Késéssel, de elkezdődött a négyes főút felújítása
Több darabra szakadt autógumi hever a 4-es számú főút Hajdú –Bihar megyei szakaszán.
A defekt azonban csak egy a sok bosszúság közül, amit a 4-es fűút okoz a közlekedésben résztvevőknek. A mindennapos problémát a nyomvályúk és a kátyúk jelentik, melyek minősíthetetlenné teszik az ország legforgalmasabb főútvonalát. Az autósok pedig egyszerűen a halálos jelzővel illetik az utat. És valóban, sok ember életébe került már, hogy felhajtott a 4-es számú főútra. Szomorú bizonyítéka ennek az a sok síremlék, amit az áldozatok tiszteletére állíttatnak a hozzátartozók.
Hosszú évek óta esedékes volna az út teljes felújítása, ám ezidáig csak ígéreteket kapott a város, városok, melyek a főút mentén fekszenek. Legutóbb júniusra ígérték, hogy indulnak a gépek, de késett a beruházás, most viszont elindult a munka. A kormánynak célja, hogy a 2007–2013-as uniós költségvetési időszakban 2X2 sávosra bővíti a 4-es főutat a fővárostól egészen a román határig- olvastuk több forrásból- többek között a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján.
Ezt azonban Fazakas Orsolya, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. kommunikációs vezetője nem tudta megerősíteni. Arról viszont beszámolt, hogy a 4-es főút 11,5 tonnásra történő megerősítése 2x1 sávon elkezdődött. -Az útszakaszt 11,5 tonnára erősítjük, továbbá a Keleti-főcsatorna hídját felújítjuk, és a balesetveszélyes helyeken új csomópontokat
építünk –mondta el a NIFZRT. kommunikációs vezetője.
A város polgármesterét, Arnóth Sándort is megkérdeztük, mi a véleménye arról, hogy végre elkezdődik a várva-várt felújítás. Mint mondja, nagyon örül neki, de miután a város belterületén 1,5 éve kerülgetnek az autósok egy csatornafedelet, s az út fenntartója képtelen a hibát elhárítani, nincsenek illúziói egy ilyen nagymértékű útfejlesztéssel kapcsolatban. -Amikor nekem nyilatkozni kell a 4-es főút felújításával kapcsolatban, akkor azt mondom, hogy hála a jó Istennek! Hiszen Debrecen felé közlekedni tiszta életveszély. Olyan ütőkátyúk
vannak, ami valóban életveszélyessé teszi az egyszerű autós utazását Püspökladány és Debrecen között.
Majd hozzáteszi a polgármester: a szeptemberi munkakezdés reméli, nem csupán egy újabb sajtóhír, s ha valóban felvonulnak a gépek, akkor a teljes Ladány - Debrecen szakaszon végig is húzzák az aszfaltot. Elkezdődött tehát a munka, ennek kapcsán viszont felmerül a kérdés: mennyire lehet télen minőségi útépítést folytatni.
Fazakas Orsolya, a NIF ZRT. kommunikáció vezetője azt mondja, nem lehet megmondani, hogy az időjárás hogyan befolyásolja majd az építkezést. Visszatérünk rá, ígérjük, s reménykedünk abban, hogy a téli útépítés a minőséget nem befolyásolja majd negatív irányba. Amennyiben pontosak az információk a felújított 4-es főutat 2010 nyarán vehetik birtokba az autósok. A felújítást követően pedig - minden remény szerint - végleg eltűnnek a kátyúk és a nyomvályúk. Vagy legalábbis addig, míg el nem kezdődnek a 4 sávos bővítés munkálatai.
*
Megújult Kaba főtere
Kaba várossá avatása óta folyamatosan épül és szépül, hogy megfeleljen a 2003-ban elnyert címnek. Egy újabb lépéssel bizonyították, hogy a cukorgyár után is van élet a településen. Átadták a város felújított főterét.
Az ünnepség Szegi Emma polgármesterasszony beszédével kezdődött, majd Sólyom Eszter, az ADITUS Zrt. tanácsadója tartott egy rövid összefoglalót a pályázatról, melynek keretein belül megvalósulhatott a közterület rekonstrukciója. A programot a kabai Sári Gusztáv Általános és Alapfokú Művészeti Iskola tanulóinak műsora zárta.
A március óta tartó munkálatok során a város főtere új térburkolatot kapott és egy szökőkúttal is gazdagodott. Valamint a Városháza épülete is visszanyerte régi külsejét. A vezetőség azonban most arra is gondot fordított, hogy a szépség ne legyen múlandó. Térfigyelő kamerákat helyzetek el, hogy az esetleges rongálásoktól megóvják a település „új” központját. A fejlesztések még nem fejeződtek be, hiszen egy újabb pályázatott nyújtott be Kaba önkormányzata, hogy a tér többi része is megújulhasson és a város „csinosabb” külsővel fogadhassa az oda látogatókat.
