Bogár-rajzás a Szajki-tavaknál
Hosszúpereszteg - Autó-szépségverseny, ügyességi és tájékozódási verseny várta a Szajki- tavaknál megrendezett harmadik bogártalálkozó résztvevőit.
Harmadik alkalommal rendezték meg a Volkswagen bogarak márkatalálkozóját a hosszúperesztegi Szajki-tavak kempingjében. A bizonytalan, esetenként inkább borús és rossz idő ellenére sokan érkeztek a Szajki-tavi kétnapos randevúra. Többen a környékről jöttek, ám egész Dunántúlról is elkocsikáztak a 20-40 éves járgányokkal a találkozóra.
Az egykoron népautónak számító bogarak mai tulajdonosai olyan szeretettel törődnek a matuzsálemekkel, mintha családtagok lennének. Nem véletlen tehát, hogy nagy gonddal csinosították kocsijaikat a szépségversenyre, de rendeztek részükre ügyességi és tájékozódási versenyt, szombaton pedig felvonultak a környék településein.
Közben rotyogtak a gulyások és a pörköltek a kondérokban, és mellé különböző programokkal szórakoztatták a közönséget a kempingben felállított sátorban. A legkisebbek bogárhoz kapcsolt rajzversenyen ügyeskedtek, bemutattak gyermek hastáncot, akrobatikus rock and rollt, fellépett a Mississippi Rockets Jampi és bandája, valamint éjszakába nyúló bulizás várta a résztvevőket a B.A.D. zenekar jóvoltából.
Mint minden szabadtéri rendezvényt szervező rémálma a rossz idő, az eső, így Fülöp László, az egyik szervező is tartott tőle, ezzel magyarázta, hogy kevesebben érkeztek a találkozóra, mint tavaly, ám panaszra így sem lehet oka, hisz a bizonytalanság ellenére mintegy harminc autó érkezett. A gazdasági válság ide is betört, kevesebb szponzori pénzből gazdálkodhattak csak, így például a korábban megszokottá vált VW bogár tombolaajándékot szerényebbre cserélték, a felajánlott ajándéktárgyakat és szolgáltatásokat sorsolták ki. /Fotók: Benkő Sándor/
*
Jákfán könyvtár és klub lett a tejcsarnokból
Tavalyelőtt elkészült a könyvtár, a múlt héten pedig átadták rendeltetésének az egykori tejcsarnok épületében kialakított ifjúsági klub helyiségeit is.
Csaknem kétmillió forintot költött a helyi önkormányzat az egykor tejcsarnokként üzemelő épület rekonstrukciójára az elmúlt hónapokban. A ház már régóta nem töltötte be eredeti funkcióját, s hogy ne álljon üresen, ne rontsa a faluképet, a község vezetői az átalakításáról döntöttek. Tavaly előtt kezdtek hozzá egy könyvtárhelyiség és a hozzá tartozó mellékhelyiség kialakításához. A bibliotéka hamar el is készült, az épület további renoválását pedig nemrég fejezték be. A múlt héten átadták rendeltetésének az új ifjúsági klub helyiségeit.
A beruházás költségeihez pályázaton nyertek pénzt: a kistérségi mozgókönyvtári támogatási forrásból mintegy nyolcszázezer forintot fordíthattak a klubra, százharmincezer forinthoz pedig a megyei önkormányzat különböző pályázatain jutottak. Saját erőre persze bőven szükség volt ahhoz, hogy a mintegy kétmilliós fejlesztés során kívül-belül megújuljon a ház, s megtörténjék a tető- és nyílászárócsere is. A megszépült épület berendezése egyelőre még szegényes, de a Jákfáért Egyesület - amely megállapodott az önkormányzattal a klub működtetéséről - ugyancsak pályázati pénzből szerez majd be különféle játékokat, sportcélú eszközöket. Az egyesület vezetői - amelynek tagjai zömmel harminc év alattiak - hamarosan kidolgozzák az ifjúsági klub programját, s meghatározzák a nyitvatartási időt is.
*
Ifjúsági hét helyett családi napot tartanak Répcelakon
Nem javasolja az ifjúsági napok megtartását az önkormányzat közoktatási, művelődési, ifjúsági és sportbizottsága. A gyér érdeklődés miatt döntött így a testület.
