Dunamelléki LEADER Egyesület a Magyar Vidék Napján
Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program támogatásával 2009. szeptember 18-án immár 2. alkalmommal került megrendezésre a Magyar Vidék Napja a Vajdahunyadvárban.
A gyönyörű idő szinte vonzotta a hazai és külföldi látogatókat, akik itt a vidéki élet hagyományaival, gasztronómiájával, művészetével és turisztikai látnivalóival ismerkedhettek meg. Felnőttek és gyerekek egyaránt egész napos szórakozási lehetőségekre találhattak.
A szervezők régiónként három faházat biztosítottak a bemutatkozó 96 LEADER akciócsoport részére. A Dunamellék LEADER Akciócsoportot Schneider Péterné - népművészet ifjú mestere díjas bútorkészítő képviselte a rendezvényen. A hölgy Hartáról származik, ahova a 18. század elején gróf Ráday Pál földbirtokos hívására több német és szlovák család érkezett. A német telepesek magukkal hozták a bútorkészítés, bútorfestés mesterségbeli tudását, de az itt készített bútorokon már a környező magyar mezővárosok kultúrájának hatása is felfedezhető volt. A hartai bútorfestés központi motívuma a reneszánszban gyökerező centrális elrendezésű kék alapon színes, korsóba vagy kehelybe állított virágcsokor vagy virágkompozíció. Schnedier Péterné termékei nagy sikert arattak, hiszen egy parasztház legjellemzőbb bútoraiból készített miniatűr változatokat, kiegészítve ékszerdobozokkal, kulcstartókkal, hűtőmágnesekkel. Nagy kínálatából szívesen vásároltak a látogatók, mert egy-egy ilyen apró tárgy örök emlékül szolgál.
*
Folytatódik a fűtéskorszerűsítés a Dózsa György Szakközépiskolában
A Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács az igényekhez képest kevesebb összeggel, tízmillió forinttal tudja támogatni a kalocsai Asztrik téri oktatási intézmény fűtéskorszerűsítését.
A Dózsa György Szakközépiskola épületét nemrég – szintén pályázati forrásból – egy új kazánnal gazdagították, de szükség lenne a fűtőrendszer további bővítésére. A tervezett beruházás közel huszonötmillió forintba kerül, így az önkormányzatnak tizenötmillió forint önerőt kell biztosítania, melyről a város képviselői a múlt heti testületi ülésén döntöttek.
A szelektív gyűjtés első féléve a kalocsai és vaskúti térségben Az első féléves működés eredményei azt mutatják, hogy sikeres a lakossági szelektív hulladékgyűjtés Kalocsa és Vaskút térségében. A szigetekről 2009. első félévében 180 tonna üveg-, 164 tonna papír- és 107 tonna műanyaghulladékot szállított el a szolgáltató a Vaskúti Regionális Hulladékkezelő Központba, ahol a szelektíven gyűjtött hulladékot szakszerűen és környezetbarát módon folyamatosan kezelik.
A begyűjtött szelektív hulladék tisztasága településenként változónak mondható, összességében 70 %-os tisztaságú volt, ami egy részben induló szelektív hulladékgyűjtési rendszer tekintetében jó eredmény. Ez az arány többek között annak köszönhető, hogy Vaskút térségében egyes településeken már több éve folyik a szelektív hulladékgyűjtés, így a lakosság és a szolgáltató is rendelkezik gyakorlati tapasztalatokkal. Kalocsa és Vaskút térségében 2008 nyarán indult el a lakossági szelektív hulladékgyűjtés.
A Homokhátsági Regionális Települési Hulladékgazdálkodási Program keretében – mely 75%-ban az Európai Unió, 15%-ban a Magyar Állam, 10%-ban pedig az érintett 82 önkormányzat támogatásával került megvalósításra 2005-2008 között – a térségben 248 szelektív hulladékgyűjtő sziget került kihelyezésre, melyet a lakosság külön térítési díj nélkül használhat.
