ÚMVP forrásból indulhat Bodrogkeresztúr település fejlesztése
Bodrogkeresztúr Község Önkormányzata 2009. januárjában támogatási kérelmet nyújtott be „Bodrogkeresztúr településfejlesztése” címen, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program, ún. III tengelyének Falumegújítás és fejlesztés elnevezésű jogcímére.
Ennek eredményeként több mint 17 millió forint összegben indulhat beruházás a közeljövőben a településen. A pályázatban megfogalmazottak szerint, a fejlesztés során parkosítás, pihenőpadok kihelyezése, térburkolás, ivókút építése, EU szabványoknak is megfelelő játszótér kialakítása és térfigyelő kamera telepítése valósítható meg.
Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program III. tengelyére beérkezett pályázatokat Helyi Vidékfejlesztési Akciócsoportok (térségünkben a Dél-Zempléni Nektár LEADER HACS) bírálhatták első körben. Borsod–Abaúj–Zemplén megyében 7 akciócsoport működik, ezek közül 6 döntött részben arról, hogy a különböző jogcímekre (falufejlesztésre, vidéki örökségmegőrzésre, mikrovállalkozások támogatására, turisztikára) benyújtott támogatási kérelmek közül melyeket támogatja.
A Dél- Zempléni Nektár LEADER Helyi Akciócsoport, valamint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium döntéseinek megfelelően a falufejlesztésre (pl.: játszótér építésre, faluközpont kialakításra, buszmegálló építésére, stb.) beérkezett támogatási kérelmekre összesen közel 320 millió forintos támogatást, míg a mikrovállalkozások létrehozására és fejlesztésére (pl.: vendéglátó üzlet kialakítására, felújítására, gépvásárlásra, stb.) mintegy 65 millió forintot, a vidéki örökség megőrzése jogcímre (pl.: Prügyi Móricz Ház felújítására) csaknem 13 millió forintos támogatást ítéltek meg. A három szegmensben tehát eddig mintegy 400 millió forintról döntöttek már.
A rendkívül nagy számban turisztikai jogcímre beérkezett támogatási kérelmekről ugyanakkor még nem született döntés, de várhatóan október elejéig ezen döntések is megszülethetnek. A döntésre váró turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcím fejlesztésére allokált forrás a Dél-Zempléni Nektár LEADER Helyi Akciócsoport illetékességi területén 360 millió forint.
A négy intézkedés esetében a rendelkezésre álló forrás mintegy 1,2 milliárd forint volt. A fentiekből is látszik, hogy maradtak maradványpénzek, melyek felhasználásáról még az idén döntés születik. A HACS-ok eddig meghozott döntései egyébként az Irányító Hatóság elé kerülnek, majd a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal hozza meg a végleges határozatokat, melyek néhány héten belül kiküldésre kerülnek a kedvezményezettek részére.
Borsod-Abaúj-Zemplén Megye viszonylatában a fent említett három jogcím vonatkozásában eddig összesen mintegy 4,1 milliárd forintról döntöttek a HACS-ok. A falufejlesztésre beérkezett pályázatokat 7 HACS-ból 6 bírálta el, s összesen közel 1,8 milliárd forintos támogatást ítélt meg. Vidéki örökségmegőrzés jogcímen 5 csoport döntése született meg, akárcsak a mikrovállalkozások ügyében. Az előbbinél több mint 1 milliárd, míg az utóbbinál több mint 1,3 milliárd forint volt a támogatás mértéke. A döntésre váró források mértéke mintegy 7,3 (ebből a turisztikai rész 2,6) milliárd forint. Mindez azt jelenti, hogy a megítélt 4,1 milliárddal, illetve a döntésre váró 7,3 milliárddal együtt összesen 11,4 milliárd forint jutott, jut idén a vidékfejlesztésre Borsod–Abaúj–Zemplén megyében.
Az Irányító Hatóság közleményének megfelelően az EMVA IV. tengelyének LEADER pályázatai várhatóan 2009 október első napjaiban kerülnek kihirdetésre. A IV. tengely pályázatainak várható keretösszege közel 450 millió forint lesz. A Dél-zempléni térség LEADER fejlesztési lehetőségeit tartalmazó HPME-Katalógus már letölthető a www.mvh.gov.hu oldalról.
Tokaj, 2009. szeptember 16.
Dóka János
D.Z. Nektár LEADER Nonprofit Kft.
ügyvezetője
*
Fórum a Nemzeti Diverzifikációs Programról Szerencsen
1889. jeles év volt Szerencs város történetében, hiszen ebben az évben felépült Európa akkori legnagyobb cukorgyára, amely óriási lendületet adott a zempléni kisváros fejlődésének.
Azonban 2008. március 10-én bejelentették a településen és környékén az egyik legtöbb embert foglalkoztató gyár bezárását. A Szerencsi Cukorgyár bontása még most is folyik, a térségben pedig nagy gondot jelent a munkahelyüket elvesztő emberek foglalkoztatása.
Az Európai Unió cukoripari szerkezetátalakítási folyamata által érintett régiókban lehetőség volt egy diverzifikációs program elindítására, mely segít az érintett térségeknek abban, hogy a cukorgyárak bezárása miatt keletkezett hiányokat pótolja.
Magyarországon 4 cukorgyár zárt be, a kabai, a szerencsi, a petőházi, valamint a szolnoki. A probléma orvoslására elindított Nemzeti Diverzifikációs Programról (NDP) 2009. december 2-án Szerencsen tartott fórumot a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium tanácsadója, Keszthelyi Krisztián. A probléma súlyosságát jól szemlélteti, hogy a Rákóczi Vár Lovagterme zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel.
Keszthelyi Krisztián tájékoztatójában elmondta, hogy az NDP keretében a 4 hazai cukorgyár bezárása miatt kialakult helyzet megoldására mintegy 17 milliárd forintnyi összeg áll rendelkezésre, amelyből a szerencsi térség részesedése 5,6 milliárd forintot tesz ki. Felsorolásra kerültek azok a települések, amelyek részesedhetnek ebből az összegből. Itt nem csak Szerencs közvetlen környezetére kell gondolni, hiszen a cukorgyár bezárása más térségekre is negatív hatást gyakorolt, hiszen jelentős távolságról is szállítottak nyersanyagot a városba.
Ezek után részletesen bemutatásra kerültek a támogatási jogcímek. Az NDP pályázati lehetőséget nyújt az önkormányzatoknak és a vállalkozóknak munkahelyek teremtésére, illetve a már meglévők megőrzésére. A forrásallokáció legnagyobb részét (2,2 milliárd Ft) mezőgazdasági üzemek korszerűsítésére, mezőgazdasági beruházásokra lehet fordítani. Nagyjából 845 millió forintnyi összeget lehet összesen megpályázni mezőgazdasági termékek értéknövelésére, ilyen lehet például nyersszesz, nyersolaj feldolgozó üzemek létesítése, fejlesztése. Négy vidékfejlesztési intézkedés keretében is lehet pályázatokat benyújtani, méghozzá mikrovállalkozások létrehozására és fejlesztésére, a turisztikai tevékenységek ösztönzésére, vidéki települések megújítására és fejlesztésére, valamint a vidéki örökség védelmére.
A forrásokat tekintve a mikrovállalkozás és turisztika közel 1 milliárd Ft, a településfejlesztés 400 millió Ft, a vidéki örökség fejlesztés pedig 200 millió forintnyi forrással rendelkezik, azonban az igényeket figyelembe véve ezek a későbbiekben átcsoportosíthatóak lesznek. A pályázatokat a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz kell eljuttatni 2009. november 16. és december 15. között. Egy ügyfél egy jogcímre kedvezményezett térségenként egy támogatási kérelmet nyújthat be.
Megállapítható, hogy a fórum megrendezése fontos volt, hiszen az érdeklődők az előadás után számos kérdést tettek még fel Keszthelyi Krisztiánnak, aki bízva a program sikerében arra buzdította a jelenlévőket, hogy minél nagyobb számban pályázzanak.
*
Borúból derűbe
A Városi Kulturális Központ és Könyvtár december 23-én délután rendezte meg Városi Karácsony-Mindenki karácsonyfája elnevezésű programját a Rákóczi út várkert előtti útszakaszán.
Rónavölgyi Endréné polgármester köszöntője után a ünnepi műsorszámok vették kezdetüket. Elsőként a Szerencsi Általános Iskola kórusa, majd a Városi Nyugdíjas Klub „Nefelejcs” énekkara adta elő karácsonyi dalcsokrát. Ezt az általános iskolás ötödik osztályos tanulóinak Hópelyhek tánca című műsora követte.
Ezután Mihályi Jánosné ünnepi szavalata következett, majd a Nyárutó Nyugdíjas Klub énekkara csendült dalra. Az ünnepség méltó zárásaként Tihanyi Tóth Csaba és Bognár Rita lépett színpadra. A sztárvendégek operett műsora nagy tetszést aratott a közönség körében, és a borús, esős időt is derűssé tette. A karácsonyi rendezvényt ünnepi forgatag kísérte, amely lehetőséget adott az érdeklődőknek, hogy kisebb ajándéktárgyakat vegyenek, illetve az étel- és italkínálatból válasszanak.
Erdei Katalin
Forrás: www.szerencs.hu
*
Kétszázan voltak kíváncsiak az „Út a Munkához" programra
Az Észak-Magyarországi Regionális Munkaügyi Központ szervezésében és az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány közreműködésével konferenciát tartottak Tokajban 2009. december 15-én a Kulturális Konferencia Központban az „Út a Munkához" projekt eredményeiről.
A Konferenciát megtisztelt Szűcs Erika Miniszteri Biztos, a program elindítója. A megjelenteket Dobrozsi Zoltán szakmai főigazgató-helyettes üdvözölte a Regionális Munkaügyi Központtól, s egyben Ő vállalta a levezető elnök tisztét is.
Az elnök kérésére Májer János, Tokaj polgármestere üdvözölte az összegyűlteket, és örömét fejezte ki annak okán, hogy a konferenciát Tokajban rendezték meg.
Tokaj város nagy pártolója a programnak, összesen 159 főt foglalkoztatnak.
Májer János elmondta, hogy nem ért azzal egyet, akik a programot kényszermunkának titulálják, mert nem kizárólag közmunka típusú foglalkoztatás folyik ezen a területen, hanem az intézményekben a megszorítások miatt leépített dolgozók visszavételére is van lehetőség. Azok a munkavállalók, akik valóban dolgozni akarnak, azok maguk is örülnek a kezdeményezésnek, s az esetek többségében kiváló teljesítményt is nyújtanak. Nem megalázó, mert egy pedagógus, vagy egy szociális munkás a saját szakmájában helyezkedik el, és esélye van arra, hogy egy üresedés esetén Ő lesz az első, akivel betöltik az álláshelyet. Tokajban szívesen élnek ezzel a foglalkoztatási típussal a közintézmények és civil szervezetek is.
Szűcs Erika kormánybiztos arról szól, hogy folyamatosan csökkent az elmúlt években az állami és önkormányzati intézményekben az állami és önkormányzati feladatokat végző munkavállalók száma. Ez számos helyen zavart okozott közszolgálatban, ami főleg állami feladat. Ez a program, ha kisebb bérekkel is lehetőséget nyit a dolgozni szándékozók számára, hogy visszakerüljenek a munka világába, és esély nyíljon számunkra arra, hogy az egykori intézményeikhez visszakerüljenek. Egyfajta verseny is kialakult e téren. Ez a program főleg az elmaradottabb térségekben jelent megoldást és nem az iparilag fejlett vidékeken. Sőt ez a program kialakíthat egy patrióta gazdaságot, amikre a következő előadásokban számos példát fogunk meghallani.
Mint mondta, örül annak, hogy ennek a programnak a költségvetési forrásait a 2010-es esztendőre is biztosította a kormányzat, sőt kiegészítette is, mert maga a program is kiegészül, mert a gazdaságban is lehetőség ilyen típusú munkavállalók fogadására, olyan bérezéssel, ami a vállalkozónak is megfelel majd.
Miniszteri Biztos asszonyelőadása után egyre főre bemutatásra kerültek azok a módszerek és ötletek, amelyek elterjesztése a település típusoktól eltérően eredményre vezethetnek.
Ilyenek voltak:
„Út a Munkához" program Debrecenben
Dr. Éles Csabáné DMJV Családsegítő Központ
Gyógynövény termesztési projekt Pécs
Szőke Attiláné
„Út a Munkához" program Boldván
Csaba Gyula polgármester
A termelőiskolai program Zalaegerszeg
Molnár Máté
A rozsályi szociális földprogram
Sztolyka Zoltán polgármester
„Borsodbótai projektek a foglalkoztatásért"
Gulyás János polgármester
Dr. Rezsőfi István főigazgató-helyettes
Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ
Beregi Kecsketej Értékesítő és Szolgáltató Szociális Szövetkezet tevékenysége
Nagy Attila Csaroda
Szociális Földprogram Encsen
Bucskó János
Tiszaadonyi szociális földprogram
Lakatos József polgármester
„Út a Munkához" program Egerben
Dr. Palotai Zsuzsanna
Közfoglalkoztatás a Hajdúszoboszlói Kistérségben
Dr Kertész Ferenc
Forrás: www.tokaj.hu
Dóka János, munkaszervezet vezető
D. Z. Nektár Leader Nonprofit Kft.
Forrás: D.Z. Nektár LEADER Nonprofit Kft.