Az elmúlt években a város önkormányzata augusztusban ifjúsági hét keretében próbálkozott szórakoztató programokat kínálni a fiatalságnak. Az eredetileg egyhetes rendezvény tavaly háromnaposra zsugorodott, ám így sem érte el azt a célt, amiért életre hívták: meglehetősen kevesen vettek részt a programokon.
Ezért a közoktatási, művelődési, ifjúsági és sportbizottság nem javasolja, hogy az idén megtartsák. Ugyancsak elvetik az ifjúsági fórum összehívását: ennek a látogatottsága is gyér volt annak ellenére, hogy az előkészítése, a propagálása sikeres volt, és a fiatalok kérdéseket tehettek fel közvetlenül a polgármesternek, a bizottsági elnököknek.
Sikert könyvelhettek el viszont a családi nap rendezői; gazdag programokkal várták a Linde játszótér avatására érkezőket, tavaly pedig képviselői kezdeményezésre a művelődési ház és civil szervezetek bevonásával tették még vonzóbbá. Ezért a bizottság a testület elé azt a javaslatot terjeszti, hogy támogassák a családi nap megrendezését.
Az ifjúsági hétre tervezett rendezvény korábban a "Vidéki rendezvények, falunapok szervezésére 2009. évben" című pályázaton sikerrel szerepelt, akkor még Répcelaki Családi és Ifjúsági Napok címmel. A szervezők a fenti okok miatt éltek a lehetőséggel és helyszínmódosításat kértek - és kaptak - az immáron csak Répcelaki Családi Napok megszervezésére. Mivel a Családi Nap a tervezett Ifjúsági és Családi Napnál kisebb mértékű lesz, így a korábban tervezett répcelaki Sporttelep helyett a Linde lakótelep játszóterére tették át a helyszínt.
*
Új rendezvénytér a sárvári Nádasdy-vár udvarán
A Nádasdy-vár felújítására elkülönített keretből teszik rendbe a gazdasági épület mellett levő udvart. Kisebb szabadtéri rendezvények megtartására lesz alkalmas az új tér.
A sárvári Nádasdy-vár állami tulajdon, kiemelt nemzeti műemlék, ezért törvény kötelezi az önkormányzatot éves karbantartására. Ebben az évben ötmillió forintot fordítanak korszerűsítésére, ebből a keretből készül el a kisebb szabadtéri programoknak helyet adó udvar is.
Kondor János, a Nádasdy-vár Művelődési Központ és Könyvtár igazgatója kiemelte: idén a palotaépület melletti, a hátsó bejárat közelében levő gazdasági épület és annak udvara újul meg. Eddig ennek a szabadtéri résznek nem találtak funkciót, mivel meglehetősen elhanyagolt környezet fogta közre. Évek óta készültek a rendbetételére, de eddig nem volt rá anyagi fedezet. Korábban a gazdasági épület belülről már megújult, próbatermeket alakítottak ki, és itt van egy kétszáz fő befogadására alkalmas nagyterem is. Most ennek az udvarát teszik rendbe, amely kisebb tömegeket (100-150 fő) megmozgató, rétegigényeket kielégítő rendezvények megtartására lesz alkalmas. Az Alternatív Zenei Klub nyári szabadtéri programjait, bábszínházi és különböző gyermekelőadásokat is itt bonyolítanak le a jövőben. Remekül ki tudják használni az új teret.
Az igazgató kiemelte: két héttel ezelőtt kezdődtek meg a munkálatok, a felújítás során az épület új vakolatot kap, a tetőszerkezetet rendbe teszik, a bádogozás és a csatornázás is megtörténik. Az udvarban állandó színpadot állítanak fel, valamint udvari világítást szerelnek fel az épület homlokzati falaira. A tervekről is szólt, hamarosan a gazdasági épület ablakait és ajtajait is ki kell cserélni.
A Nádasdy-vár minden évben kap az önkormányzattól egy összeget, amelyből kisebb-nagyobb renoválásokra jut pénz. A főépületet belülről többé-kevésbé rendbe tették már, hamarosan viszont kívülről nagyobb rekonstrukciót kell elvégezni.
*
Szlovéniában szomszédoltak a diákok
Nyőgér - Lendván mutathatták be a művészeti iskolások a tanult magyar táncaikat nemrég. A tanulók nagysikerű műsort adtak, és Szlovénia látnivalóival is megismerkedtek.
