkert melletti parkba helyezték. A katasztrófa évfordulóján itt emlékeznek a helybeliek.
Forrás: Heves Megyei Hírlap
Forrás: Gyöngyösi HVI