Turistákat csalogatnának
Felemás képet mutat Kaba főtere. A műemlék jellegű városháza már megújult arcát mutatja a település lakói előtt, a környékén viszont nagy a felfordulás.
A térkő burkolat lerakásához szükséges anyagok, gépek érkeznek folyamatosan, a munka halad. Az épület és a főutca által határolt területen új főtér készül. Legalábbis a tervek szerinti az első üteme.
– Uniós forrásból nyertünk 50 millió forintot a főtér felújítására. Ennek egyik fontos eleme volt a polgármesteri hivatal külső homlokzatának felújítása – ez 10 millió forintba kerül –, most pedig a főtér korszerűsítését végezzük 40 millió forint ráfordítással, hogy egy szép, kellemes hangulatú közösségi teret kapjunk – mondja Szegi Emma polgármester.
Kaba főtere eddig sem volt rendezetlen, de ráfér a felújítás a környező épületekre, a térburkolatra és a parkdíszítő-, illetve használati elemeire is. Hiszen nem mindegy, milyen kép fogadja a vendégeket; a város vezetőségének reményei szerint a jövőbe őket választják majd, ha kikapcsolódásra, felüdülésre vágynak.
A cukorgyár bezárása miatt elveszett bevételeit ugyanis a gyógyturizmusból szeretné pótolni Kaba. A főtér teljes felújítása további három ütemben valósul meg a tervek szerint.
A most folyó munkálatokat a városházától az általános iskolákig terjedő díszburkolat építése követi majd, és az önkormányzat reményei szerint sikerül a Közútkezelő kht.-val közösen megoldást találni a települést átszelő út forgalmának kivezetésére is. De egyelőre a város annak is örül, hogy a négyből az első lépést sikerül megvalósítaniuk. A városközpont-rekonstrukció része a főtéren lévő műemlékvédelem alatt álló „kultúriskola” fel-újítása is. Az épületet már évek óta nem használják, mert beázik. Helyrehozatalára 170 milli forintot nyert az önkormányzat.
Szegi Emma polgármester ígérete szerint hamarosan elkezdődhet ez a be-ruházás, és szeptemberben – ha a munkálatok jól haladnak – már újra benépesíthetik az épületet a kabai gyerekek. Kaba főtere tehát teljesen átalakul, megújul. Ennek része a strandfürdő tervezett bővítése is, szintén a városközpontban. Az önkormányzat elsődleges célja, a jelenleg folyó beruházások mellett, hogy pályázati forrásból fejlessze a szolgáltatások körét.
Olyan kisvárosi gyógyfürdőkomplexum létrehozása ugyanis a cél, amely a cukorgyár elvesztése után valamelyest pótolja a város kiesett bevételeit. A tervek megvalósításához 250 millió forintra lenne szükség. Ebből fedett medencét alakítanának ki, és bővítenék a meglévő épületeket.
*
Földesi siker a mesék birodalmában
Ványi Lajosné évtizedeken át sikerrel irányította a földesi községi könyvtárat. Talán innen a könyvek szeretete – adta hírül Kocsis Csaba, civil tudósítónk.
Neki köszönhető, hogy sok földesi fiatal választotta a szakdolgozat témájának Karácsony Sándor munkásságát. Talán innen a közösség iránti elkötelezettsége. Ahhoz pedig empátia kell, megértés, mint az íróknál. Nincs is ebben semmi hiba, mert ír is, talán az egyik legnehezebb területen állja meg a helyét a gyermekirodalomban.
Ványi Lajosné, írói nevén Ványi Gál Erzsébet 2004-ben mutatta meg tehetségét: Virka a kis tündérlányka címen jelentetett meg verses mesét, és most országos elismeréssel koronázta meg újabb kiruccanását a mesék világába.
A Környezetvédelmi és a Vízügyi Minisztérium „Nálatok nőnek-e még égig érő paszulyok?” pályázatára több százan jelentkeztek. A 163 legjobb pályamunkát egy kétkötetes, illusztris kötetben meg is jelentették. Ványi Gál Erzsébet a felnőttek kategóriájában II. helyezést ért el a Somtündérek birodalma: Szögliget, Derenk, Szádvár című írásával, amelyhez rajzot is készített. Talán a díjhoz történt ráadás volt, hogy a meséje mellett megjelent unokájának, Ványi Virágnak a festménye is.
