Gelsei virágpompa - Zalai település, európai ezüsttel és különdíjjal
Cardiff, Gelse - A környezetszépítési verseny hazai győzteseként, Szombathellyel együtt eredményesen képviselte Magyarországot a 2009. évi Európai Virágos Városok és Falvak Versenyében (Entente Florale Europe) a dél-zalai község.
A 2009. évi versenyben 11 ország vett részt, s Magyarország két ezüstös helyezést ért el Szombathely révén a város, s Gelse jóvoltából a falu kategóriában. Ráadásul a különdíj is Gelsére került: az oktatási intézmények környezetének magas színvonaláért és a környezettudatos nevelés eredményeinek elismeréséért járót Rácz József polgármester vehette át az európai díjkiosztón, Wales fővárosában.
- Valamennyi gelseivel együtt én is büszke vagyok a sikerre - mondta a Kossuth utcai portáján muskátlikat öntöző Horváth Erzsébet, aki szerint a faluban régóta sokan és sokat tesznek a környezetért, egyszerűen azért, mert így érezik jól magukat. - Az európai második helyezésünkben nagy része volt a polgármesterünknek és az önkormányzat dolgozóinak, mert olyan szervezést bonyolítottak le, ami mindenkit inspirált. Szinte egy emberként mozdult meg Gelse, s még az is rendbetette a portáját, akire ez korábban nem volt jellemző. Csak nézzen körül, itt sokan az utcán is virágosítanak. Szemben a turistaszállónál és a teleháznál is mit látok? A közhasznú munkások gereblyéznek. Hát lehet ilyen helyen lemaradni?
A nyugdíjas hölgy, miként a körülötte lévő évelő növények, a leánderek és a futók, a különböző színekben pompázó krizantémok, valamint az őszi napsütést megháláló, szépen nyíló begóniák ékesen jelzik: szereti a virágokat. Annyira, hogy a szomszédjában lakó idős hölgynél is, Balázs Ferencnével együtt gondozza a növényeket.
- Részemről nem ér véget a környezetszépítés, tavasszal az árokparton is elültetem a büdöskének nevezett agéteszeket - így Erzsi néni, aki szerint már a többi gelsei is így gondolkodik, s ez lehet a záloga a hasonló folytatásnak.
A végszóra érkezett Gregor Zoltán, a helyi sportegyesület elnöke, aki képviselőként is szívügyének tekintette a versenyt.
- A saját otthonunkat és a Németországban dolgozó fiamét is a feleségem virágosítja, jómagam főként a muskátlik öntözésben segítek - mosolygott. - Nagy dicsőségnek tartom, hogy az európai megmérettetésen ilyen eredményt értünk el. Biztos vagyok benne, hogy egy-két éven belül profitálhatunk belőle, s a fürdővel is rendelkező falunk még ismertebb lesz. A Gelsét átszelő, nagyforgalmú úton közlekedők láthatják a fejlődésünket, s ha ez így folytatódik, harcba szállhatunk az aranyért is.
A képviselővel sétálva elértünk a virágba borult vegyesüzletig, melynek tulajdonosa, Nincsevicsné Kalamár Csilla elmondta: édesanyjától örökölte a virágok szeretetét.
- Otthon anyukám kertészkedik, a nővérem Jánoshalmán kertészmérnök, az üzlet virágosítása pedig a férjemet dicséri - mondta Csilla, aki szerint fontos, hogy esztétikus környezetben fogadják a vásárlókat. - Az üres ládákat februárban bevisszük egy kanizsai kertészhez, onnan virágokkal és tápanyaggal ellátva hozzuk vissza, s csupán öntöznünk kell a muskátlikat, a légyfogó plectantusokat és a leandereket. Két hete tartottunk motorostalálkozót, s a dunántúli vendégek annyira el voltak ragadtatva a falutól és az uszodától, hogy csak úgy dagadt a mellünk a büszkeségtől.
Az üzlet előtt parkolta le kerékpárját az iskolában évtizedek óta biológiát tanító Horváth Dezsőné, aki elmondta: jó eredményt vártak a megmérettetéstől, hiszen mindenkinek szívügye volt, hogy virágosítsa a portáját.
- Az intézmények virágosítása a felnőtteket dícséri, a gyerekeket jobban be kéne vonni a könyzetet szépítésbe, hogy annak megóvásáért is tegyenek - vélte a tanárnő, aki szerint ha egy gyerek részt vesz a virágültetésben, biztos, hogy később sem gázol át biciklivel a virágágyáson, s nem dobja el ott a papírzsebkendőjét.
- Régen a gyakorlati órákon gereblyéztünk, gyöngykavicsot terítettünk, a gyakorlókertben gyomláltunk és komposztáltunk, gyümölcsfákat ültettünk, s elláttuk az iskola konyháját zöldségekkel - nosztalgiázott az egykori tanítvány, Nincsevics István. - Ez a mai diákoknak sem válna kárára, csak egy kicsit ösztönözni kéne őket, s akkor saját erőből, évtizedekre biztosított lenne Gelse virágosítása.
Zalai Hírlap
*
104 éves lett
Szerda délelőtt köszöntötte születésnapján városunk 104 éves polgárát, Fekete Istvánt Marton István polgármester, Bogár Ferenc, Horváth István, Polai József és Tóth Nándor önkormányzati képviselők, a család, a barátok, szomszédok és az Együtt Kiskanizsáért Egyesület.
Pista bácsi, aki 1905. október 20-án látta meg a napvilágot, lányával él Kiskanizsán, a Körmös utcában. Napközben rádiót hallgat, tévét néz, s mivel távolabb már nem mer menni, csak a kapuig sétál ki. Elmondása szerint nem beteg, csak koránál fogva már gyenge. 1965-ben ment nyugdíjba a vasúttól, s alig több, mint tíz évvel ezelőtt adta el szőlőbirtokát, ahol mindaddig dolgozott. Úgy gondolja, a hosszú élet titka az egészséges életmód, a rendszeresség, mely az étkezésben, a sportolásban, a munkában kell, hogy megnyilvánuljon, valamint az alkohollal való mértékletesség.
*
Kanizsa "Város Tüdeje"
Húsz hímivarú nyárfát ültettek el a „Város tüdeje” akció keretében a Péterfy Sándor Általános iskola 5. B osztályos diákjai, az Erdészeti Tudományos Intézet Sárvári Kísérleti Állomás tudományos munkatársa, Benke Attila, a Pannon Pellet Kft. nevében Moór András, valamint Gáspár András, a VIA Kanizsa Nonprofit Zrt. vezérigazgatója a Thúry téri parkban.
Ezen hímivarú fáknak az előnye, hogy gyorsan nő, s nem okoz allergiát. A faültetést hagyományőrző szándékkal hirdették meg. Benke Attila köszöntőjében elmondta, hogy akkor válik az ültetésben résztvevők munkája kézzelfoghatóvá, ha ezek a fák majd árnyékot adnak az alattuk megpihenőknek.
*
Felújítják a 86-os út zalai szakaszát
A Colas nyerte a 86-os főút zalai szakaszának felújítását
A 86-os főút 38 kilométeres zalai szakaszának felújítására nyolc pályázó közül a Colas konzorciumát hirdette ki győztesnek a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt.
A NIF közlése szerint a szlovén-magyar országhatártól a vasi megyehatárig tartó szakaszon 11,5 tonnás terhelésre erősítik meg az útburkolatot. A munka során kiszélesítik az útszakaszt, három új csomópont készül, hét hidat újítanak fel és egy új autóbusz-fordulót is építenek.
A tenderre érkezett nyolc pályázat közül hat volt érvényes. A nyertes Colas konzorcium - amelynek vezető tagja a Colas Út Zrt., tagja a Colas Alterra Zrt. - nettó 3,458 milliárd forintos ajánlatra kapta meg a megbízást.
