2009. november 11-én 9 órától az FVM Színháztermében szakmai konferenciát rendeztek „Kitörési stratégia a mezőgazdasági K+F-ben – lehetőségeink a fejlődő országokban” címmel. Egy-egy mondatban az elhangzottakról:
A konferencián Pereszlényi Zoltán, nyugalmazott külügyi államtitkár elnökölt, aki jelentős tapasztalattal rendelkezik a fejlődő országokkal kapcsolatosan, hiszen élete során 5 arab országban is volt már nagykövet.
A megnyitó beszédet Sirman Ferenc, az FVM szakállamtitkára tartotta, aki hangsúlyozta az újító gondolkodásmód fontosságát, valamint felhívta a figyelmet a globális problémákra, köztük kiemelve a szegénységet és az éhezést. Az ezt követő megközelítőleg negyedórás előadásokat témakörök szerint csoportosítva tartották meg. Az előadók elsősorban eddigi kutatással és együttműködéssel kapcsolatos tapasztalataikat osztották meg a közönséggel.
Az első előadó, Dr. Takács István, aki a Külügyminisztérium főosztályvezetője szintén rávilágított a szegénység problémájára, azt nyilatkozta, hogy a fejlesztési politikával az elsődleges szent cél annak enyhítése, valamint előadásában hazánkat agrár- és vidékfejlesztés, illetve vízgazdálkodás terén jónak ítélte.
Az utána következő Dr. Kanizsay Endre, a Szent István Egyetem professzora afrikai tapasztalatai alapján beszélt, valamint megállapította, hogy az elmúlt 40 év nem mondható sikeresnek, hiszen az éhezés nem csökkent.
Őket követően a CGIAR-Generation Challenge Program került az előadások középpontjába, amely a magyar növénytermesztési kutatás tudásexportjában komoly lehetőségeket jelent. Az ehhez kapcsolódó előadók között szerepelt Dr. Borovics Attila is, az FVM Erdészeti Tudományos Intézetének főigazgatója, aki elmondta, hogy Magyarország erdőgazdálkodása megfelel a fenntarthatóságnak, ám szélesebb körben nézve pillanatnyilag nincs fenntarthatóság.
Az őket követő előadások az állattenyésztési és halászati fejlesztésekről szóltak. Dr. Váradi László, a HAKI főigazgatója ismét visszatért a szegénység és az éhezés problémájához, ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a világ legfejletlenebb országainak is próbálnak segítséget nyújtani különböző projektek keretében. Vietnámban például a fenntartható haltermelés elősegítéséért indítottak projektet, Laoszban pedig modern halkeltetőt létesítettek. A HAKI és az ÁTK is, melynek főigazgatója, Dr. Rátky József szintén tartott prezentációt, elsősorban külföldi egyetemekkel és kutatóintézetekkel működnek együtt munkájuk során.
Az őket követő Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója előadása zárásaként kiemelte, hogy Magyarországról tudást kell exportálni, ehhez pedig a kutatóintézetekre kell támaszkodni.
Az utolsó prezentációk a nemzetközi segélyszervezetek és az agrárágazat kapcsolatáról szóltak. Ezek keretében Kálmán Zoltán, az FVM főosztályvezető-helyettese azt nyilatkozta, hogy a konferencia során többször emlegetett szegénység problémájának a legfőbb oka a mezőgazdaság alulfinanszírozottsága. Az éhezés azért számít elsődleges problémának, mert amíg éhesek az emberek, addig nem lehet másra koncentrálni, mint például az iskoláztatás vagy a munkanélküliség problémáira.
Az utolsó témakör előadásai között szerepelt a konferencia egyetlen angol nyelvű prezentációja is, melyet Thomas Moth-Poulsen a FAO Közép- és Kelet-Európai halászati referense tartott.
Forrás: umvp.eu