Csillagpont - egy fesztivál aminek lelke van
Az idei évben a Dunamelléki Református Egyházkerület rendezte meg ezt a nagyszabású programot július 21-25 között.
A rendezvénynek otthont adott a fadd-dombori tábor. A Csillagpont találkozót két évente rendezik meg, az idei volt a negyedik alkalom. A látogatók 4-500 főt tettek ki, a zavartalan szórakozásról lelkészek és önkéntes segítők gondoskodtak.
Újdonságként említhető, hogy az idei évben külföldről is érkeztek látogatók. Többek között Csehországból, Nagy-Britanniából de a tengerentúlról, Kanadából, illetve a Távol-Keletről is vártak fiatalokat. A szervezők összesen 2500 résztvevőre számítottak. Vallási hovatartozástól függetlenül bárki részt vehetett a találkozón, 16-tól 29 éves korig.
A résztvevők elmondásai alapján vízválasztó lehet valaki vallási életében egy ilyen program, ahol önmagunk és hitvallásunk megismerése a cél. A táborozók délelőttjeit mindig hitéleti kérdésekről szóló előadásokkal kezdődtek, a táncház és koncertek pedig a délutánt és az esti órákat színesítették. A programok között helyet kaptak irodalmi beszélgetések, színdarabok, filmklub és novellaelemzés is. A Csillagpont Ifjúsági Találkozó július 25-én ért véget egy záró istenttisztelettel, amelyet az MTV 1 is élőben közvetített.
*
Négy nap munka, egy nap képzés
Munkahelymegőrzés keretében megindulnak a 4+1 pályázatok a nagy cégeknek is. A kiírok a képzéssel a vállalkozások versenyképességét hivatottak javítani.
A kiírás értelmében nem csak a kis- és középvállalkozók (kkv) pályázhatnak de a nagyvállalkozások is versenybe szálllhatnak a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) pályázati kiírásában. Augusztus 24-től a legalább 250 főt foglalkoztató nagyvállalatok számára a projektek célja a munkaidő átszervezésével történő munkahely megőrzés. Ezen túlmenőleg kiemelt feladat a vállalkozások versenyképességének erősítése mégpedig a munkavállalók képzettségének növelésével.
A nagyvállalkozások számára 10 milliárd forint európai uniós forrás áll rendelkezésre. A mostani augusztusi benyújtási időszakra az említett keretből 2,5 milliárdra lehet pályázatokat benyújtani. A program keretében a nagyvállakozások többféle képzést valósíthatnak meg: OKJ-s illetve akkreditált szakmai és munkaerő-piaci fejlesztésre irányúló képzések - például nyelvi és informatikai tanfolyamok.
Egy pályázó akár 600 millió forint támogatásban is részesülhet és a támogatási intenzitás akár 100 % is lehet. A minimálisan elnyerhető támogatás összege 10 millió forint. Az első körben összesen legfeljebb 30 pályázat támogatható.
*
Áttörték az M6-os autópálya bátaszéki alagútját
Ilyen helyen, ilyen közönség előtt még nem lépett fel a Kismődi Ferenc Énekegyüttes. A Jagicza József által dirigált bátaszéki kórus az A jelű, Bátaszék nevű alagútban énekelt két dalt a keddi áttörési ünnepségen.
Több mint ötszázan gyűltek össze a járatban: a beruházók, a kivitelezők, a felügyeleti szervek és a sajtó képviselői. Beszédet Wolfgang Zethmeister a Strabag gazdasági vezetője, Mario Therue projektmenedzser, Ulrich Vogel vállakozási igazgató és Bognár Jenő bátaszéki polgármester mondott.
Hangsúlyozták, hogy az omlás ugyan hátráltatta a kivitelezést, de úrrá lettek a nehézségeken. Több műszakban dolgoztak, behozták a lemaradást.
Szerencsére alagutat esőben is lehet építeni. A másik három – a B, a C és a D jelű – járatot már rég átfúrták, s most az A jelű is teljes hosszában elkészült. A beomlott részt újrafejtették és megerősítették. A szakértői javaslatnak eleget téve nem hajtottnak vágatokat egy időben, egymás mellett, így minimalizálták az omlásveszélyt. Az alagutakat völgyhidak kötik össze.
Ez lesz a 2010 márciusában felavatandó autópálya legszebb része.
*
Nyolcvan tonnás monstrumokra tervezték az új Sió-hidat
Új híd épülhet Sióagárdnál a Sióra. A sióagárdi képviselő-testületen legalábbis nem múlik: a község vezetői rendkívüli ülésükön, néhány kiegészítéssel, áldásukat adták a bírálati tervekre.
Háry János polgármester elmondta: három ok miatt is szükség van az új átkelőre. Az egyik, hogy a mostani híd teherbírása korlátozott, 20 tonnás. Új szerkezet építését indokolja az is, hogy a régi, több, mint száz éve épült objektum meglehetősen rossz állapotban van. A harmadik indokra valószínűleg csak kevesen gondolnának: a híd a nemzetközi hajózási feltételeknek nem felel meg. A szabvány szerint legalább 6,3 méterrel kellene a folyó fölé magasodnia, az átkelő azonban ennél alacsonyabb.
A faluvezető arról is tájékoztatott, hogy az új híd helykijelölése már évek óta tart. A hosszas egyeztetések után azonban azt már tudni lehet, hogy az új átkelő közvetlenül a régi mellett keletre, azaz Szekszárd felé épül majd.
Acélív híd lesz, hasonlítani fog a dunaújvárosi Pentele hídra, természetesen annál jóval kisebb méretben. Az új átkelő nyugati oldalán gyalogos- és kerékpárutat építenek. A beruházás során ötszáz méter hosszú új nyomvonalú út is készül. Az építkezés idejére a közlekedés biztosítására a régi hidat meg fogják hagyni.
A sióagárdi képviselő-testület néhány módosító javaslattal is élt a beruházó felé. Ezek egyike, hogy a hídon átvezető kerékpárutat vezessék tovább az út mellett, ezáltal megteremtve a biztonságosabb biciklis közlekedést a Leányvárba.
A sióagárdi vezetés azt is szeretné, ha a lebontandó jelenlegi szerkezetet áthelyeznék a közelben, a Sióba torkolló Völgységi-patak fölé, ezáltal biztosítani lehetne a folyamatos kerékpáros közlekedést a Sió-töltésen. Hogy minderre mikor kerülhet sor, arról hivatalos tájékoztatást nem kaptunk. Kusz Tibor projektvezető, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. munkatársa annyit közölt, hogy régóta tervezett beruházásról van szó. Jelenleg az engedélyeztetési eljárás folyik. A kivitelezéssel kapcsolatban azonban konkrét időpontot nem tudott mondani. Mint ahogy a beruházás költségének nagyságrendjéről sem kívánt nyilatkozni.
Juhász István, a Magyar Közút Kht. Tolna megyei igazgatóságának osztályvezetője elmondta: a tervezett új Sió-híd felépítése a Tolna megyei fontossági lista előkelő helyén áll. Hangsúlyozta azonban, hogy nem ők döntenek a beruházásról. Becslése szerint a híd és a hozzá tartozó útszakasz jelenlegi árakon számolva hozzávetőleg nyolcszázmillió forint körüli összegbe kerülhet.
*
A régész az újkortól az avarokig kalandozott
A Tolnától Bátaszékig terjedő 27 kilométeres szakaszon, tehát az M6-os nyomvonalán tavaly májustól 19 lelőhelyen indult ásatás. A feltárások révén a Sárköz története is részletgazdagabb lesz – hangsúlyozta Ódor János a múlt szombaton Őcsényben, a református gyülekezeti házban tartott előadásán.
A szekszárdi Wosinsky Mór Múzeum régésze a leltekről adott összegzést, ráirányítva a hallgatóság figyelmét néhány különlegességre.
A munka számos figyelemre méltó újdonságot hozott – szó szerint – a felszínre. Előkerült egy neolit – újkőkori – telep, mely túlzás nélkül állíthatóan európai léptékűnek számít. Ezen dr. Zalai-Gaál István dolgozott.
A Kárpát-medence eddigi második legnagyobb sírszámú temetője pedig éppen az előadó, Ódor János irányítása mellett szabadult meg a fölös földrétegektől. Az érdekességek, sőt egyenlőre a rejtélyek közé tartozik az, hogy miként kerülhetett az egyik sírba egy fémből készült szék. A fémberakásos ülőalkalmatosság Ódor János szerint antik stílusjegyeket visel magán, amiből joggal feltételezhető, hogy itáliai és időszámításunk szerinti VI. századi. Még az is lehet, hogy az errefelé továbbélő germánok, talán a langobárdok egyik előkelője volt a birtokosa.
Forrás: Sárköz-Dunavölgye-Siómente Egyesület, Tolna Megyei Népújság, Tolnai Népújság, teol.hu