JÁRGÁNYJÁRVÁNY a legkisebb magyar faluban, Megyeren
Három járműlegenda is randevút adott egymásnak, és rajongóinak augusztusban a II. Zorall Sörolimpián a legkisebb településen, Megyeren. A Merci W123, Mini, és Honda Shadows-tulajdonosok külön falurészekben mutatkoztak be.
Az idei szezon legnagyobb ingyenes koncertsorozatát rendezik meg augusztus 20-23 között a legkisebb magyar faluban, a Veszprém megyei Sümeghez közel fekvő Megyeren. A II. Zorall Sörolimpián több, mint félszáz együttes lép fel, nonstop. Többek közt a Junkies Snake Heart, a Tirpunk, a The Grenmas, a Stereomilk, a Bang bang, a Rögtön jövök, és természetesen a sörolimpia névadója, a Zorall.
A koncertek idején három izgalmas, és legendás járműfajta is felvonul a településem. A Mercedes Benz W123, a Mini Morris autók, és a Honda Shadows motorok tulajdonosai a település három külön részén üthetnek tanyát, ahol a látogatók is megcsodálhatják a járgányokat.
A hondások minden nap tartanak motoros felvonulást – egyebek mellett a közeli Sümegen.
A jogosítvány nélkül érkezők, illetve az azt féltők addig is Megyeren mérkőzhetnek meg söröshordó-gurításban, és –emelésben. Mások a sörivásban, illetve kóstolásban mutathatnak teljesítményt.
Rockesküvőt is rendez a falu, azaz lesz lehetőség házasságkötésre a fesztiválszínpadon, az egész közönség előtt is, ehhez azonban – a szabályok szerint - előzetesen be kell jelentkezni. (A tudnivalókról a megyer.hu honlapon, a „Rendezvények” rovatban, a „Házasságkötés” címszó alatt tájékozódhatnak az ifjú párok.)
A házak udvarán és a pajtákban büfék, pubok, kézművesek, vásárosok, konyhák, házi sörfőzdék várják a vendégeket. Lesz bogrács-főzőverseny, lovas sétakocsikázás, tűzijáték is.
A háromnapos rendezvényre érkezők a falu határában kialakított kempingben már 19-én sátrat üthetnek. Akiknek nincsenek különös igényei, akár a külön erre a célra kialakított tiszta, szép fészerben aludhatnak, ha hoznak magukkal hálózsákot. Az igényesebbek a sümegi Kapitány Hotelben is foglalhatnak szobát – de minek…?
A koncerteken való részvétel mellett a kemping használata is mindenki számára ingyenes.
*
Az első „légkondicionált” magyar falu lehet Megyer
Az első „légkondicionált” magyar falu lehet Megyer – Bioerőmű épülhet jövőre - Villanyáramot, távfűtést, „távhűtést” szolgáltathat a mezőgazdasági hulladék
Példátlan beruházásra készül Megyer, hazánk legkisebb települése. A falu távfűtő-hűtő rendszert, és aszalóüzemet építene. Az áramot is maguk termelnék – mindezt ezt egy zöldenergia-projekt tenné lehetővé. Ez bevételt és energiaár-csökkentést is hozhatna.
Csaknem félmilliárd forintos beruházással Megyer, hazánk legkisebb települése jövőre elektromos- és hőenergia-szükségletének nagy részét maga termelheti meg, sőt szolgáltatóvá is válhat. A falu szeptemberben biogáz-üzemre, majd biomassza-kazánra és távfűtés kiépítésére pályázik. A zöldenergia minden egyes kalóriáját hasznosítani kívánják.
- A biogázból első körben elektromos energiát állítunk elő és a keletkező hőenergia nagyobbik részét egy gyümölcsaszaló kisüzem kiszolgálására használjuk - mondta Pajer Kristóf, Megyer polgármestere. - A fennmaradó hőt pedig a település 25 házának fűtésére használjuk. Ezt egy hőcserélő berendezés beiktatásával működtetjük majd.