A fejlesztés a Közlekedési Operatív Program (KÖZOP) részeként az Európai Unió támogatásával valósul meg - közölte a NIF.
*
Készülődnek az ünnepre Zalában
Megkezdték az őstermelők a karácsonyfának való fenyők vágását és előkészítését a szállításra a dél-zalai falvakban; a dnk az megrendelések nagyságrendje és a felvásárlási árak is a tavalyihoz hasonlóak.
Surd, Nemespátró és a közeli somogyi falvak gazdái ezekben a napokban vágják ki az eladásra szánt fenyőket, és több évtizedes tapasztalatuk alapján állítják: a hazai piacokra kerülő fák 60-80 százaléka erről a vidékről származik.
Több termelő is úgy nyilatkozott kedden az MTI-nek, hogy a tavalyihoz képest szinte változatlan a megrendelések nagyságrendje és a felvásárlási árak sem mozdultak el.
Szmodics Tamás családjával Surdon több hektáron termeszt karácsonyfának való fenyőket, amelyekből évente több száz darabot értékesít felvásárlóknak. Mint elmondta: 15 éve szinte változatlanok a felvásárlási árak, hiába emelkednek a költségek, azokat az árak nem követik.
Idén valószínűleg több normann fenyő kerülhet a piacokra, ezekből az utóbbi években ugyanis többet ültettek Zalában, míg korábban inkább Dániából hozták be a piacokra a karácsony előtti időszakban. Ezekre a nemesfenyőkre van leginkább kereslet tartósságuk miatt is, de áruk a tovább tartó termesztés költségei miatt magasabb a többinél.
Minden egyes fát egyedileg áraznak be a kereskedőkkel, átlagosan kettő és négyezer forint között váltakozik idén is a felvásárlási ára egy másfél-két méteres fának.
Gelencsér János a közeli Nemespátrón termeszt családjával két hektáron fenyőket. Ő is arról számolt be, hogy az idei megrendelések nagyjából azonosak a tavalyival, tőle ezúttal is 500 fát visznek el a következő napokban.
A másfél-két méteres lucfenyőt darabonként ezer-kétezer forintért veszik meg tőlük, a normannok ára méterenként két-háromezer forintba kerül, és ettől nem sokkal marad el az ezüstfenyő idei ára. Tapasztalatai szerint a piacokon ennek nagyjából két-háromszorosáért kelnek el a fenyőfák.
A megye déli részén lévő falvakban évtizedek óta foglalkoznak karácsonyfa-termesztéssel, de pontos adatok nincsenek arról, hogy mekkora területen és hány fát termelnek évente. A Zala Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnál is csak becsülni tudják, hogy miután ezekben a falvakban szinte minden család termelő, az általuk fenyővel beültetett terület nagysága több száz hektár lehet.
Jellemzően mindig november utolsó hetében kezdik kivágni és hálókba csomagolni a fenyőket, majd ezeket december 10-ig szállítják el a felvásárlók. Ezt követően kezdik el a piacokon az árusítást, sok őstermelő évtizedek óta maga is több száz fát árusít a főváros, vagy más vidéki nagyvárosok piacain.
*
Meghalt Tüskés Tibor
Életének 79. évében elhunyt Tüskés Tibor szerkesztő, irodalomtörténész, a Jelenkor egykori főszerkesztője.
Gazdag életművéért a közgyűlés 2009 áprilisában a Város Napján, Nagykanizsa Megyei Jogú Város Díszpolgára kitüntetést adományozta Tüskés Tibornak, a felnevelő városához mindig hű írónak, szerkesztőnek és irodalomtörténésznek. A József Attila-díjas alkotót, a pécsi irodalmi és kulturális élet kiemelkedő képviselőjét szerdán érte a halál. Temetéséről később intézkednek.