A Sárvári Koncz János Zene és Művészeti Iskola nyőgéri csoportja a szlovéniai Lendván a Kéttannyelvű Általános Iskolában adott ízelítőt az elmúlt héten azokból a magyar táncokból, amelyek lépéseit a tanév során sajátítottak el.
A bemutató előzményei a múlt év őszére nyúlnak vissza.
Akkor látogattak el Nyőgérbe Kepéné Bihari Mária és Lendvai Kepe Zoltán muzeológusok, akik előadást tartottak a hetési népi hagyományokról a klubkönyvtárban a nyőgéri gyerekeknek. Ezután jött az ötlet, hogy a néptáncos palánták szívesen bemutatkoznának Lendván.
A gondolatot tett követte; az utazási költségekhez a megyei önkormányzat oktatási célú pályázatán sikerült anyagi támogatást szerezni, illetve a helyi önkormányzat ingyenesen bocsátotta rendelkezésükre két kisbuszát. A vasiak mintegy 350 tanuló előtt mutathatták be a műsorukat, amely ördöngősfüzesi és moldvai csángó magyar táncokból állt.
A táncokhoz illő, az eredeti viselethez hasonló jelmezek nagy része szülői segítséggel készült, illetve a tánccsoport vezetőjének, Hámori Sándor néptáncoktatónak a viseletgyűjteményéből való volt.
A csoport megtekintette a Magyarok Művelődési Házát, templomokat, kápolnákat, látogattak meg, Dobrovnikon gyönyörködhettek a csodálatos trópusi kertben. Patyi Zoltán, a csoport lendvai útikalauza mindent megtett, hogy az esős idő ellenére minnél több látnivalóval ismerkedhessenek meg.
*
Répcelaki Százszorszép Óvoda: megkezdődött a 150 milliós korszerűsítés
A több mint száz gyerkőcnek minden bizonnyal az udvari játékszigetek szerzik majd a legtöbb örömöt a felújítás után - vetítette előre a jövőt Fülöp Ilona, az óvoda vezetője. De nincs is ezen mit csodálkozni, hiszen a szakemberek valódi gyerekparadicsomot álmodtak meg az egyhektáros kertbe. Az udvar korszerűsítése mellett számos újítás is vár az intézmény minden szegletére.
Várhatóan 2010 júliusára a 110 férőhelyes intézmény 125 gyermek fogadására válik alkalmassá. Az intézmény felújítása két ütemben zajlik majd. Először az óvoda úgynevezett új épületének a bővítését kezdik el a szakemberek, itt alakítják ki az ötödik csoportszobát. Mintegy 160 négyzetméternyi bővítmény mellett egy hetven négyzetméteres részben fedett terasz teszi majd komfortosabbá az épületet.
A bővítményben helyet kap egy foglalkoztató a kiszolgálóhelyiségeivel: öltöző, fürdő, illemhely, orvosi szoba, elkülönítő szoba és szerszámtároló segíti majd az itt végzett munkát és az óvodások mindennapjait. Az óvoda addig a hatvanas években épült úgynevezett régi szárnyban üzemel. Az első ütem befejezését követően a felújított és bővített épületbe költöznek majd az óvodások, míg a másik épület is megújul. Eközben az udvar is átalakul, valamint megszépülnek a tárolóhelyek, a kerítések, kapuk, s új kerti utak is épülnek a különleges adottságú udvar területén.
A kivitelezés elindulásának első napján dr. Molnár Csaba, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, dr. Németh Kálmán, a város polgármestere és Polgár Tibor, a VÁTI Nonprofit Kft. fejlesztési programok üzletág ügyvezető igazgatója tartott közös sajtótájékoztatót. A miniszter elmondta: a kormány döntése értelmében egy páratlan iskola- és óvodafelújítási program valósul meg, melynek keretében 2011 végéig országszerte mintegy 365 iskola és óvoda újul meg több mint százmilliárd forintból. Ennek a programnak a részese a répcelaki intézmény is. Kiemelte: a beruházás azért is örömteli, mert ennek a városnak és kistérségének kellemes gondja akadt. Nevezetesen az, hogy nem kevesebben lesznek az óvodáskorú gyerekek, hanem épp ellenkezőleg: többen. Így az előző esztendők működési tapasztalatai mellett a demográfiai mutatók is a répcelaki intézmény bővítésének irányába mutatnak - tette hozzá.
