Elbontják a pécsi villamos megállót
Több mint hatvan éve épült a 48-as téren található villamosmegálló. Az EKF-program köztérfelújítása miatt most el kell bontani.
Pécs városában 1913 októberében indultak meg a villamosok, amelyek 1960 augusztus végéig jártak. Egyik legmarkánsabb emlékük az a megálló, amely a 48-as téren áll. Elbontását a napokban rendelték el.
A pécsi 48-as téren lévő vasszerkezetű egykori megállóépület most büféként üzemel.
A pécsi villamost már csak a Jókai téren kis darabka sínpár és a kamaraszínház oldalán egy emléktábla idézi fel.
A Pécs Holding Zrt. a napokban levelet küldött a tulajdonosnak: nyolc napon belül Varga László költségére el kell távolítani a pavilont. A terület ugyanis az EKF-program köztérfelújításának részét képezi, ahol hamarosan munkálatok kezdődnek. A levél nem szól arról, hogy mindez mennyi ideig tart, és arról sem, hogy a későbbiekben visszakerülhet-e a villamosváró vagy sem. Varga László szerint nem, hiszen ezen a helyen rézsűt alakítanak ki.
Márfy Miklós, a holding városüzemelési igazgatója szerint kényszerhelyzetben írták a levelet, s tudják, hogy a nyolc nap igen rövid idő, ám ők csupán tolmácsolták a menedzsment központ és a kivitelező kérését. 2003-ban még ketté lehetett fűrészelni a vasszerkezetet, mondja Varga László, és daruval eltávolítani. Visszaépítéskor bebetonozták az aljzatbetonba, most már csak szétverni lehetne, és így megsemmisül. Pedig rengeteg pénzt áldozott arra, hogy eredeti állapotában állhasson újra. Mutatja a pécsi közlekedésről készült képek tucatjait, amelyeket ő gyűjtött össze a levéltárból, és kiállítást is készített a nyitott váróba, amelyet persze elloptak, de újra és újra elkészíttette a képeket.
Dévényi Sándor Kossuth-díjas építész nem hallott az elbontásról semmit, de mint a városfejlesztési bizottság elnöke, kezdeményezi a keddi ülésen a téma napirendre vételét.
*
Be vannak zárva a Zsolnay oroszlánok
Lezárt raktárban várakoznak a Zsolnay-mauzóleum felújításához gyártott kerámiák. A kivitelező ugyanis nem veszi át őket, sokallja a 250 milliós árat.
A rendkívül összetett, számos „elemből” álló Zsolnay Kulturális Negyed egyik, szakmai szempontból kiemelkedő beruházása: a mauzóleum rendbetétele. A munkálatokra még a Zsolnay előző vezetése vett fel több mint százmillió forint bankkölcsönt. Ez után a gyár 2008 májusától gyártotta le a szükséges kerámiákat, mely így már 250 millió forint erejéig terheli a gyárat.Ez a hatalmas mennyiségű kerámia tartalmazza például a terület déli kerítésének és kapuzatának elemeit, a felvezető sétány 42 oroszlánját, a kosfejes kandelábereket, a belső díszkerítés részleteit.
A gyártás nem volt egyszerű, hiszen az eredetileg sómázas kerámiákat – miután harci gáz a melléktermékük – a mai környezetvédelmi előírások miatt nem lehet készíteni, így új technológiát kellett választani. A legyártott elemek a pénzintézet által felügyelt, lezárt raktárakban pihennek.
Sorsuk még nem eldöntött, ugyanis a kulturális negyed kivitelezője, hivatkozva a közbeszerzési eljárások rendjére, miszerint a legolcsóbb ajánlat elfogadása a szokásos, sokallja a 250 milliót. Információnk szerint nagyjából százmillióval kíván kevesebbet fizetni, mondván, ennyiért más gyárral is le tudná gyártatni az elemeket.Ruzsa Csaba, az EKF Menedzsment Kft. ügyvezetője csak 65 milliós különbségről tud. Megkeresésünkre hangsúlyozta, hogy ők és a városvezetés is folyamatosan tárgyal a kivitelezővel, és nagy a valószínűsége annak, hogy végül megegyezésre jutnak. Mindez fontos azért, mert a gyárnak rendkívüli veszteségei adódnának, ha a kivitelező kevesebbet fizet, hiszen a kölcsönt kamatostul mindenképpen vissza kell fizetni.
Azért fontos a megállapodás, mert a mauzóleum második ütemének elemeit is le kellene gyártani, és egyéb megrendelésre is szükségük van, például a Zsolnay szeretné legyártani a Tudásközpont tekintélyes méretű „kaptár” részének burkolóanyagát.
