Roma Nap Véménden
Szeptember 5-én roma Ifjúsági Házat és szobrot avattak Véménden. A helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzat és a véméndi települési önkormányzat jó kapcsolatát jelképezi, hogy egy, az önkormányzattól kapott régi sváb parasztházat alakítottak át erre a célra.
A ház felújítását, átalakítását maguk a romák végezték, köztük azok a roma fiatalok, akik majd a házat is használják.
A házavató ünnepségen került felavatásra az a fából faragott szobor, mely a roma Holocaust áldozatoknak állít fájdalmasan szép emléket. A szobrot egy helyi fafaragó művész, a Horvátországból a balkáni háború idején áttelepült Kammerer Ervin alkotta, aki maga is átélte a kisebbségi lét tragédiáját.
A felemelően szép szobron olvasható felirat a következő:
"Fájok! Mindenki másnál jobban. Fájtam már ájulásig, s ájultam fájdalomig, földig, anyámig, szelíd szavú, kisgalamb hazámig. Megtéptem magam csontig, de nem törtem meg derékban, mint a csizmaszár."
A falunap jó hangulatban telt, ahogy a mellékelt fotók is mutatják. Sok meghívott és falubeli is részt vett az ünnepségen, jelképezve, hogy békében is meg tud férni sváb, magyar, horvát, cigány és székely. (a faluban Erdélyből menekültek is laknak!)
A település önkormányzata sok segítséget nyújt a roma önkormányzatnak, amelynek elnöke, Orsós János hatalmas energiával és felkészültséggel vezeti a szervezetet. Jelenleg egy szociális földprogram kidolgozása zajlik, amihez szintén az önkormányzat ad majd területet. (további képek a cikkek alatti galériában)
Alackerné Vincze Katalin
HVI Irodavezető
*
ÚMVP Falunap Palotabozsokon
A mohácsi kistérségben összesen nyolc település nyert Falunap megrendezésére támogatást az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programból.
Szeptember 12-én Székelyszabaron tartották meg a csaknem 800 vendéget fogadó, hangulatos Szüreti Falunapot. A szüreti felvonulással kezdődő, majd utcabállal és tűzijátékkal végződő esemény jó hangulatban telt.
Sokan voltak kíváncsiak az ÚMVP sátorra és az itt található kiadványokra is.
*
Világörökség lett a Busójárás
Hónapok óta nagy várakozással tekintett Mohács városa az elé, hogy vajon felkerül-e a mohácsi Busójárás az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára. Nos, az UNESCO szeptember 28. és október 2-a között tartott kormányközi bizottsági ülésén eldőlt: télűző, tavaszköszöntő ünnepünk már nem csupán Mohács, Baranya és hazánk kultúrkincsének része, hanem az emberiség szellemi kulturális örökségének kivételes értékei között is ott a helye.
Az illetékes bizottság a világ minden tájáról érkezett 111 jelölésről döntött a mai napon. A szellemi örökség reprezentatív listájára 77 elemet vettek föl az Egyesült Arab Emirátusok fővárosában, Abu Dhabiban rendezett ülésen, egyebek mellett a Magyarország által felterjesztett Mohácsi busójárás című jelölést is.
Az eredmény többek között az UNESCO honlapján is olvasható lesz, a busójárásról szóló rövid leírással együtt. A nemzetközi jegyzéken szereplő elemek kihirdetésével a szervezet célja felhívni a figyelmet a kulturális örökség szóban, tudásban, készségben vagy szokásokban élő elemeinek védelmére. Napjainkban a helyi és kis közösségek kultúrájának megőrzése és aktív megélése segítheti a közösségi identitás és a kulturális sokszínűség megerősödését.
