Átadták a Csongrád-Felgyő közötti kerékpárutat
A biciklisek, amióta lehet, már használják, de hivatalosan csak június 17.-én adták át a forgalomnak a Felgyőt Csongráddal összekötő, 6,7 kilométer hosszú kerékpárutat.
A Héjja Testvérek Kft. nagyobbik telepének parkolójában tegnap hagyományos avatóünnepséget rendeztek, himnusszal, nemzetiszín szalaggal. Az uniós pénzt Csongrád és Felgyő közösen nyerte a 210 milliós beruházásra, a kivitelező a Duna-Aszfalt–Hódút Konzorcium volt, és segített a regionális fejlesztési ügynökség. Bedő Tamás csongrádi polgármester megköszönte, hogy a két településnek csak 12 millió forintnyi önerőt kellett letennie. Varjú László , a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy az emberek biztonsága nőtt a beruházás révén – aztán Kiss Péter csongrádi önkormányzati képviselőtől kölcsön kapott biciklin elindult a gyerekekkel, kipróbálta az utat. A protokollhangulatot egyrészt az oldotta, hogy a politikusok, s Vincze László országgyűlési képviselő mellett Felgyőről és Csongrádról is sokan eljöttek: felnőtt és idős emberek is. Látszott, tényleg fontos az itt élőknek ez a beruházás, nagyon régóta vártak rá. Bár ez a főút nem annyira forgalmas, mint a 47-es, itt is jó néhány kerékpáros halt már meg balesetben.
Ábel István felgyői polgármester engedelmet kért arra, hogy cinikus legyen: megköszönte a Móra Ferenc Múzeumnak és az örökségvédelmi hivatalnak, hogy nem akadályozzák tovább a beruházást, és közreműködésük nyomán csak 14 millió forinttal lett drágább az egész útépítés. Ábel hozzátette: 2007-ben a tervek szerint az út még nem keresztezett régészeti lelőhelyet, de aztán kiderült, mégis keresztez. Mivel a leletmentő ásatás költségeit a beruházóknak kell viselniük, a két önkormányzat nem volt könnyű helyzetben, egyik se Krőzus. Megoldották – és tervezik, hogy pályáznak a Felgyőt Csanytelekkel összekötő kerékpárút megépítésére is.
*
Szeptemberre elkészül az óvoda
Csanytelek - Közel 136 millió forintot fordít a csongrádi kistérségi társulás a csanyteleki óvoda korszerűsítésére és bővítésére. A beruházáshoz 122 milliós támogatást nyert a falu, júniusban meg is kezdte a munkát a kivitelező Bodrogi Bau Kft. A korábban 86 fővel üzemelő óvoda épülete túlzottan zsúfolt volt, az átalakításoknak köszönhetően 120 gyermek ellátására lesz alkalmas. Hogy a környékbeli településeken élő, óvodás korú fogyatékos gyerekek fogadására is kész legyen, akadálymentesítik az épületet.
Emellett megújul a tetőszerkezet, kicserélik a nyílászárókat és a padlóburkolatot, a gáz-, a víz- és az elektromos hálózatot is modernizálják. Az elnyert támogatásból berendezéseket is vásárolnak az intézménybe, illetve több szakmai program és képzés indul az óvodapedagógusok részére. A munkálatokkal augusztus végéig kell végeznie a kivitelezőnek.
*
Indul a vízilabda tagozat Szentesen
A terveknek megfelelően fél osztállyal startol a sporttagozat szeptembertől a szentesi Horváth Mihály gimnáziumban. Az intézményben korábban már volt hasonló kezdeményezés, de most csak egy sportágon, a vízilabdán van a hangsúly.
A helyi vízilabdaklub vezetői tavaly októberben azzal az ötlettel keresték meg a Horváth Mihály gimnáziumot, hogy a sportágra építve indítsanak be egy tagozatot. A képzésben kiemelt szerephez jutna az úszás is. Az iskolát fenntartó Csongrád megyei önkormányzat a kezdeményezés mellé állt, és a 2009/2010-es tanévtől engedélyezett egy fél osztály beindítását – mondta akkor H. Szabó Réka, a Kurca-parti település gimnáziumának igazgatója. Szeptembertől 14 fiatal vízilabdázó tanul majd a nagy múltú intézményben, akik egy osztályt alkotnak majd az általános tanterv szerint tanulók csoportjával. A vízilabda utánpótlását is elősegítő képzésben részt vevő tanulóknak heti 5 edzést tartanak majd a strandon, de emellett tornatermi foglalkozásuk is lesz. A fiataloknak továbbá magas óraszámban oktatnak majd sportelméletet, illetve két idegen nyelvet. A diákok angol, német és francia közül választhatnak, amelyekből akár már a 11. évfolyamon előrehozott nyelvi érettségit tehetnek. A szentesi Horváthban a következő tanévben beinduló új tagozathoz hasonló csak Budapesten működik.