A tájékoztatón elhangzott: az épületek megújulása mellett, az eszközbeszerzés keretében az óvoda belső játékkínálata is bővül. Különféle, a finom motorikát, a koordinációt, egyensúlyt fejlesztő játékok segítik majd a kicsik jobb teljesítményét. Az épületet pedig új bútorok teszik majd komfortosabbá: asztalokra, székekre, szekrényekre, felnőtt íróasztalokra, öltözőszekrényekre, a játéktárolásra alkalmas polcokra is futja a projekt összegéből. A beruházáshoz egy szintén sikeres pályázatnak köszönhetően egy szakmai program is társul, amely a kompetencia alapú oktatásra helyezi majd a hangsúlyt - hangzott el a tájékoztatón.
*
A vadászat régen - tárlat a sárvári Nádasdy múzeumban
Az egyik legősibb mesterség, a vadászat történetét mutatja be az az időszaki kiállítás, amely a 2009.07.17-19. között megrendezett Nádasdy Történelmi Fesztivál alkalmából nyitotta meg kapuit a Nádasdy Ferenc Múzeumban. A tárlat ősz végéig látogatható.
A Nádasdy Ferenc Múzeum saját fegyverei mellett a kőszegi városi múzeum, valamint magángyűjtők fegyveranyagát vonultatja fel különleges tárlatán. A szervezők nem titkolt célja, hogy szeptembertől múzeumpedagógiai célra is felhasználják a kiállítást, amely a fegyverek mellett számos szegletét felvillantja a vadászat mesterségének.
Takács Zoltán Bálint, a múzeum igazgatója elmondta, hogy a kiállítás a vadászat régi luxusfegyvereinek a fejlődését mutatja be. A tárlatot oktatási célokra is szeretnék felhasználni. A természettel együtt élő, lélegző vadászok világába kalauzoló tárlat nemcsak a bemutatott tárgyakkal, fegyverekkel, eszközökkel jelenít meg különleges világot, hanem az azokon feltűnő vadászjelenetekkel is.
- A Nádasdy Ferenc Múzeum két különleges, 17. századi vadászfegyverrel is büszkélkedhet, melyek méltó helyet találtak az időszaki tárlatban - mondja a múzeum igazgatója.
Mindkét vadászfegyver csontberakásos, s az azon levő faragás mindkét fegyver esetében vadászjelenetet ábrázol. A fegyverek nemcsak díszítésük és koruk miatt érdekesek, hanem azért is, mert már saját korukban is rendkívül modernnek számítottak, ugyanis úgynevezett gyorsítóval látták el őket. Azaz két elsütő billentyűvel (ravasz) is büszkélkedhetnek, az elsütésnél kisebb lehetőség volt a fegyver elmozdulására a célról. Mindkét fegyver további érdekessége, hogy elöl kellett őket megtölteni - tette hozzá az igazgató. E két különleges fegyver mellett a kőszegi múzeum gyűjteményéből Chernel István vadászfegyvereit is bemutatja a tárlat. Ezek érdekessége, hogy damaszkoltak, vagyis e fegyverek csövét nem egy fémből kalapálták, hanem több fémdrótot kalapáltak össze, és ez egy tartós és magas minőségű fegyvercsövet eredményezett. Ezek nagy része még elöltöltős, mindegyikük 19. századi, és akadnak közöttük sörétes billenő csövűek, melyek már hátultöltősek. Utóbbiakhoz kész lőszert vitt magával a vadász. A harmadik forrás, amely a tárlat alapját szolgáltatta: a magángyűjtők fegyverei. Ezek között a 20. század első felének golyós vadászfegyvereit is fellelheti a látogató. Emellett vadásztőröket és késeket is felvonultat a tárlat, ezek a 18. századtól egészen napjainkig mutatják be a fegyver legszebb darabjait.
- A vadásztőröket úgy lehetne jellemezni, hogy a hosszúságuk tulajdonképpen jelzi a korukat. A legkorábbiak akár 60-70 centiméter pengehosszúságúak is lehetnek, míg napjaink tőrei jóval rövidebbek - mondja az igazgató. A vadászat különleges világát idézik a puskaportartók és a korabeli távcsövek is.
