Az őszödi kormányüdülő konyhafőnöke az év gasztronómusa
Főzött a thai királyi család tagjainak, szerepelt a legnagyobb szakácsversenyeken, manapság pedig az őszödi kormányüdülő főszakácsa Kocsonya Kálmán, akit idén a 2008-as év gasztronómusának választottak.
A gasztronómus több, mint séf, hiszen az előbbi fogalom az éttermi munkát vagy épp az oktatást is magában foglalja, így Kocsonya Kálmánt nem csupán a szakácsteljesítménye alapján választotta a szakma a legjobbnak.
A mesterszakács azt mondja: számára az volt a meglepőbb, hogy Az Év Gasztronómusa-választáson a szavazásra jogosult 32 tagú társaság egyetlen kivétellel mind rá voksolt. Az az egy kivétel ő maga volt.
Kocsonya Kálmán már gyerekként is legszívesebben a konyhában lábatlankodott. Pályafutása a hetvenes években Siófokon indult, s azóta is a városban él. De közben körbefőzte fél Európát, tagja volt a bronz- és ezüstérmet szerzett nemzeti szakácsválogatottnak, az ezredforduló környékén pedig a thaiokat is beavatta a magyar konyha rejtelmeibe. Az délkelet-ázsiai kiküldetés élete egyik legnagyobb élménye. Szerepelt thaiföldi újságokban, bemutatkozott az ottani főző-showban, a bangkoki Budapest étteremben pedig rendre tapssal fogadták a vendégek a tányérra tett remekeit.
– Nagy cégek palotái voltak a környéken, és nagykövetségek. Az onnan érkező vendégeknek tartottunk rendezvényeket, nekik szerveztünk vacsorákat. Minden alkalommal kihívtak, hogy tényleg magyar-e a séf. Amikor kimentem, meghajoltam, a vendégek pedig tapssal köszönték meg az ételt – meséli Kocsonya Kálmán, akinek vezetéknevével meggyűlt a thaiok baja, képtelenek voltak kimondani. A mesterszakács ezek után jól tudta, hogy felesleges is a teljes nevén bemutatni a Budapest étteremben őt váltó Prohászka Bélát, ezért amikor a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség vezetője először érkezett a bangkoki étterembe, egyszerűen csak kun Bélaként mutatta be kollégáját. Az átkeresztelésen persze Prohászka kellően meglepődött, ki is kérte magának. – A kun urat jelent, ezért mutattam be kun Bélaként. Tudtam, hogy nem tudnák kiejteni az ő nevét sem – így az év gasztronómusa.
Az elismeréseket Kocsonya három éve a balatonőszödi kormányüdülőben gyűjti be, 2006 óta a komplexum konyhafőnöke. Úgy véli, elismerés és talán felelősség is nagyköveteknek, állami vezetőknek főzni. – Megbízhatónak is kell lennie annak, aki bekerül a kormányüdülőbe – mondja, és hamar hozzáteszi, hogy ez a megbízhatóság nem a rendszerváltás előtti szövegöszszefüggésben értendő.
– A kormányüdülő vendégei nem rejtik véka alá véleményüket az étellel kapcsolatban, ami szívük joga, hiszen Őszödön sincs már semmi ingyen.
Az ingyenvilág és a piacgazdaság közötti átmenetet egyébként a mesterszakács sem élte meg könnyen a vendéglátásban: élete egyik legnehezebb szakmai feladata volt, amikor a siófoki Ezüstpart Hotel konyhájának élére került. – A szálló akkor vált SZOT-üdülőből háromcsillagos szállodává. Egy ilyen átalakulás nem megy egyik napról a másikra. Tisztában voltam vele, hogy óriási felelősséget vállaltam, mert tudtam: a hirtelen változáshoz társak is kellenek. A munkatársak nagy része azonban szembefordult velem már az első napon, így az első év a küzdelemről szólt. A gond azzal volt, hogy a kollégák többsége aszerint gondolkodott és cselekedett, hogy az állami vagyon mindenkié. Ezt a felfogást azonban nem tűrtem, persze hogy hamar ellenségeket szereztem. Egy év kellett, mire igazi csapatot tudtam építeni magam köré.
*
A Latinovits Zoltánnak emléket állító múzeum anyagát bővíteni kellene Bujtor István életművével
Takács József, a település polgármestere azt mondja: nem a helyi önkormányzat feladata azt eldönteni, hogy a csütörtökön örök nyugalomba helyezett színész-rendező pályáját be lehet-e mutatni féltestvére hagyatéka mellett.
A Latinovits Emlékmúzeum a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságához tartozik, ezért a település a muzeológusoknak hagyná meg a döntést e kérdésben. Az emlékház épülete azonban a településé, és mivel Balatonszemesen fontosnak tartják az értékek megőrzését, ezért Takács József azt mondja: támogatnák a múzeum tárházának szélesítését célzó kezdeményezést.
