"E-Magyarország 2009: A fejlett információs társadalomért!" címmel rendezték meg idén is az immár hagyományos és rendkívül széleskörű gazdasági és vidékfejlesztési konferenciát.
Míg Demcsák Mária, a Piac és Profit főszerkesztője megnyitóbeszédében álmairól beszélt, vagyis arról, hogy Magyarország képét, jövőjét ezidáig senki nem volt képes felfesteni a világtérképre, addig sorra érkeztek a kétnapos szakmai fórum résztvevői Siófokra. A szakmai párbeszéden részt vettek a társadalom, a gazdaság és a politika, az önkormányzati, a regionális, a vidékfejlesztési, a pénzügyi világ, az IKT-szektor meghatározó döntéshozói és képviselői. Szubjektív válogatásunkban nyújtunk ízelítőt az elhangzott előadásokból, kerekasztal-beszélgetésekből, hozzászólói véleményekből, az álmokról és a megvalósult hazai termékekről, technológiákról és lehetőségekről. (a teljes szakmai beszámoló a Piac és Profit internetes oldalán végigkövethető)
A késő őszi napsütés ellenére is sok száz résztvevő előtt zajlottak a csütörtök délelőtti programok a siófoki Azúr Hotelben. Mivel a konferencia elsősorban a „digitális, elektronikus Magyarország” téma köré csoportosuló tematikával szerveződött, nyitóelőadásában Baja Ferenc infokommunikációért felelős kormánybiztos számolt be a hazai eredményekről, s politikai összefogásra szólított fel a gazdasági előrelépés érdekében.
„Kevés olyan előremutató elektronikus közszolgáltatási törvény van Európában, mint a mienk, amely kijelöli a társadalmi szereplők feladatait és az együttműködés rendjét széles értelemben véve a közszolgáltatások oldaláról." - hangsúlyozta Baja Ferenc, aki szerint ezen a téren a következő lépés - ahogyan a modern módon gondolkodó országokban ez látszik - az állami intézményrendszer és a közszolgáltatók közös platformra kerülése és a közös ügyfélkiszolgáló rendszer elindítása.
Beszédében kiemelt számos, jelenleg már sikeresen működő projektet, melyről a későbbiekben több fórumbeszélgetés résztvevője háttérinformációkkal is szolgált. A 2005-ben elindult Ügyfélkaput például már több mint 800 ezren használják, hiszen 30 ezer közigazgatási intézmény e-szolgáltatásai érhetők el a rendszeren keresztül.
A jövőt illetően az infokommunikációs fejlesztésért felelős államtitkár elmondta, fontosnak tartja, hogy az új lehetőségeket jelentő frekvenciagazdálkodás a jövőben is önálló terület maradjon, létrejöjjön az e-közigazgatási tudásportál és a SZIR, a belső piaci irányelvek átvétele minél hamarabb megtörténjen. Az eredmények mellett Baja Ferenc hangsúlyozta, hogy továbbra is hiányzik a pártok összefogása a közös cselekvés érdekében.
A kormánybiztos évértékelő beszámolóját aztán a gazdaság és a közélet szereplői vitatták pro és kontra. (Résztvevők: Baja Ferenc kormánybiztos, Drajkó László, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója, Molnár Gyula polgármester, a TÖOSZ elnöke, Papp István, a Magyar Telekom Vállalati Szolgáltatások üzletág vezérigazgató-helyettese, Pettkó András országgyűlési képviselő és Stumpf István, a Századvég Alapítvány elnöke) Abban mindannyian egyetértettek, hogy a mindenkori kormányzat meg kell értenie, kik a felhasználók, mik az igényeik és milyen irányú fejlődést igényelnek.
A pártpolitika szereplői minden oldalról meghívást kaptak a délelőtti program záróbeszélgetésére, ahol a FIDESZ videóüzenetén kívül minden párt képviselete személyesen is elmondta véleményét a magyarországi infotechnológiai jelenről és jövőről. Hogy itt elsősorban a pártok e-programjairól hallhattunk, kiemelve fő célcsoportjaikat, nem okozott nagy meglepetést. Problémaként fogalmazták meg a résztvevők, hogy a generációk hozzáértéséből fakadó hatalmas különbségek mennyire megnehezítik az elektronikus fejlődés ütemét. Mit sem ér az egymilliós internetezői létszám idehaza, ha politikai összefogás és társadalmi nyitottság sem létezik a változáshoz.
A délutáni programban már a változásokért a gyakorlatban felelős szakembereké volt a főszerep. A legfontosabb e-kormányzati technológiákról és ezek gyakorlati hasznáról esett szó, így az Ügyfélkapuról, a közigazgatás modernizálásáról EU-s pályázatok segítségével, vagy az e-aláírásról és az e-számlázásról.