*
Kunszentmiklós - Bösztörpusztán rendezték meg a III. Alföldi Barantás Találkozót szeptember 6-án
A hagyományos tánc és a magyar harci kultúra ne váljon színpadi mutatvánnyá! Legyen a közösségek napi szokása, gyakorlata! Ez a baranta célja. Az I. Hetény Vezér Kupa Nyílt Baranta Versenynek a Kunszentmiklós melletti Bösztörpuszta adott helyet szeptember 6-n.
Hetényegyházán alakult a Kiskunság első Baranta csapata. Az általuk szervezett I. Hetény Vezér Kupa Nyílt Baranta Verseny a III. Alföldi Barantás Találkozó második napjának programja volt. A küzdőteret nézve látható, hogy több mindenhez kell értenie a barantásnak. Nemcsak birkózni, íjászkodni, vívni és botolni kell tudni, hanem Vukics Ferenc, a Baranta Mozgalom alapítója elmondta: "…táncolni, zenélni, népszokásokat gyakorolni, állatokkal foglalkozni. Ez a teremtő munka. Az biztos, hogy pszichológushoz nem kell járni egyikünknek sem." A baranta egykor Horka hada volt; az, amelyik helyre rakta a becsületet. A harcosok igazi vitézek, erkölcsi, szellemi példaképek voltak. A magyar harci testmozgás rendszerét a két világháború között négy ludovikás katonatiszt tanította a leventéknek.
A baranta mozgalom 1997-ben indult el újra. Molnár Pál, a Hetány Vezér Baranta közösség képviseletében így nyilatkozott: "Nekünk van saját testvérpár modellünk; a Hunor-Magyar modell. Úgy érvényesül a közösség, hogy egymást erősítik, és egyre feljebb tudják egymást helyezni." A kecskemétiek 7 új csapatot alapítottak a megyében. A Kárpát-medencében összesen már 114 helyszínen működik baranta csapat. A svájci magyar közösség pedig éppen most szervezi meg az elsőt.
*
Tizenkét település kap támogatást akadálymentesítésre
Az alapítvány 305 millió forintot ítélt meg iskolák, orvosi rendelők és szociális intézmények átalakítására. Az összegből Bonyhád, Véménd, Kővágószőllős, Györköny, Őrbottyán, Várdomb, Kalocsa, Dunaszentbenedek, Dunapataj, Hidas és Mecseknádasd jut az akadályementesítéshez 70-85 százalékos támogatáshoz - derül ki az MTI-hez eljuttatott közleményből.
Dunapatajon már javában folyik az iskola rekonstrukciója, amely Dusnoki Csaba polgármester elmondta, hogy a Duna-Mecsek Alapítványtól elnyert összeget az iskolai felújításához szükséges önrész kiegészítésére használják fel. Vargyas Mihály, Dunaszentbenedek polgármestere elmondta, hogy a községben található orvosi rendelő akadálymentesítését valósítják majd meg az elnyert összegből. A szervezet áprilisban 585 millió forintos keretösszeggel írta ki a pályázatot, a második forduló eredményét októberben hirdetik ki. A programot javarészt az Európai Gazdasági Térség és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus támogatásából finanszírozzák. A Duna-Mecsek Alapítvány 550 millió forintot nyert el pályázaton a Norvég Alaptól. A paksi atomerőmű által létrehozott alapítvány 2006 óta évi 500 millió forint pályázati forrást biztosít az erőmű körzetében fekvő hatvan település számára elsősorban gazdaságfejlesztésre és munkahelyteremtésre. Idén új lehetőségként megjelent a komplex akadálymentesítés előkészítése és a pályázati önerő biztosítása annak érdekében, hogy megkönnyítse a Norvég Alap forrásainak elérését a települések számára.
Forrás: Dunamelléki LEADER Egyesület