A fűtési szezonban azonban ez a hőmennyiség nem lesz elegendő, ezért a falu a biogáz-erőmű mellett egy biomassza-kazán beruházásra is pályázatot nyújt be. A két berendezés együttesen már alkalmas arra, hogy a település teljes elektromos energia-, és fűtési hőigényét döntő részben kielégítse. Nyári időben pedig akár a házak hűtése is megoldható vele.
Az erőmű által termelt áram jócskán meghaladja majd a település igényeit, ezért a többletet be kívánják táplálni a térség energiahálózatába. Ezzel bevételhez is juthat a falu.
A biogáz-üzem energiaellátását elsősorban a környéken termelt kukorica szárából, hulladékából biztosítják. A biomassza-kazánban pedig főként az árkok, közterületek tisztításakor, rendben tartásakor keletkező, a mezőgazdaságból illetve a kiskertekből származó növényi hulladékot, füvet, gazt, gallyakat használják majd fel.
A biogáz-üzemről idén novemberben, a távhő-vezeték kiépítésére szolgáló pályázatról pedig 2010. márciusában születhet döntés. Az erőmű 250 millió, a távhő-hálózat körülbelül 70 millió, míg a biokazán 100 millió forintos beruházást igényelhet. A teljes rendszer 2010. novemberétől kezdheti meg az elektromos és hőenergia szolgáltatását. A megyeriek így a fűtési költségek harmadát takaríthatják meg.
A falu a zöldenergia hasznosításában segítséget kíván majd nyújtani mindazon településeknek, ahol hasonló megoldásokban gondolkodnak.
*
A génbankoknak a válságban sincsenek károsultjai - Hungarikum fesztivál Megyeren
A tömegtenyésztésű brojlercsirke korszakát szeretné lezárni a Hungarikum Baromfi program. Az agrártárca támogatásával ezért is rendezik meg augusztus 19-én, Huba napján az I. Országos Hungarikum Baromfi Fesztivált az ország legkisebb településén, Megyeren.
Ez év tavaszán a Veszprém megyei Sümegi Kistérség Bazsalma Egyesülete - mint a régi magyar almafajták génbankjának kezelője - ösztönzésének köszönhetően a legkisebb magyar falu, Megyer is csatlakozott annak a programnak a megvalósítóihoz, melynek elsődleges célja az őshonos magyar háziállatfajták, ezen belül a kisállatfajták megóvása a hazai gazdaság, és a fogyasztók számára.
Ehhez kapcsolódik az MGE HU-BA (hungarikum baromfitermékek) programja, amelynek célja különleges minőségű termékek előállítása régi magyar baromfifajtákkal, elsősorban a hátrányos helyzetű kistérségekben, falvakban.
Ennek feltétele a hagyományos kisállatfajták minél szélesebb körű elterjesztése a Baromfi Mintafalu Program keretében. A programba 2009-ben Sümeg-környéki kis falvak, köztük Megyer is bekapcsolódott.
Napjainkra ugyanis világszerte kialakultak vagy kialakulóban vannak az alternatív baromfitenyésztési, és -tartási rendszerek - ideértve az ökológiai tenyésztést is -, melyek közös jellemzője, hogy természetszerű vagy ahhoz közelítő tartási feltételek között termelik a különböző márkanévvel és védjeggyel ellátott, az ipari csirke korszaka előtti, hagyományosan kiváló minőségű baromfitermékeket.
Mind a HU-BA, mind a Baromfi Mintafalu Program a Magyar Kisállatnemesítők Génmegőrző Egyesülete (MGE) égisze alatt működik.
A Baromfi Mintafalu Program több éve sikeresen folyik Bedő, Oszkó, Egerág településeken, és 2009-től a Sümeg környéki kis falvakban. Bekapcsolódott a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága, illetve az MGE tenyésztői (ÁTK Baromfi Génbank - Gödöllő, Szomor Dezső - Apajpuszta, Szabolcs István - Dejtár).
A HU-BA napot Gőgös Zoltán, az agrártárca államtitkára nyitja meg. A hungarikum-különlegességeket Kalla Kálmán mesterszakács konyhája mutatja be.
