Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) kedvezményezettjei döntő többségükben egyedülálló gazdálkodók vagy vállalkozások, de a termelői csoportok, termelői értékesítő szervezetek támogatásával, illetve a LEADER program együttműködést szorgalmazó szemléletének kiterjesztésével számos módon ösztönzi a szövetkezést. Európa-szerte igazolódni látszik ugyanis, hogy a piacra jutás, a kiszemelt fogyasztói kör elérése közösen sokkal eredményesebb lehet, mint egyénileg.
Egy hosszú előkészítési folyamat végén, de még a tényleges munka elején „Magyar terméket magyar boltból” jelszóval – a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium védnökségével – együttműködési keretmegállapodást kötött a Magyar LEADER Szövetség a Vidék Megújításáért, a Co-op Hungary Zrt. és a Kelet-közép-európai Kis- és Középvállalkozók Szövetsége Egyesület a kistermelők, kisvállalkozások nagyobb piaci részesedése, és összehangolt partneri hálózatuk létrehozása érdekében.
„A szerződők a vidék érdekeinek európai szintű képviseletét, a hazai termelők, fogyasztók és termékek gazdasági és jogi védelmét nemzeti ügynek tekintik” – mondta az összefogásról Mészáros István, a Magyar LEADER Szövetség alelnöke, a program vezetője. Az együttműködés a termelők oldaláról a versenyképességet és az élelmiszer-biztonságot tartja szem előtt, segít a vállalkozók képzésében, a projektgenerálásban és -menedzsmentben, valamint a lehetőségek keretein belül a közvetítők, nagy áruházláncok kiiktatásával a piaci megjelenésben. A fogyasztók is jól járnak a hálózattal, mert egészséges, védjeggyel ellátott élelmiszerekhez és garantáltan jó minőségű szolgáltatásokhoz juthatnak hozzá a kezdeményezésnek köszönhetően. „A program egyszerre kínálja a fogyasztói és termelői-szolgáltatói szokás- és kultúraváltás lehetőségét” – hangsúlyozta Mészáros István.
Az ország különböző részein megalakuló termelői közösségek három helyen kínálják majd termékeiket: a hagyományos piacokon, a Co-op üzleteiben és az e-kereskedelem lehetőségeivel élve az interneten. A Co-op Hungarynek jelenleg 1650 településen háromezer üzlete van, ezek azonnal bekapcsolódnak a hálózatba. A felek megegyeztek abban is, hogy a Co-oppal közösen még mintegy 1500 helyen hoznak létre hasonló boltokat, így a LEADER programban érdekelt valamennyi település lakói élvezhetik a hálózat előnyeit: mindenhol ugyanazokhoz a hazai termékekhez, szolgáltatásokhoz juthatnak ugyanazon az áron, ugyanabban a minőségben. A megállapodás értelmében a kistermelők piacon el nem adott termékeit átveszik a szövetség üzletei, s ami még itt sem kel el, azt feldolgozzák. A gyümölcsökből például befőtt, lekvár, szörp vagy pálinka készül a társult feldolgozóüzemekben. Az infokommunikációs technológia segítségével mindent nyilvántartanak a rendszerben. „Ennek révén minden termék útja, az árukészlet alakulása az egyes boltokban és a hálózat egészében nyomon követhető lesz, s ami szintén fontos, lehetővé válik a feketegazdaság kiszűrése” – közölte a program vezetője.
Persze más szervezetek is gondolkoznak a kistermelők helyzetének javításán, a hatékonyabb piacszerzési módszerek alkalmazásán. A HANGYA Szövetkezeti Együttműködés 2009. november 6-án megtartott közgyűlésén bemutatott programjavaslat például azt vázolja, hogy a vidéki gazdaság- és foglalkoztatáspolitika mederbe tereléséhez milyen ágazatpolitikai és szabályozási döntések meghozatalát tartják szükségesek.
A tavalyihoz hasonló, mintegy 50–60 milliárd forintos együttes árbevételt vár idén is a HANGYA szövetkezetek mintegy 300 tagja, amelyből 150–200 ténylegesen aktív – mondta el Szeremley Béla elnök a közgyűlésen. A szövetkezeti mozgalom mintegy 25–30 ezer ember megélhetését biztosítja közvetlenül. Javaslataikkal arra kívánják felhívni a figyelmet, hogy a termelők szövetkezeti összefogása milyen előnyöket kínálhat a jövő agrárpolitikájában – fogalmaz a közgyűlésen ismertetett vitaanyag, ugyanis választ kell adni arra a problémára, hogy mára a belföldi élelmiszer-forgalmazás közel kétharmadát néhány áruházlánc tartja kezében, amelyek nemcsak fogyasztási igényeket közvetítenek, hanem diktálnak is a szervezetlen termelőknek. Mintaként szolgál néhány uniós tagállam szabályozása, ahol a szövetkezeti rendszereknek fontos szerepe van a nemzetgazdasági egyensúly megteremtésében, mivel a versenyjogot nem érintő támogatásuk lehetővé teheti a nemzeti jövedelem kiáramlásának megakadályozását.
Ez a gazdasági előnyein túl a nemzeti tudat megerősítését is szolgálja.
Álláspontjuk, hogy a vidék jövője szempontjából nélkülözhetetlen egy aktívan menedzselt, termelőcentrikus, a részfoglalkozást is kezelni tudó gazdaság- és piacfejlesztő program mielőbbi beindítása, amelyhez kiindulópontként szolgálhat a fenti LEADER-jellegű kezdeményezés, de az egyre több taggal rendelkező Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat is, amely a vidék szempontjából fontos ágazatok minél több szereplőjének bevonására törekszik. Mivel a mezőgazdasági alapanyagot előállító termelők többsége – az EU-n belül és hazánkban is – kis- és középvállalkozásban, jellegzetesen családi vállalkozási formában működik, az általuk előállított mezőgazdasági termék fogyasztásra kész és „kiszerelt”, kiskereskedelmi forgalmazásra alkalmas élelmiszerré alakítása minden esetben „termékspecifikus” élelmiszeripari feldolgozást igényel. Ha ez az üzem termelői tulajdonú tejfeldolgozó, vágóhíd, gabona(köz)raktár vagy hűtőház, akkor nemcsak az átvételi biztonság növekszik meg, hanem a termelő fizetési és jövedelemgaranciát is kap, amely folyamatban az állam támogató szabályozással, indirekt módon az egész piacot képes lehet pozitív irányban befolyásolni, egyéb eszközeivel pedig a fogyasztói preferenciákat alakítani.
Az európai piac globális méretű piac, ahol a koncentrált kereslettel szemben jelenleg csak koncentrált kínálattal tudnak a gazdák helytállni. A termelőknek ugyanakkor mindent meg kell tenniük az önkormányzati védelem alatt álló helyi piacok létesítése érdekében, ahol a helyi vevők garantált minőségű, hazai előállítású élelmiszereket vásárolhatnak, a multinacionális cégek gyakran bizonytalan eredetű áruinál kedvezőbb feltételekkel. Ha a gazdálkodók önállóságukat meg akarják őrizni a mezőgazdasági alaptevékenységük eredményességét javító, értékét növelő és termékeiket piacra segítő társulásokban, akkor a szövetkezeti jogi keret kézenfekvő megoldás, hiszen a szövetkezetek társadalmi-gazdasági környezetében egyik oldalon a piac van, a másikon pedig az emberek boldogulásának igénye. A családi tradíciókat őrző családi gazdaság is csak akkor tartható fenn hosszú távon, ha az egyéni teljesítményeket értékelő munka-jövedelem elsődlegessége érvényesül a társulásokban a tőke-jövedelemmel szemben.
A HANGYA szerint az egyes gazdálkodó, aki a megélhetési és vállalkozási biztonságot tekinti meghatározónak, önállóságának megőrzése érdekében keresse a szövetkezeti összefogás lehetőségét gazdatársaival, mert bár a szövetkezeti szabályozás fejlesztésre szorul, csak itt érvényesül igazán a személyek szabadságát kifejező egy tag-egy szavazat elve. A vitaanyag készítői a jövőt illetően fontosnak tartják, hogy alapvetően tiszta piaci körülmények között, de a hazai hagyományokon és a nemzetközi jó gyakorlatokon alapuló szövetkezeti rendszerfejlesztés megkapja a mindenkori kormányzat segítségét, amely nemcsak a vidék, hanem az egész társadalom érdekeit szolgálja.
Forrás: umvp.eu