Tüskés Tibor 1930. június 30-án született Balatonszántódon. 1952-ben az ELTE-n végzett magyar-történelem szakon. Dombóváron, majd Pécsett tanított. Tanári munkája mellett is élénk kulturális szervezőmunkát folytatott, több mint félszáz könyve jelent meg.
Mintegy két évtizeden át középiskolában tanított, közben 1959-1964 között a modern magyar irodalom egyik legfontosabb orgánumának, a Jelenkornak volt első, meghatározó főszerkesztője. Egy Mészöly Miklós dráma közlése után azonban leváltották. A rendszerváltást követően elvállalta a Somogy című irodalmi lap főszerkesztését.
Könyvbemutatók, irodalmi estek alkalmával gyakran találkozhattunk Tüskés Tiborral Nagykanizsán. Számtalan alkalommal tartott rendhagyó irodalmi órát a Batthyány Gimnáziumban is. Az intézmény évkönyvében szereplő idézet szerint így vall életútjáról: „Szívem és szándékom mindig a fiatalokhoz húzott. Ezért választottam kenyérkereső foglalkozásul a tanári pályát, ezért írtam könyveimet is. Úgy érzem, sikerült magamban is megőrizni a hajdani érzékeny, kíváncsi, kereső, kérdező és kutató gyermeket. A kísérletező embert. Ezért remélem, hogy XX. századi gondolataim, az elmúlt század magyar irodalmának értékei, amelyeknek szolgálatára szegődtem, beépülnek a XXI. század, a jövő évezred falaiba is.”
*
Világszenzáció Kanizsán?
Magyarországon elsőként mutathatják be 2010-ben a Nagykanizsán a Trák Királyok Völgye című nagy értékű kiállítást. A végső szót a képviselő-testületnek kell kimondania.
Kőfalvi Csilla, a kiállítás kurátora elmondta: a magyar állam dr. Hiller István kultuszminiszter előterjesztésére mintegy 800 millió forint értékben vállal kulturális garanciát a kuriózumnak számító leletanyag fölött.
- A Kr. e. 4000-Kr. u. 6. század közötti időszakban a trákok törzseinek fő települési helye a Balkán-félsziget keleti-középső része volt, a mai Bulgária és részben Románia, Macedónia, Görögország és Törökország területe - mondta Kőfalvi Csilla. - Bulgáriában több ezer trák sírdomb található, a régészeti leletek tanúsága szerint a népcsoport itt erős királyságot épített ki. Egyik fővárosuk Seuthopolis volt, melynek romjai most a Koprinka víztározó mélyén találhatók. A Kazanlak melletti térség jelentős uralkodók temetkezési helyéül is szolgált: a kutatók a halomsírok völ-gyét a Trák Királyok Völgyének nevezték el.
Mint azt Kőfalvi Csilla kifejtette: Kazanlak közelében, a kelet-bulgáriai Zlatinica település mellett például a Xenophón által is említett trák kormányzó, Szevt (Sevt-Seuthus) monumentális halomsírját tárták fel. Ez kőből épült sírkamrát rejt magában, melynek leghíresebb lelete egy hellénisztikus hatást tükröző aranymaszk.
A leletekben rendkívül gazdag sírok anyaga a kazanlaki Iszkra Történeti Múzeum Régészeti Gyűjteményét gazdagítja. Annak érdekében, hogy ezt a világszenzációt hazánkban egyedüliként Nagykanizsán mutathassák be 2010 márciusában, Marton István polgármester kezdeményezésére nemrég küldöttség járt a bolgár városban. Dr. Kosyo Zarev, a kazanlaki múzeum igazgatója hozzájárult a kanizsai kiállítás létrejöttéhez, akárcsak dr. Hiller István - már csak Nagykanizsa közgyűlésének kell kimondania az utolsó szót. A képviselők biztosíthatnak ugyanis forrást a kiállítás megrendezéséhez és a megfelelő őrzés-védelemhez.
Forrás: Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület, Zalai Hírlap