Kocsis Csaba
*
Elszállítják a szennyezett talajt
Hatalmas kupacokban állt a kitermelt föld az egykori fatelítő telepen Püspökladányban. A prizmákba rakott talaj súlyosan szennyezett, elszállításra várt. A tulajdonos MÁV Zrt. a Környezetvédelmi Felügyelőség kötelezte a környezeti kár felszámolására. De ezzel a probléma még nem oldódott meg.
A munka elkezdődött, ám nem az eredeti engedély szerint. Ezért az önkormányzat kérésére a környezetvédelmi hatóság leállította a beavatkozást.
- Jelenleg a MÁV Zrt.-nek arra van engedélye, hogy a területen található mintegy 25 ezer köbméter szennyezett talajt kitermelje a területről, és elszállítsa. A közbeszerzésen nyertes pályázó a technológiától eltérve, beadott felügyelőségre egy olyan módosítási kérelmet, amely több lehetőséget is tartalmaz. Ezek lényege, hogy csak a nagyon szennyezett talajt szállítanák el a területről, a kevésbé szennyezetett a helyszínen biológiai módszerrel kezelnék – tájékoztatta lapunkat Kelemen Béla, a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség igazgatója.
A püspökladányi fatelítőt 1896-ban hozták létre. Csaknem 30 évig a Magyar Királyi Postának, majd a vasútnak kezeltek itt távíróoszlopokat, talpfákat forró kátránnyal, különböző nehézfém-sókkal. A százéves működés során ezek az anyagok bekerültek a talajba, sőt néhány éve még a környező lakóházak fúrt kútjaiban is megjelentek. A környezetszennyezés felszámolására a ’90-es évek végén már történtek lépések. Akkor körülvették a területet egy úgynevezett betonrés fallal, s az a vízzáró anyagrétegig hatol, hogy megakadályozza a kátrány kijutását a telepről. De a módszer nem vált be.
A szennyezett föld kitermelését most az önkormányzat és a lakosság is támogatja, ám nem a jelenlegi formájában. Mert a kupac egyre gyűlik, de el még nem szállítottak belőle, a szennyező port pedig fújja a szél a környéken, panaszolják az itt élők. Az önkormányzat ezért kérte a környezetvédelmi felügyelőség közbenjárását, hogy állítsa le a szabálytalan tevékenységet.
- Szerintük az a megoldás, ha felveszik innen a szennyezett földet, felrakják vasúti kocsira, és azonnal elviszik. Most viszont nagy halmokba rakják a lakóházakhoz közel, és a kátrányos por száll a levegőben. Ezért kértem a környezetvédelmi hatóságot, hogy állíttassák le a munkát, és takarják le a fóliával a felhalmozódott földet, egészen addig, amíg az elszállítást meg nem oldják – mondja Arnóth Sándor polgármester.
A hatóság eleget tett a kérésnek. A helyszíni bejárás során megállapították, hogy a kármentesítést végző cég a munkát valóban nem az engedély szerint végzi. Ez további károkat okozhat, tudtuk meg a környezetvédelmi hatóság vezetőjétől. A terület tulajdonosa a MÁV Zrt. nem kívánt nyilatkozni az ügyben, telefonon és írásban sem kaptunk választ kérdésünkre, arra, hogy miért nem az előírásoknak megfelelő technológiát alkalmazzák, mennyibe kerül, illetve milyen forrásból finanszírozzák a rekultivációt.
A város vezetősége továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a kitermelt földet zárt módon, vasúton vigyék ki a településről, mert a konténeres, kamionos szállítás az önkormányzati utakat is tönkre teheti.
Sári Andrea
Forrás: Bihar-Sárrét Összefogás Vidékfejlesztési Nonprofit Kft., Hajdú-Bihari Hét