Ebből a szekcióból kiemelném Bálint Ákos, az NFÜ Közigazgatási Reform Programok Irányító Hatóságának főigazgatójának előadását.
Provokatív előadásában hallhatunk az állam és a fogyasztók igencsak ellentmondásos viszonyáról. Kiemelte, hogy a számos uniós forrásból megvalósítható közigazgatási reformprogram bár jó úton halad, addig nincs okunk bizakodni, amíg a Szonda Ipsos idevágó kutatásából az derül ki, hogy az ügyintézésben a megkérdezettek 78 %-a a személyes megoldásokat részesíti előnyben, s nem az internetes, elektronikus utat. Az úgynevezett digitális analfabéták száma hazánkban 40 %, szinte semmit nem változott az utóbbi években. Az államigazgatás szereplői között "sok tehetséges, de lusta ember teszi közömbösen dolgát", ami szintén bénítja az innovációs hajlamot. Az ÁROP-os programokkal ebben is javítani tudunk, ha növeljük a fogyasztói hajlandóságot, jelezte Bálint Ákos. Az ÁROP-os pályázatok esetében egyébként 13 milliárdos uniós forrást már lekötöttünk, 4,3 milliárdot már kifizettünk a vállalkozó szellemű pályázóknak.
Nem mondom, hogy minden előadó képes volt figyelmünket folyamatosan fenntartani az elhangzó témákban, de megtudtuk például Pócza András, a MeH Infokommunikációs főosztály főreferense és Magyar István, az Elektronikus Számlakibocsátók Egyesületének elnökének előadásából, hogy hasonlóan nehézkesen indult be, s ma sem túl nagy a kereslet az e-számlázásra. Miközben egy olyan hatékony és vállalkozásfejlesztő megoldásról van ez esetben szó, hogy magam is elcsodálkoztam a hazai közömbösségen: 2004-től működik az e-számlázás Magyarországon, 2007-ben a rendszert még inkább felhasználóbaráttá programozták át. Két fajtája is létezik, de választási lehetőség, gyorsabb, egyszerűbb és környezetbarát munkaszervezés ide vagy oda ma csupán 800 ezren élnek a létező technikai lehetőséggel.
Az egészen este 7 óráig tartó beszélgetések ezután két teremben zajlottak, párhuzamosan. Elméleti és megvalósult technológiai eredményekről egyaránt hallhattunk. A kritikus felszólalók ezekben a szekciókban tudták véleményüket, konkrét projektkérdéseiket jelezni a megjelent szakembereknek. Elhangzott például az internetes technológiák sokféleségének izgalmas bemutatása mellett az is, hogy Magyarországon jelenleg is a piaci szolgáltatók versenyének hiánya és a területi alapú szegregáció a jellemző. Érthetetlen, hogy egyelőre az önkormányzatok 77 százaléka rendelkezik csak szélessávú internet-eléréssel, honlapja pedig csak kétezernek van. Ezek minősége pedig leginkább csak a polgármester, jobb esetben az informatikus hozzáállásától függ. Kritikával éltek a különböző szolgáltatók aránytalan és követhetetlen internet-szolgáltatásainak árával kapcsolatban is a hallgatóság tagjai, s ekkor hangzott el az is, hogy Budapesttől 4 km-re, 6 éves levelezés és 400 fős aláírás után sem sikerült még kikönyörögni a szélessávú internet-hozzáférést egy település lakosainak.
Már többször említettem, hogy szó esett számos megvalósult projektről is a konferencián, ezekből például az elektronikus számlázást emeltem ki, de hallhattunk többek között a sokkal összetettebb KGR rendszerről is, amely a mindenkori költségvetés (a tervezéstől a működésen át) hatékony nyomon követésére alakult, a pillanatnyi állapotok mérésére, felvillantására képes. Ma már 25 intézmény ebben a rendszerben könyvel és a 2010-es költségvetés is ebben a KGR projektben követhető nyomon.
A tanulságos és sokrétű nap zárásaként vacsorával és táncos-zenei programokkal lazíthattak a jelenlévők.
A pénteki nap egy miniszteri előadással startolt el: Varga Zoltán önkormányzati miniszter az önkormányzatok kilátásairól számolt be a fejlett információs társadalom tekintetében. Figyelemfelkeltő és hangzatos szavakkal ecsetelte a miniszter a fejlett e-közigazgatás előnyeit, egyenesen forradalmi lehetőségről és technikai vívmányokról beszélt előadásában. Elmondta, hogy az uniós támogatásoknak köszönhetően soha nem látott források nyíltak meg az önkormányzatok informatikai fejlesztéseinek finanszírozására. Természetesen minden fejlesztés hátterében a társadalmi és az egyéb szereplők azonosulási szándéka a kulcskérdés.