A kiállítás egy másik fontos része a Savaria Múzeum természettudományi osztályának anyagából válogat, olyan állatokat bemutatva, melyekre egykor vadászhattak hazánk területén. Ezek között a ma már védett fajok is fellelhetők. A kitömött madarak: többek között daru, nagykócsag, siketfajd, dolmányos varjú, récék, sólyom színesítik a bemutatott állatok sorát, de az emlősök között felbukkan a hermelin is. Régen ennek a kis állatnak a bundájából palástok készültek, több száz kis állat kellett egy-egy uralkodói palást elkészítéséhez - mondja az igazgató, majd azt is elárulja: a tárlat arra is fényt derít, hogy mik is azok a fekete kis pöttyök a hermelinpaláston.
*
Káldon matricát kapnak a parlagfűt irtók
A vas megyei Káld település lakói, ingatlantulajdonosai az idén is csatlakozhatnak a parlagfűmentes ház akcióprogramhoz. A gyomnövény irtását igazoló matricát a postaládájukra ragaszthatják.
Akik nemcsak a törvényi előírások és a büntetéssel fenyegetettség miatt tennék, hanem saját maguk vagy szeretteik allergiás tüneteinek enyhítését szeretnék elősegíteni, csatlakozhatnak a parlagfűmentes ház akcióprogramhoz. Az ingatlanuk parlagfű-mentesítését elvégző tulajdonosok az önkormányzat parlagfű-koordinátoraitól igényelhetik a segítségnyújtást igazoló matricát, amit a postaládájukra ragaszthatnak.
Az ingatlanok ellenőrzését a körjegyzőség dolgozói és az önkormányzat környezetvédelmi bizottságának tagjai végzik.
A parlagfű elleni védekezés elsősorban a föld, az ingatlan tulajdonosának, illetve a használójának a kötelezettsége.
A hatóság feladata ezért csak a közérdekű védekezés elrendelésére terjed ki.
A védekezés legegyszerűbb módja egyébként a kaszálás, esetleg a vegyszeres gyomirtás. A művelési cél nélküli talajbolygatás csak serkenti a folyamatosan csírázó parlagfű szaporodását.
A parlagfű legintenzívebb növekedési időszaka júliusban van, a virágpor a legnagyobb mennyiségben július végén és augusztusban szóródik szét a levegőben.
*
Gyimesi tánctáborban jártak a hegyfalui néptáncosok
Hegyfalu, Erdély - A tavalyi Háncs-nappal kezdődött a hegyfalui néptáncosok erdélyi kalandja: meghívást kaptak a Csíkszeredáról érkezett vendég együttestől, a Borsikától a XIII. Gyimesi Tánctáborba.
Az önköltséges táborba - stílszerűen - tizenhárom résztvevővel indult a Háncs egyesület csapata: ismerkedni a csodálatos tájakkal, az ősi formában fennmaradt tánc- és népdalkultúrával, a hagyományokkal, az ottani életformával.
A csíki és felcsúti táncok tanulásán kívül számtalan alternatív programban vettek részt a hegyfaluiak: ellesték a karikásostor fonásának titkait, az eredeti, csíki bútor- és tojásfestés, a bundavarrás mesterségének fogásait. És folyamatos stresszben voltak: mélyítsék-e tovább a frissen szerzett tudást, járják be a Hargita hegyeit, az Ezeréves Határnál álló Rákóczi-vár romjait, vagy ismerkedjenek a helyiekkel - akiknél barátságosabb, vendégszeretőbb népekkel még alig találkoztak. Így aztán a hajnalig tartó táncházak után hol tanulással, hol hegymászással töltötték az időt.
A sűrű programba belefért Szováta, Korond, a Gyilkos-tó, a Békás-szoros, Kézdivásárhely, egy tradicionális vásár Gyimespalánkán.
Szokatlan, megható élményük volt, hogy a kocsmai barátkozás után reggelire puliszkát főztek nekik egy háznál. És egyik táncos sem fogja elfelejteni az igazi kalibában, a hegyekben töltött estét, ahol az orda, a helyben füstölt sajt mellé pityókás kenyér, pirított szalonna, köménypálinka és túróbor járt. (A túróbor receptje nagyon egyszerű: készíts tejből jó sok túrót, vidd el a piacra, és cseréld el a románnal borra, vagy rosszabb esetben szőlőre.)
Ilyen előzmények után természetes, hogy később, a kocsma teraszán előkerült az itthonról vitt citera; az autentikus csíki muzsika, vagy a francia népdal után rábaközi zene csendült, a táncban előjött a hazai, vasi virtus.
Forrás: Sárvári HVI, Vas Népe