*
Sümegi vállalkozók számára nyílik pályázati lehetőség
2009. október 1. és 2009. október 31. között lehet benyújtani pályázatokat sümegi vállalkozóknak a LEADER vidékfejlesztési program keretén belül.
A pályázati programot a sümegi székhelyű Éltető Balaton-felvidékért Egyesület koordinálja.
További információ kérhető: Egyesület munkaszervezeti irodájában: 8330 Sümeg, Váralja u. 6. Tel.: 87/350-111, Miklósi-Sikes Levente: 70/453-7903 Oszkai Réka: 70/453-7904
A LEADER program keretén belül a sümegi vállalkozók részére támogatás vehető igénybe új vállalkozások létrehozásának, illetve működő vállalkozások beruházásainak, műszaki-technológiai fejlesztésének támogatására, ezáltal a vállalkozói aktivitás, a versenyképesség, az innovációs képesség ösztönzésére, munkahelyek megtartására és újak létrehozására, valamint a gazdasági szerkezet fejlesztésére.
Támogatható: Új és meglévő vállalkozások infrastrukturális, technológiai és informatikai fejlesztése, szolgáltatási körének bővítése, uniós és hazai előírásoknak való megfelelés érdekében végzett fejlesztése, minőségi- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése.
Telephelyek kialakítása, fejlesztése, a frekventáltabb fekvésű, gazdasági jellegű célokat szolgáló épületek, épületrészek, építmények kül-beltéri felújítása, bővítése, épületgépészeti berendezések (víz, villany, fűtés stb.) kialakítása, felújítása, eszközök, berendezések, felszerelések beszerzése.
Támogatás mértéke: 60% vissza nem térítendő támogatás
Minimális támogatási összeg: 320 000,-Ft, maximális támogatási összeg: 3 200 000,-Ft
Pályázók köre: mikro-, kis- és középvállalkozás, egyéni vállalkozó, magánszemély
*
Az őstermelői tevékenység kiegészítő bevételt hozhat a családnak…
Sümegen hétfőn és pénteken van piaci nap, amikor az őstermelők és az egyéb kereskedelmi cikkeket értékesítő vállalkozók is piacra vihetik áruikat. A piacon a vevők legszívesebben mindig az őstermelők friss áruit vásárolják.
Napjainkban már mindenki nagyon jól tudja, hogy az őstermelő által értékesített zöldség és gyümölcs mindig a legfrissebb, a legfinomabb. További előny, hogy mindig pontosan tudjuk, hogy kinek a keze munkája van az alma, a barack, a paradicsom, a burgonya, a szeder, a tojás és más finomságok mögött. Ha nem is hibátlan szépségű az alma, a körte, a paprika, az ma már nem téveszt meg senkit, hiszen jól tudjuk, ez csupán azért van, mert nincs agyonpermetezve, illetve nem fóliában termett és kissé megverte a jég…
Őstermelői igazolvánnyal az év során megtermelt, és a családban esetlegesen feleslegként jelentkező zöldséget, gyümölcsöt könnyen, gyorsan értékesíthetjük.
Az őstermelői igazolványt iskolai végzettségtől függetlenül, bárki kiválthatja, adószám váltásával pedig egyszerű az értékesítés.
Az őstermelői igazolványt a falugazdásztól lehet kérni.
Falugazdászok Sümeg és környékén:
Baráth Antal – 30/266-2164 (illetékességi terület: Sümeg, Zalagyömörő, Uzsa)
Szalókiné Szabó Marianna – 30/534-4806 (illetékességi terület: Gógánfa, Dabronc, Hetyefő, Zalaerdőd)
Csurgó Gábor – 30/498-7995 (illetékességi terület: Csabrendek, Ukk, Megyer, rigács, Zalameggyes, Bazsi, Sümegprága
Szabó Imre – 88/223-487 (illetékességi terület: Gyepükaján, Káptalanfa, Nemeshany, Szentantalfa, Veszprémgalsa, Zalaszegvár, Hosztót, Bodorfa)
A falugazdásznál csupán az adókártyát kell bemutatni (ez mindenkinek van), illetve az ott kapott csekken 1 000,-Ft-os eljárási díjat kell fizetni.
Az értékesítéshez szükséges adószámot az APEH-től kérhetünk (a sümegi kistérségben lakóknak elég a tapolcai APEH irodáját felkeresni Tapolca, Deák F. u. 12. Tel: 87/322-683). Az APEH-nél az őstermelői igazolvány fénymásolatát kell benyújtani, az adószám kiállítása érdekében.
Az őstermelőknek egyszerű nyilvántartást kell vezetniük a termelésről, permetezésről. Ennek formájáról, módjáról a falugazdásznál érdeklődhetünk. Az őstermelői igazolványt minden év március 20-ig meg kell újítani. A megújításnak jelenleg nincs semmilyen anyagi vonzata.
Ha valaki állati eredetű terméket szeretne a piacra vinni pl. tojás, méz, stb., akkor az állatorvosnál kell regisztráltatnia magát. Ehhez szükséges egészségügyi kiskönyv is.
Ha állati eredetű terméket szeretnénk értékesíteni, akkor az első regisztráció alkalmával 15 000,-Ft-os regisztrációs díjat kell fizetni, ezen felül éves szinten 2 000 ,-Ft felülvizsgálati díj van.
Az őstermelői adózás nagyon kedvező. 600 000,-Ft-os bevételig nem kell adózni az őstermelői tevékenységből származó bevétel után. Ezen felüli bevétel adózásával kapcsolatban forduljon mindenki könyvelőhöz részletesebb információért.
FAMULUS Sümeg Kistérségéért Egyesület
*
Díszpolgárok, köszönetként Rácalmáson
Politikus döntés is, ugyanakkor a komoly szakmai munka elismerése - mindez jellemzője volt a városavató ünnep apropóján átadott díszpolgári címek odaítélésének.
A várossá lett egykori falu, Rácalmás egyik díszpolgára lett az idei évben Ecsődi László, aki a Fejér megyei 4-es számú választókerület országgyűlési képviselője immár tizenöt esztendeje. E tisztségében a hozzá tartozó települések érdekeiért dolgozik - vélték méltatói.
Az elmúlt szűk két évtizedben Rácalmáson látványos fejlődés tapasztalható. A település állami támogatást kapott a szennyvízcsatorna-program megvalósításához, a partfalszakasz stabilizációjához, a Jankovich-kúria újraélesztéséhez, az Ökoturisztikai Központ kialakításához. Napjainkban pedig elindult a Jankovich iskola bővítése, felújítása is. A több száz millió forintos beruházások komoly lobbitevékenységet kívántak, márpedig ebben részt vett Ecsődi László - amiért most mondtak neki köszönetet a rácalmásiak.
Díszpolgár lett Gombár János, akit a Magyar Televízió népszerű műsorából, az Ablak című közéleti magazinból sokan ismerhetnek. A szerkesztő-riporter nevéhez fűződik a nagysikerű Hazanéző című riportsorozat is. E műsor keretében mutatta be Gombár János a kilencvenes évek közepén Rácalmást is. A televízióst lenyűgözte a település természeti környezete, építészeti öröksége. Az ő tevékenységének köszönhetően lett 1996-ban természetvédelmi terület a szigetvilág. S része volt a partfallal kapcsolatos probléma kezelésében is. Zsigmond Lászlót pedig végképp nem kellett bemutatni a helyi polgároknak. A harmadik díszpolgári cím tulajdonosa ugyanis húsz éve látja el a főépítészi feladatokat Rácalmáson. Felsorolni is nehéz lenne, mennyi épületterv került ki a kezei közül. De a legnagyobb volumenű munkákból is rendre kivette a részét, így a nevéhez köthető a helyi általános iskola most kezdődött, valamint a kilencvenes évek elején elvégzett felújítása, átalakítása, a művelődési ház rehabilitációja, valamint az óvoda épületének bővítése, komfortosabbá tétele. S a lehető legjelentősebb munkán, a Jankovich-kúria terveinek elkészítésén is az ő kézjegye szerepel. Az ófalu építészeti örökségének védelméért is aktívan harcol - amiért köszönet illeti.
Forrás: Éltető Balaton-felvidékért Egyesület