Az egész magyar agráriumban óriási növekedési tartalékok vannak, amit ki is kell használni a vidéki népesség megőrzése, helyben tartása és életkörülményeinek javítása érdekében is - közölte Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter kedden Keszthelyen, a tudomány napja alkalmából tartott rendezvényen.
Stratégiai ágazat a mezőgazdaság és a vele szorosan összefüggő élelmiszergazdaság, amely nemcsak a statisztikailag kimutatott 4-5 százalékkal, hanem mindennel együtt mintegy 14-15 százalékkal részesedik a GDP-ből.
Magyarország agrárökológiai viszonyai kiválóak, a termőföld négy ötöde alkalmas valamilyen szintű mezőgazdasági termelésre, megfelelőek az időjárási viszonyai és kiválóan képzett a szakembergárda, megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszert tudunk előállítani. "Ilyen versenyelőnyökkel rendelkező ország kevés van Európában" - foglalta össze az agrárminiszter a Pannon Egyetem Georgikon Karán tartott előadásában.
A jelenleg alakuló kormányzati kutatási, fejlesztési és innovációs stratégia célja az, hogy a mezőgazdaság versenyképességét elősegítse, hogy meg tudjon felelni a globális kihívásoknak. A magyar mezőgazdaság előtt az európai uniós csatlakozással új terepek nyíltak, egy korlátok nélküli piacra került ki, "ahol a verseny az első számú kihívás", de számtalan olyan feladat van, amire önmagában a termelés nem tud válaszolni - fogalmazott a miniszter.
Kifejtette, hogy a hazai szétaprózott keretek között működő agrárkutatási lehetőségeket össze kell hangolni, ezért is szánnak központi szerepet az egyetemeknek, de cél az is, hogy minél nagyobb mértékben tudjanak hozzáférni az uniós forrásokhoz. A csatlakozásunk előtti időszakban mintegy 200 milliárd forint, ma azonban mintegy 460 milliárd forint körüli összeg áll a magyar agrárium rendelkezésére, jelentős részben uniós forrásból.
A miniszter szerint a magyar kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységnek elsősorban a szántóföldi növénytermesztés, a kertészet és gyümölcstermesztés, az állattenyésztés, valamint az erdészet fejlesztésével szükséges foglalkoznia. Hozzátette, hogy nagy a lemaradás a vízgazdálkodás és az öntözés területén, továbbá műszaki-technológiai területen. Ez utóbbi kapcsán azt is megfogalmazta, hogy a 2007 és 2013 közötti időszakban 1300 milliárd forintos forrás van az operatív programokban, ennek 48 százaléka műszaki-technológiai fejlesztésre fordítható.
Gráf József úgy látja: a kutatásoknak olyan kihívásokkal kell szembenéznie, mint a génmanipulált növényekkel kapcsolatos kérdések, amelyekre megnyugtató válaszokra van szükség. A klímaváltozás miatt fel kell készülni fajtaváltásra, de a tudománynak szerepet kell vállalnia az egészséges élelmiszerek előállításához szükséges biztonságos termékpályák kifejlesztésében is.
Ősszel folytatódik a versenyképes agrárium és élelmiszeripar alprogramja, amelynek pályázati lehetőségei új területekre is kiterjednek. Pályázati források nyílnak az üvegházas és fóliaházas technológia fejlesztésére, az exportképes, magas feldolgozottságú tejtermékek előállításának támogatására és a tógazdasági haltenyésztés technológiai fejlesztésére is - fejtette ki az agrárminiszter.
Forrás: MTI