Költő Lászlótól, a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságának vezetőjétől megtudtuk: egyelőre nem gondoltak a Latinovits múzeum bővítésére, persze azt a főmuzeológus sem tartja elképzelhetetlennek, hogy Bujtor István életműve is helyet kapjon Szemesen. A megyei múzeumot egyelőre nem kereste meg senki az ötlettel, bár bizonyára, ami késik, nem múlik. Költő László azt mondta: a családdal, illetve a színháztörténeti intézettel is egyeztetni kellene, ha Bujtor Istvánnak is emléket szeretnének állítani Balatonszemesen. Noha az önkormányzat az elmúlt évben 15 millió forintot költött a múzeum felújítására, a hely szűkös, így a színész testvérpár relikviáinak közös kiállítására helyhiány miatt egyelőre aligha van lehetőség.
Vitorlásverseny azonban akár már a következő szezonban startolhat a hatszoros magyar bajnok, Bujtor István emlékére. Az ötletet testvére, Frenreisz Károly vetette fel, és a kikötővel bíró szemesiek e kezdeményezés mellé is szívesen odaállnának.
*
Harangavató ünnepség Kötcsén
Új haranggal gazdagodott a kötcsei református szórványgyülekezet, melyért október 17-én 15 órakor ünnepi istentiszteleten adtak hálát az imaházban.
Az elmúlt év januárjában ugyanis a haranglábról ismeretlenek ellopták az1792-ben készült harangot. Ezt pótolva a nagycsepelyi egyházközség presbitériuma – melyhez a kötcsei szórvány is tartozik -gyűjtést szervezett a szükséges anyagiak előteremtéséhez: új nyolcvan kilós hangszert öntettek Gombos Miklós őrbottyáni mesterrel. Helyiek és vidékiek, református és más felekezetű hívők, gyülekezetek és közösségek is adakoztak.
*
Szülői kérdőív az oktatás-nevelés hálózatának fejlesztési igényeinek felmérésére
A Balatonföldvári Többcélú Kistérségi Társulás az oktató-nevelő munka minőségfejlesztésének további lehetőségeit vizsgálja, ezért kérdőívet állított össze az óvodában és általános iskolában tanuló gyermekek szüleinek részére.
A Társulás szeretne tájékozódni a szülők véleményéről, elégedettségéről, megfogalmazódó igényeikről a jelenlegi nevelés-oktatási rendszer működésével kapcsolatosan.
*
Ülésezett a Koppányvölgye Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület taggyűlése
2009. Szeptember 16-án a Tabi Zichy Mihály Művelődéési központban trtotta ülését a Koppányvölgye Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület.
Az egyesület megjelent tagjait Gelencsér Géza, az egyesület elnöke tájékoztatta az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program III. tengelyének falumegújítás, mikrovállalkozások fejlesztése, helyi örökségvédelem és turisztikai fejlesztések támogatása tárgyában meghírdetett és 2009. január 10-én lezárult 4 intézkedésével kapcsolatos tapasztalatokról a várható eljárásrendi változásokról.
A tagok tájékoztatást kaptak az egyesület elvégzett munkájáról, a felhasznált működési támogatásról. Az ülés napirendjén szerepelt továbbá a 2009 október hónapban az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program IV. tengelyének keretében meghírdetésre kerülő 9 LEADER intézkedés is. Ezen napirendi pont megtárgyalása során részletesen megbeszélésre kerültek a kiírások mielőbbi megjelentetése érdekében a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal munkatársaival folytatott egyeztetések tapasztalatai is.
*
Megjelentek a Koppányvölgye Vidékfejlesztési Egyesület pályázati kiírásai
2009. október hónapban nyílt lehetőség az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program IV. tengelye keretében a LEADER pályázatok benyújtására a Koppányvölgye HACS területén.
A Tabi kistérségben számos potenciális pályázó érdeklődött a HACS Törökkoppányi központi irodájában, valamint a Tabi HVI-nél a meghirdetésre kerülő 9 intézkedéssel kapcsolatban.
A települési önkormányzatok részéről nagy érdeklődés mutatkozik az illegális huladéklerakók értékteremtő felszámolását célzó kiírás iránt, míg a civil szervezetek képviselőit elsősorban a szellemi kulturális örökség megőrzését, gondozását és bemutatását célzó tevékenységeinek támogatását lehetővé tevő pályázat mozdította meg.
A kistérség természeti értékeinek megőrzését szolgálja a természeti értékek felderítésére, szakmai felmérésére és a hivatalos természetvédelmi oltalomba helyezés előkészítésére igényelhető támogatás, amely több település esetében a utolsó lehetőségek egyike a még megmaradt út melletti fasorok megmentésére.
Forrás: Koppányvölgyi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület