Cigány nyelvű bibliát adtak át az ercsi katolikusoknak
Nyolc évi munka után készült el, s adták ki tavaly decemberben a cigány nyelvű teljes Bibliát, amely a misén az ercsi katolikusok kezébe kerülhetett. A Szentírás magyarul és horvátul is olvasható a vasárnap átvett szent könyvek lapjain.
A frissen ajándékba kapott Biblia cigány nyelvű oldalait olvasta és fordította a vasárnapi mise után a templom előtt Balogh István, a helyi romák fiatal vezetője. Hivatalosan ugyan nem erősítették meg, de az ötgyermekes férfi mintegy vajdaként képviselte az ercsi cigányságot a misén, amelyet Gedő Attila címzetes esperes celebrált. A szintén ifjúnak számító pap a helyi cigányság elkötelezett gyámolítója, a többségükben a Savanyúréten lakó, nehéz helyzetű roma családok segítője.
- Lehetnénk többen is a misén - ismeri el Balogh István, - de a helyi romák a születésükkor szinte azonnal megkereszteltetik gyermekeiket, s hiszik az Istent - erősíti meg Gedő Attila plébános egybehangzó állítását. A köztiszteletben álló roma férfi beszéli ősei nyelvét, s büszkén hangoztatja származását.
A plébános kutatásokat végzett a cigányság történetében, s Ercsiben gyakran szót ejt az egyetlen cigány szentről, Szent Ceforinóról, akit lóval ábrázolnak a képeken.
Az ercsi Nagyboldogasszony templomban megjelent Balsay István megyei közgyűlési alelnök és a helyi képviselők is kaptak a még szinte nyomdaillatú, háromnyelvű Szentírásból, amelyeket a hívek által elhozottakkal egyetemben megszentelt a plébános, szép jelképként. A rácokat viseletben is képviselte két hölgy, egyikük, Marczinkáné Gébics Anita a horvát kisebbségi önkormányzat tagja is. Ő is elhozta a nagymamája testvérének szüleitől megörökölt 1850-es kiadású, rác nyelvű kis imakönyvét!
*
Második alkalommal rendezték meg a Fehérvári Civil Napot
Ismét bemutatkozási lehetőséget biztosított a Közgyűlés Civilkapcsolatok Bizottsága a városban működő civil szervezeteknek azzal, hogy megrendezte a II. Fehérvári Civil Napot. 2009. október 18-án (vasárnap) 10 órakor kezdődhetett a program, amikor az egyesületek, alapítványok, klubok kitelepülve közösen találkozhattak a fehérváriakkal.
*
HIDEGLELÉS! A GÉNMÓDOSÍTÁS MIATT KANNIBÁLLÁ VÁLHAT AZ EMBER?
Martonvásár - Hazánkban tilos a génmodosított növények termesztése és kereskedelme, a kutatás azonban nem. A Magyar Növénynemesítők Egyesülete e témában tartotta vándorgyűlését.
- Az első martonvásári transzgénikus kukorica hibridet Dél-Afrikában állítottuk elő az ottani társintézettel közösen, s a növényt Spanyolországban termesztik kísérleti jelleggel, MV 500 BT néven - mondja Marton Csaba, az MTA martonvásári mezőgazdasági kutatóintézetének tudományos igazgatóhelyettese. E martonvásári hibrid kukoricának a kukoricamollyal szembeni ellenállóságát a génmódosítással érték el, de mivel nálunk csak kísérleti céllal végezhetnek ilyen eljárást, szükség van a külföldi kapcsolatra.
- Köztudott, hogy a génmódosított növények körül Európában viták dúltak és dúlnak, s Magyarország GMO-mentességét számosan tudományos nagy horderejű vívmánynak tartják. A Föld valamennyi kontinensén folyik génmódosított növénytermesztés, s Európa nyolc országában szintén engedélyezett, köztük az említett Spanyolország, Portugália, de Csehország, Szlovákia és Románia sem tiltja.
- A világon 130 millió hektáron termesztenek transzgénikus növényeket, ez a terület megegyezik egész Európa szántóterületével -von mérleget az agrártudós. Az USA-ban génmódosított kukoricát, repcét, szóját és gyapotot termelnek, de a búzával és a burgonyával ők is óvatosak. A közvetlen emberi fogyasztású élelmiszer alapanyagokkal csínján bánnak, hivatalosan megmaradnak a takarmány előállításra és az ipari felhasználásra szánt növénytermesztésnél.
A Magyar Növénynemesítők Egyesülete civil szervezetként alakult meg éppen húsz esztendeje, s minden évben más tudományos helyszínen tartják vándorgyűlésüket. Idén Martonvásáron, a mezőgazdasági kutatóintézetben gyűlt össze mintegy háromnegyedszáz növénynemesítő szakember. A vándorgyűlést közösen szervezték az MTA növénynemesítő bizottságával, s aktuális témát választottak a találkozó mottójául. A transzgénikus növények nemesítésének etikai kérdései álltak a középpontban, amelynek vitaindító előadását Balázs Ervin akadémikus, a martonvásári kutató oktatási igazgatóhelyettese tartotta. A szakember többek között beszámolt a nagy történelmi egyházak álláspontjáról a génmódosítások kapcsán, de elhangzott egy nagyon különös kérdés is, ami a morális nézőpont bonyolultságát támasztja alá.
- Ha egy emberi gént építenek be valamely növénybe, s utána az ember megeszi azt a növényt, akkor kannibál lesz? - idézte a hideglelős mondatot Marton Csaba. A génmódosítás mellett sok érv szól, s az bizonyos, hogy tudományos kutatói szinten a magyarok sem maradhatnak ki belőle - szögezi le. A transzgénikus eljárás nyomán a betegségekkel és rovarokkal szemben ellenálló kultúrnövényt olcsóbban lehet előállítani, nagyobb terméshozam várható, s kevesebb gyomirtóra van szükség. Ez roppant leegyszerűsített megállapítás, de az éhező országok növekvő élelmiszer szükségletei kapcsán ilyen mondatok hangzanak el fogalmaz röviden. A martonvásári vándorgyűlésen kizárólag a transzgénikus növényekkel kapcsolatban cseréltek eszmét, sem humán (emberi), sem állategészségügyi vonatkozásban nem vették terítékre a kényes témát.
A növénynemesítők állásfoglalása szerint a transzgénikus növénykísérleteket támogatni kell, ebben nem maradhatunk le más országoktól.
*
Beruházás Baracskán
Baracska külterületén, a 7-es főút mellett, évekkel ezelőtt gazdasági övezetnek kijelölt területen fog megvalósulni egy nagyon magas technológiai színvonalat jelentő számítógépes, elektronikus adatközpont. A belga tulajdonosi háttér 5–6 országban keresett megfelelő helyszínt, több száz helyszínt megvizsgálva.
A beruházás teljesen környezetbarát, csúcstechnológiát képvisel, semmiféle termeléssel, szennyezőanyag kibocsátással nem jár, több ország adatai kerülnek itt elektronikus formában tárolásra, hatalmas számítógépekben, illetve szerverekben. A beruházás keretében európai viszonylatban is jelentős nagyságú szerverközpont, azaz elektronikus adattároló központ valósul meg Baracskán.
Ehhez kapcsolódóan a beruházó által a szerverközpontig kiépítésre kerül a közvilágítás, napelemes sebességmérő, illetve kijelző, illetve egyéb a közlekedés biztonságot javító fejlesztés.
Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy ilyen hatalmas zöld mezős beruházást tudtunk Baracskára hozni, amely egyrészről az iparűzési adóból származó bevételeinket fogja gyarapítani hosszú éveken keresztül, amelyet Baracskára, Baracska lakóira, beruházások önrészére tudunk fordítani.
Másrészről felértékelődik a további beruházások esetleges betelepülése szempontjából a község. Bízunk benne, hogy a szerver-központ megépülése további környezetbarát beruházásokat vonz majd!
Az, hogy ez a beruházás Baracskán valósulhat meg, páratlan és önzetlen összefogás eredménye. Nagyon sokan – esetenként saját területük felértékelődésének felismerése mellett- hajlandók voltak a közösségi, települési célok érdekében is áldozatokat hozni.
Köszönet mindezért a terület tulajdonosoknak, a Keve-Baracska Kft-nek, de köszönet illeti a beruházás megvalósítását segítő közigazgatási hatóságokat, és a Polgármesteri Hivatal dolgozóit is.
Boriszov Zoltán
polgármester
*
Fogd kézen az Anyukád helyismereti vetélkedő
„Tappancsoljunk” a városban! A Nagy Károly Városi Könyvtár helyismereti játékra hívta a bicskei családokat. A játék célja, hogy a rohanó világban a családok tagjai együtt, játékos formában ismerjék meg lakóhelyüket. A feladatlapos játék a Városi Könyvtárból indult, ahol szeptember 22-től átvehették a rejtvényeket, kérdéseket és elindulhatott a családi helyismereti „tappancsolás” és nyomozás!
A megoldásokat október 11-ig várták a könyvtárban. A legügyesebb családok tárgyjutalomban részesültek.
Forrás: Völgy Vidék Vidékfejlesztési Közösség Közhasznú Egyesület, Fejér Megyei Hírlap, Kidoboló