Korábban már említettem, de ezen felszólalásban is elhangzott, hogy számos uniós pályázat segíti az önkormányzatokat az e-közigazgatás megvalósításában. A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztését támogatják az ÁROP kiírásai, melyből több mint 300 polgármesteri hivatal már jelentős forrásokat nyert.
A miniszteri beszédet ismét kerekasztal-fórum és a jelenlévők sms-véleménye követte. Az önkormányzati fejlődés gátjairól, a társadalmi ellenérzésekről és az uniós pályázatokkal szembeni közömbösségről vitatkoztak a szereplők. (Farkas Ferenc, a Geoview Systems Kft. ügyvezető igazgatója, Kópiás Bence MEH, Szita Károly, Kaposvár polgármestere, Somogyi Tamás, a Synergon Informatika Nyrt. kereskedelmi operatív igazgatója, Varga Zoltán miniszter, Zongor Gábor, a TÖOSZ főtitkára.)
Az utolsó programok ismét párhuzamosan zajlottak, erősen megosztva az érdeklődő közönséget is. Az ország pénzügyi helyzetéről Oszkó Péter pénzügyminiszter adott elő lebilincselő prezentációt, miközben a másik teremben a vidék- és területfejlesztésben érdekeltek, szereplők ecsetelték a lehetőségeket, s vitáztak az ellentmondásokról.
A pénzügyminiszter kritikus előadásában a rendszerváltástól lezajló folyamatokat elemezte a gazdasági válsággal bezárólag, majd a jelenlegi hatékonyságnövelő és a kormány költségvetés-optimalizáló tevékenységéről beszélt. "Látni kell, hogyan jutottunk ide, hiszen az ember akkor tanul a hibáiból, ha szembesül velük és megpróbálja kijavítani őket." - kezdte Oszkó Péter, aki szerint az 1990-es évek végén Magyarország a régió élvonalához tartozott mind a lehetőségek, mind a fejlettség tekintetében. 2000 óta viszont a legrosszabb kombináció jellemezte a gazdaságot: növekvő eladósodottság és csökkenő gazdasági növekedés. A 2006-os konszolidációs program helyre tette a folyamatokat, ám a csökkenő hiány mellett csökkent a versenyképesség és tovább csökkent a növekedés. Amikor 2008-ban a világgazdasági válság igazán felszínre tört, akkor Magyarország azért kapta a legnagyobb és legelső pofont, mert a legkevésbé volt előre látható, hogy az államadósságot milyen jövőbeni jövedelmekből fogja tudni törleszteni.”
Hogy ma már jó példaként és vezetőként emelnek ki minket a fejlett országok közül, valószínűtlenül hangzik bár, de igaz. A legjobb, ha erről elolvassák a Piac és Profit beszámolóját és megnézik hozzá a közönségvéleményeket, kérdéseket, valamint a miniszter válaszait és prezentációját.
Magyarország vezető helyen - a legjobb
A vidéknek amellett, hogy az egész világ mezőgazdaságával fel kell vennie a versenyt, a magyar városokkal is meg kell küzdenie, hogy megtartsa a lakosságát - hangzott el a terület- és vidékfejlesztési fórumon ez idő alatt. Dr.Neupor Zsolt, az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet (VKSZI) igazgatója előadásában beszámolt az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) keretében eddig már kifizetett pályázati forrásokról, s kritikai éllel kiemelte a hiányosságokat is. Szerinte egyfajta filozófiai megközelítést is fontos lenne egyre szélesebb körben magunkévá tenni és átérezni, így például azt, hogy nemcsak az élelmiszer előállítása és ára a fontos, hanem az is, hogy az egészséges legyen és minél közelebbről származzon.
A fejlődést a magyar területi problémák is nehezítik, hiszen itthon úgymond versenyez egymással a vidék és a város - jelentette ki dr.Neupor Zsolt. A nagyobb települések egyelőre szolgáltatási és munkahelyi előnyöket élveznek, ezért fontos lenne a vidék számára az élhetővé válás, hogy javuljon az életminőség. Hangsúlyozta: ahhoz, hogy ezt sikerüljön elérni, fontos a források felhasználásának alakításába, illetve a tervezésbe bevonni az önkormányzatok mellett a gazdasági és a civil szektort is. A vidék fejlesztése már csak azért sem elhanyagolható, mert az „nem csak lakóhely, hanem társadalmi feladatai is vannak, hiszen amellett, hogy csökken a környezeti terhelés, egészséges ételt és környezettet biztosít.”
A jelenleg is nyitott ÚMVP-s programok közül kiemelte a fiatal gazdák támogatását. Ez azért is fontos projekt, mert „ezzel a jövőről gondoskodnak, és arról, hogy fennmaradjon, sőt egyre sikeresebbé váljon a magyar mezőgazdaság.
Forrás: umvp.eu