Szekó József, Mohács polgármestere így kommentálta a döntést:
– Nagy elismerés és siker városunk számára, hogy az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottságának ülésén úgy döntött: Magyarországról elsőként a mohácsi busójárást veszi fel „Az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára”. Ez a nemzetközi elismerés elsősorban a mohácsi civil társadalom sikere, a busócsoportoké, a sok száz busóé, a maszkfaragóké, jelmezkészítőké, a jelölést segítő munkatársaimé, de köszönet illeti a felterjesztést előkészítő szakmai intézmény munkatársait, szakértőit és a jelölést benyújtó Oktatási és Kulturális Minisztériumot is – tette hozzá a város első embere.
Megtudtuk: az emberiség szellemi kulturális örökségének listáját – melyen mostantól mindössze 167 elem található – a 196 tagállamból álló UNESCO évekkel ezelőtt azért hozta létre, hogy – hasonlóan a védendő épített és természeti örökséghez – ezek a szellemi értékek is megmaradjanak az egyetemes emberi kultúra és a helyi közösségek számára. Annak ténye, hogy ez az elismerés a busójárás révén tágabb körben, immár az egész világon is ismertté teszi Mohács városát, komoly kötelezettséggel és felelősséggel is jár. Az eredetileg a helyi sokac nemzetiséghez kötődő, de mára az egész város közösségének ünnepévé váló rendezvényt úgy kell tovább ápolnunk, hogy méltó maradjon hagyományainkhoz, a rangos címhez – hangsúlyozta Szekó József.
*
Olcsóbb lesz a gáz Mohácson és környékén
A megyében úttörő módon a mohácsi kistérség - amely negyvenhárom települést tömörít, ötvenötezer lakossal - a gázpiac liberalizációját követően már szerződést is kötött egy céggel, amely az eddigieknél olcsóbban adja a a földgázt.
Ennek jótékony hatásaként az önkormányzati intézmények, valamint az ezeknél dolgozók köbméterenként a mindenkori egyenetes árnál tíz, míg a kistérség lakói, amennyiben igénylik, nyolc százalékkal olcsóbban vásárolhatják meg a földgázt. Így a települések évente összességében több tízmillió, a családok pedig egyhavi gázszámlájuk árát spórolhatják meg.
*
Októberben kezdtek a rendőrök a bólyi őrsön
Október elsején megnyílt a város első rendőrőrse. A Mohácsi Rendőrkapitányság a kisvárost szemelte ki arra, hogy az ott odarendelt állománnyal, tizenöt fővel a mikrotérség 20 településének közrendvédelmét ellátó őrs nyíljon.
Az őrsnek az Egészségközpont épületében adott helyet az önkormányzat.
*
Felszentelték Kékesd templomát
Mintegy hétszázan gyűltek össze Kékesden szeptember 26-án, szombaton a közös összefogással épülő templom felszentelésére. Viseletbe öltözött fiatalok sorfala között vonult fel Mayer Mihály megyéspüspök és a szentmise főcelebránsa és igehirdetője dr. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek és metropolita, Antal Géza pécsváradi apát és számos paptestvér kíséretében a templom kapujához.
Itt adták át a templom kulcsát a megyéspüspöknek, aki megnyitotta az ajtót, majd elkezdődött a szentmise. A szertartáson részt vett dr. Hargitai János országgyűlési képviselő, a Baranya Megyei Önkormányzat elnöke, Dr. Szili Katalin országgyűlési képviselő, az országgyűlés leköszönt elnöke, dr. Bíró Ferenc és Zsáli János Pécsvárad jelenlegi és volt polgármestere, a környező települések vezetői és lakói, valamint számos közéleti személyiség.
A templom Dévényi Sándor Kossuth díjas építész tervei alapján 10 év alatt épült fel adományokból, jótékonysági rendezvények bevételéből, a püspökség, a Magyar Állam és a kecskeméti Porta Egyesület támogatásából.
A mise végén felolvasták Orbán Viktor köszöntőlevelét, valamint Sólyom László köztársasági elnök levelét, aki az építkezés fővédnöke volt.
Forrás: "Zengő-Duna" Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület