Farmerba csomagolt értékek az idei Bilibáncson
A rábapatonai Bilibáncs a találkozás, a barátság és a hagyományok fesztiválja.
Tizennyolc éve hű az értékeihez, s a film, a kézművesség és a zene idén sem maradt ki a programok közül.
Rábapatonán és környékén bilibáncsnak a katicabogarat nevezték, ezt dr. Barsi Ernő néprajztudós gyűjtéséből tudjuk. Tizennyolc éve minden éveben valami újdonsággal rukkolnak elő a vendéglátók, így idén egy különleges időutazást szerveztek, s a szerelem falát is felavatták a vén diófák alatt. A farmer, a sör és a lazaság idén is kötelező volt, a filmes, hagyományőrző és zenés programok nagyrészt az értékmegőrzésről szóltak.
Jutasi Kálmán polgármester úgy vélte, a Bilibáncs évek óta hozzátartozik a falu arculatához, az itt megforduló művészek és együttesek jó hírét viszik a rábapatonaiaknak, a helyi értékeknek. A celebvilág felvillantása helyett a kultúra- és a nyelv megőrzésére törekednek.
Az önkormányzat a hangosítás és a világítás költségeibe segített, a megyei önkormányzat pedig kultúrális alapjából támogatta a rendezvényt. Györe Gabriella főszervező elárulta, többször is felmerült, utoljára vágnak bele a szervezésbe, ám sok a visszatérő barát és vendég, s van, aki itt találta meg a párját, netán olyan kapcsolatot, amely fontossá vált az életében.
*
Zsúfolt nézőtér, százötven táncos a jubileumon
A kapuvári Rábaközi Művelődési Központ nagytermében tartotta fennállásának huszadik évfordulóját a Kapuvár Néptáncegyüttes.
A jubileumi gálán több mint százötven táncos mutatkozott be a zsúfolt nézőtér előtt. Az este nyolc óra után befejeződött programban részt vettek az együttes alapítói, egykori táncosai, valamint az Alapfokú Művészetoktatási Intézmény növendékei. A lelkes nézősereg betekintést nyerhetett a kalocsai, rábaközi táncokba is.
*
Ötvenhatmillió az alközpontokra, tízmillió a parkolókra
Kapuvár felújított alközpontjait a gartai és a házhelyi városrészben 56 millió forintból fejlesztették, amihez még 10 millió forintos parkolóépítés is társult.
Kapuvár-Gartán és a Házhelyben a projekt keretében új játszótereket, térburkolatot, sétányt és egy díszkutat (Gartán) alakítottak ki. Ezenfelül a házhelyi alközpontban egy – a fiatalok által már a héten igénybe vett – tengópályát szereltek fel. A munkálatokra a város 50 millió forintot kapott pályázaton, amihez 6 milliós önrészt tettek hozzá.
Hámori György polgármester elmondta, a pályázaton és az önrészen felül a város saját költségvetéséből még tízmillió forintot is odaítélt, melyből mindkét alközpontban parkolókat alakítottak ki. A későbbiekben útfelújításokkal folytatódhat az alközponti fejlesztés.
A sajtótájékoztatón elhangzott, a nyugat-dunántúli régióban Kapuváron először valósult meg a kisvárosok fejlesztésére kiírt projekt. Horváth Jácint, a Nyugat-dunántúli Fejlesztési Ügynökség ügyvezetője hozzátette, a sikeres alközponti pályázatok után Kapuvár új tervet adhat be, ezúttal a Fő téri fejlesztésekre. (A Fő téri egykori járásbíróság épületének felújítására is pályázik a kapuvári önkormányzat.)
A sajtótájékoztatón az is elhangzott, a gartai fejlesztések megkezdése előtt a kapuvári önkormányzat saját forrásból megoldotta a vízelvezetést a területen.
*
Negyedmilliárdos iskolafelújítás a jövőért
2010 nyarán fejezik be a szili általános iskola rekonstrukcióját. A beruházás 250 millió forintba kerül, az önkormányzat pályázaton nyert támogatást.
˝A jövő iskoláját építjük Szilban˝ – fogalmazott Lengyel Lajos, a község polgármestere. Az önkormányzat összesen 250 millió forintot költ a Szent István Általános Iskolára. A munka a jövő héten kezdődik, a tervek szerint 2010-ben a tanévnyitót már a felújított intézményben rendezik.
Az önkormányzat 2007-ben, az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében kiírt pályázaton volt sikeres. 199,6 millió forintos támogatást nyertek, a község tízszázaléknyi önerőt biztosít. Lengyel Lajos polgármester elmondta: további pályázatokkal még 23,7 milliót nyertek a fejlesztésre.
– Az építési költségek a tervezett 153 millió forintról 163 millióra emelkedtek – tájékoztatott. – A különbséget az önkormányzat önerőből finanszírozza. Emeli a költségeket az ötszázalékos áfaváltozás is, mintegy 8,1 millió forinttal. Amennyiben nem lesz állami támogatás, ezt is a település kénytelen biztosítani.
Az osztálytermek is felújításra szorulnak – mutatja Náray Lajosné igazgató.
A beruházás során az iskolaépület nyugati szárnyához buszmegállót, kerékpártárolót építenek. A földszinten átalakítják a vizesblokkokat és lift is lesz. Felújítják a tornaterem padozatát, tetőszerkezetét. Az udvaron játszóteret létesítenek és egy kis kertészet is helyet kap. Az Árpád utcai épületrészben tetőtér-beépítést terveztek: közösségi teret, nyelvi, fizikai és kémiai foglalkoztatót alakítanak ki. Ott is akadálymentesítik a mellékhelyiségeket és közlekedővel kapcsolják össze a már felújított nyugati szárnnyal. Az iskola lapos tetős épületébe költöztetik a könyvtárat, az informatikai termeket.
Kistérségi feladatok
A szili iskola mikrotérségi feladatokat lát el, tizennégy településről járnak gyerekek az intézménybe. A fejlesztés után a megfelelő gyereklétszám biztosítása újabb feladat elé állítja az önkormányzatot és az iskola munkatársait.
*
Folyékonyhulladék-lerakók felszámolása
Európai uniós támogatással számolja fel folyékonyhulladéklerakóit a Florasca kft. Tegnap Bágyogszováton három községből álló, 31 millió forintos projektet kezdtek el a szakemberek.
A Florasca kft. a közelmúltban európai uniós támogatást nyert a kezelésében lévő folyékonyhulladék-lerakók rekultivációjára. Fullajtár István, a cég ügyvezetője a Kisalföldnek elmondta: a telepek úgynevezett földmedrű gödreinek használatát 2007-ben tiltották be. Nem feleltek meg ugyanis az uniós szabványoknak, rekultiválásuk kötelező. Kedden Bágyogszovát határába érkeztek a szakemberek, hogy elvégezzék a szükséges munkákat. Az ottani ürítő 1987-től 2005-ig működött.
A Florasca Vas megyei telepei után megyénkben is sorra kerülnek a lerakók. Körmend, Sitke, Szemenye és Rum után egy hónappal ezelőtt Dénesfán és Szilsárkányban rekultiválták a telepeket. Bágyogszováton egy három részből álló beruházást indítottak, közel 31 millió forintból.
*
Új munkahelyeket teremt a kórházi beruházás
A kapuvári kórház angiológiai osztályának fejlesztése több munkahelyet is teremt a városban. A beruházáson dolgozhatnak kapuvári alvállalkozók is.
A több mint nyolcszázmilliós projektről szóló közmeghallgatáson szerény volt az érdeklődés.
A kivitelezésben részt vehetnek a kapuvári vállalkozók is, valamint több munkahelyet is teremt a kapuvári kórház angiológiai osztályának fejlesztése. A több mint nyolcszázmillió forintos beruházásról szóló közmeghallgatásnak ezek voltak a leglényegesebb elemei, ám a kapuváriak részéről meglehetősen mérsékelt érdeklődés kísérte a város utóbbi évekbeli legnagyobb beruházásának tájékoztatóját.
A közmeghallgatást Száraz Lajos, a beruházás kommunikációjáért felelős cég képviselője nyitotta meg, majd Hámori György polgármester adott tájékoztatást az érdeklődőknek. Mint mondta, a város vezetése nem mondott le teljesen a 2007-ben megszűnt aktív ellátásról, ám annak visszaállításához elengedhetetlen a kórház anyagi helyzetének stabilizálása és esetleges nyereségessé tétele. – Ehhez jó alapot ad a jelenlegi angiológiai fejlesztés – mondta a polgármester. Hozzátette azonban, egy sebészeti és belgyógyászati aktív ellátás biztosítása például több mint százhúszmillió forint lenne évente, ám ezek megléte szükséges lenne a fejlesztett angiológiai ellátás minél magasabb szintű biztosításához. Hámori György hangsúlyozta, a beruházás több orvosi és ápolói munkahelyet is teremt a kapuvári kórházban.
Tóth György helyi vállalkozó érdeklődött a kapuváriak lehetőségeiről a kivitelezési munkákban.
Forrás: Rábaköz Vidékfejlesztési Egyesület, kisalfold.hu