*
A HBM-i cigányok Érdekszövetsége ünnepségéről
A Hajdú-Bihar megyei Cigányok Érdekszövetsége 2009. augusztus 20. és 24-én tartott ünnepségéről.
Augusztus 20-án a Hajdú-Bihar megyei Cigányok Érdekszövetsége külön ünnepséget szervezett a püspökladányi roma lakosság részére.
Az ünnepség keretében Dr. Molnár László a Hajdú Bihar megyei Önkormányzat Közgyűlésének képviselője mondott megemlékezést tartalmazó beszédet. Méltatta az államalapító Szent István király történelmi érdemeit, cselekedetei máig tartó hatását. Kiemelte, hogy az államalapítás óta létező Magyarországon a nemzet alkotó tényezője, és az alkotmányos jogok és kötelességek egyenrangú része a cigányság. Szólt a romák helyzetéről az országban és Püspökladányban, illetve az utóbbi 20 év változásairól, a kisebbségi létről.
Megemlékeztek az Új Kenyér népszokásokon alapuló ünnepéről. Szó volt a Magyar Történelmi és az írott Alkotmányról, a mai polgári demokratikus alkotmányról, kiemelten az emberi és alapvető állampolgári jogokról. A rendezvénye 30 fő vett részt, a jelenlévők a cigány népzene hallgatása mellett bográcsban főtt ételeket fogyasztottak.
2009. augusztus 24-én kibővített „cigány kerekasztal” megbeszélésre került sor. A helyi és térségi cigány vezetőkön kívül részt vettek a rendezvényen cigány vállalkozók, a gazdaság más szereplői, az egykori és jelenlegi önkormányzatai képviselők, a Városi Rendőrkapitányság képviselői és Dr. Molnár László a megyei közgyűlés képviselője.
Kiemelt témák voltak:
- Magyar - Szlovák viszony. A köztársasági elnök kitiltása Szlovákiából.
- A cigányok elleni halálos támadások elkövetőinek elfogása.
- A Magyar Gárda helyi fenyegetettsége és szentendrei újjá alakulás problémái.
- A helyi közbiztonság erősítése és ebben cigány polgár-vagy város őrök létrehozása, ennek indokoltsága.
- A helyi összefogás erősítése cigányok és nem cigányok között.
- A civil szervezetek közötti együttműködésről, a nyugdíjas és rokkant cigányok érdekképviseletének létrehozásáról.
- A város fejlesztésről. Különösen a cigányok lakta Új-telep és Széna tér elmaradottságáról.
- A cigányok helyben foglalkoztatásának szükségességéről.
Aktuális, a beiskolázáshoz szükséges információk hangzottak el a tanévkezdéshez. Az államilag ingyenes tankönyv ellátásról, az ingyenes óvodai és általános iskolai 1-6. osztály étkezésről, a roma gyerekek ösztöndíjáról, és az önkormányzati támogatásról.
A kerekasztal állást foglalt egy helyi foglalkoztatási-közrendvédelmi és szociális terv létrehozásáról. A résztvevők üdítőt, sört és vacsorát kaptak a rendezvény zárásaként.
Kovács József
A HBM Cigányok Érdekszövetségének elnöke
*
Sólyomszárnyon – az első szabadegyetem Püspökladányban
Az idén tartották meg első alkalommal a Sólyomszárnyon magyarságismereti szabadegyetemet, melynek szerves előzménye a városban 1993 óta megrendezett Sólyomszárnyon nyári tábor.
A táborban az évek folyamán az anyaországi és határon túli magyar származású fiatalok százai ismerkedtek történelmünkkel, hagyományainkkal, nyelvünkkel és kultúránkkal. Közülük sokan már egyetemek, főiskolák hallgatói, vagy éppen diplomás emberek.
Elsősorban az ő korosztályuk számára – immár „nem középiskolás fokon” – szervezték meg az idén az első alkalommal a nyári kurzust, melynek néhány előadásán, programján (szabadegyetem lévén) az érdeklődő püspökladányiakat is szívesen látták – derül ki Mohos Péter főszervező, a „Nyújts feléje védő kart” Alapítvány kuratóriumi elnöke összegzéséből.
Az augusztus 15. és 21. között zajló találkozón az előadások mellett terepgyakorlatokon, kirándulásokon és sok-sok kulturális programon vehettek részt a hazánkból, Erdélyből, a Felvidékről, illetve az Egyesült Államokból érkező fiatalok. A nagyközönségnek is szólt Mohácsi Gyula természetgyógyász, Kocsis István, Kiszely István őstörténet-kutatók előadása, Dinnyés József daltulajdonos, illetve a Hangfogó együttes koncertje.
Forrás: Püspökladányi HVI, haon.hu, sarretinfo.hu