A vezérigazgató bízik a város írásos ígéretében
Péterné Marosy Katalin, a gyár vezérigazgatója úgy gondolja, hogy a kulturális negyed beruházásaiban minden esetben az a gyár feladata, hogy a lehető legjobbat nyújtsa a felújításokkal kapcsolatos igényekre, mind az árak, mind pedig a minőség és a határidő tekintetében.
A mauzóleum külső elemeinek esetében ráhatásuk már csak a kifogástalan minőség garantálására volt, az ár meghatározására nem. Ez esetben maximálisan bíznak abban, hogy a várostól írásban is megkapott ígéretek és a menedzsment- központ előzetes garanciái alapján nem születhet olyan döntés, amely egy alacsonyabb árazással veszélybe sodorja a manufaktúra létét.
Az 1900-ban elhunyt Zsolnay Vilmost egyébként 1913 októberében helyezték el az akkorra elkészült mauzóleumban, az ezüstözött ónkoporsót fia, Miklós és három fiú unoka vitték oda a vállukon. Az épületet az 50-es évektől kezdődően feltörték, szinte teljesen kifosztották, a felvezető utat szegélyező falon fekvő negyvenkét oroszlánt pedig néhány kivétellel mind ellopták."
*
Teljesen megújul a 48-as és a Vasarely tér
Megkezdődött Pécsett az úgynevezett EKF-városrész köztereinek kiépítése. A 48-as téren és a Király-ház előtti Vasarely téren komoly változásoknak lehetnek szemtanúi a járókelők.
A 48-as tér igazi egyetemi parkká alakul, a Pécs 2010 Kft. fejlesztési igazgatója. Jelenleg ugyan kihalt, de mindez leromlott állapotának köszönhető, magyarázza, s a tervek szerint két, egyszerű megoldást igényel az, hogy az egyetemisták ténylegesen birtokukba vehessék.
Az egyik a Zsolnay út forgalmából adódó hatások megszűrése, tompítása védősávval, a másik pedig olyan egyszerű, zöld környezet létrehozása, amely tiszta és megfelelően karban tartott. Ezért döntően gyepfelületekből és ösvényekből álló területeket terveztek ide, ahol természetesen „fűre lépni szabad”. A területen vezeték nélküli internetet is kialakítanak, hiszen manapság már ez is vonzó köztéri funkció, különösen az egyetemista fiatalok számára.
A Zsolnay és Rákóczi útról érkező káros hatások csökkentése érdekében egy valamivel egy méternél magasabb fehér, poliészter szálerősítésű egyedi betonelemekből álló támfalat építenek. Az egyetem előtti útszakasz átmenő gépkocsiforgalmát megszüntetik. A jelenlegi kétirányú úttestet a járda szintjére emelik, és az így kialakuló tér gránit hatású, világosszürke burkolatot kap a tér többi részéhez hasonlóan.
Megszüntetik a rossz állapotú növénykazettákat, és a fák ugyancsak egyedi, poliészter szálerősítésű, fehér betonelemekből álló formatervezett kiemelt szegélyt kapnak. Az egyetemi épület főhomlokzatát pedig a burkolatba sülylyesztett lámpákkal kivilágítják.
Ha ide költözik a rektori hivatal, ezzel a tér mindenképpen felértékelődik. Az épülete előtt középülethez méltó, nagyobb teresedést alakítanak ki, ahová a későbbiekben akár az egyetemhez kapcsolódó, tervezett Nagy Lajos szobrot is elhelyezhetik.
A téren egy világosszürke, lángkezelt felületű gránit lapokkal burkolt sávot terveznek, az „Emlékezés terét”, ahol jelenlegi helyén az 56-os emlékmű és a Millenniumi emlékmű is található, és ide kerül a Petőfi szobor is. Ez a felület lehetőséget ad nemzeti ünnepek kulturált körülmények közti méltó megünneplésére.
A Király ház előtt alakítják ki a Vasarely teret
A Vasarely tér a tervek szerint a Király utca méltó befejezésévé, és az EKF városrészbe vezető utak kiindulópontjává tud majd válni. Itt teraszos vendéglátóhelyeket alakítanak ki, amelyek állandó élettel töltik meg a teret. A Király utcába tervezett burkolatkiosztást déli és keleti irányba folytatják, ezzel jelölve a fő gyalogos közlekedési tengelyeket. A tér belső felületére világosszürke gránit burkolatot javasolnak a tervezők, antracit színű beton térkő sávokkal osztva.
Közel fél méter magas, kiemelt zöldfelületet alakítanak ki, trópusi fatámlás és támla nélküli ülőfelületekkel. Létrehoznának egy EKF üvegbeton szobrot is, bár erre még nincs fedezet. Az alapvetően gyalogos területet gépkocsival csak engedéllyel lehet használni, a tűzoltó és mentőautó déli irányból tud behajtani. A Király ház nyugati oldalán lévő taxikat az északi oldalra telepítik.
Forrás: Mecsekvidék Helyi Közösség Egyesület