A képzésre az ország bármely pontjáról, sőt a határon túlról is jelentkezhetnek a tehetséges pólósok. Utóbbira már az idén volt példa: Szerbiából érkezett egy jelentkezőlap a Kurca-parti intézménybe. Az ország távolabbi pontjairól érkező leendő diákoknak – a drámatagozaton tanulókhoz hasonlóan – a Terney Béla Kollégiumban biztosít lakhatást az iskola. Az idén fél osztállyal meghirdetett sporttagozat a 2010/2011-es tanévben akár már teljes osztály keretében is indulhat, de ehhez további engedélyek szükségesek – tudtuk meg H. Szabó Réka igazgatótól.
*
Agrárcentrum Felgyőn
Felgyőn majdnem mindenki el tud helyezkedni, aki dolgozni akar – most is. A gazdálkodók mellett négy nagyobb agrárüzem működik a közelben – hamarosan megépül az ötödik is, a Hungerit baromfitelepe.
Az önkormányzat azzal segít, amivel tud: pályázati pénzből bicikliutat épít a munkahelyig, megerősíti, kiszélesíti az öreg kocsiutat, hogy elbírja a kamionokat. Tizenöt embert tudott bevonni az Út a munkához elnevezésű országos programba a felgyői önkormányzat. Ez nem sok. Az 1412 lelkes település polgármestere, Ábel István erről azt mondja, távol álljon tőle a dicsekvés, de itt majdnem mindenki el tud helyezkedni, aki dolgozni akar. Felgyő félúton Csongrád és Csanytelek között található, a városhoz közelebb. Sok falubeli a városba jár dolgozni, többnyire biciklin. Ezért volt nagy esemény a minap a Csongrád–Felgyő kerékpárút avatása. Egyik legfontosabb feladatuknak most már a kerékpárút továbbépítését tekintik Csanytelek felé. Márpedig egyre több biciklissel kell arrafelé számolni, hiszen hamarosan épül ott egy baromfitelep. Valóban épül, jövőre készül el, a Hungerit építi – erősítette meg a hírt Magyar József, a cég vezérigazgatója. Ez az ország egyik legmodernebb ilyen üzeme lesz, 12-14 embernek ad majd munkát, és évente 2 millió jószágot küld a cég saját szentesi vágóhídjára. A Hungeritnek ez már a második felgyői telepe: az elsőt három éve modernizálták, ott 11-en dolgoznak. A megyében más községekben is a mezőgazdaság ad kenyeret az embereknek, a legtöbb helyen azonban már – vagy még? – nincsenek olyan nagyüzemek, amelyek a saját földdel nem boldoguló, de a munkához, jószághoz még értő embereknek megélhetést nyújtanának. A felgyői cégek iparűzési adója is jelentős, a több mint 200 milliós önkormányzati költségvetésben legutóbb 26 millió volt ez az összeg. A mezőgazdaságot érintő problémák persze Felgyőn is ugyanúgy jelentkeznek, mint másutt. Vannak olyan falubeli gazdálkodók, akiknek még milliókkal tartozik a csongrádi malom korábbi gazdája. Az ilyen gondok ellen nincs orvosság, egy községi önkormányzatnak pedig egyébként is kicsi a mozgástere. De amivel tud, azzal segít. Például könnyebben pályázhat infrastruktúrafejlesztésre, mint egy cég.
A polgármester arról számolt be, hogy nyertek 340 millió forintot a Majsai út kiszélesítésére. Megerősítik az aszfaltot, hogy a nagy teherszállítmányokat is bírja. Ez azért fontos beruházás, mert errefelé közlekednek a meglévő baromfitelepre tartó járművek, s a helyi vállalkozók gépei is. A következő lépés tényleg a bicikliút folytatása lesz. Ábel István azt mondja, nincs különösebb gond a busszal, de aki dolgozni jár, az szívesebben megy biciklivel, vagy villanyrobogóval. Egy ekkora településen pedig az is méltánylandó szempont, amikor a beruházásokról döntenek, hogy az iskolában tanító tanárok is kerékpárral járnak be, hogy példát mutassanak a gyerekeknek. Felgyő közelében nem csak a szentesi Hungerit képviseli a nagyüzemi mezőgazdaságot. Tíz évvel ezelőtt itt telepedett le a Grow Group Magyar-Holland Palántanevelő Kft., közkeletű nevén a „palántagyár", amely általában 35 embert foglalkoztat, idényben pedig még 50-et. A cég 4 és fél hektáron nevel, és a német piacra is szállít. Itt működik a növénynemesítő Rijk Zwaan Kft., aztán a város felé a Héjja Testvérek Kft. sertéstelepe, de a csongrádi család – amely a város mellett modern vágóhidat működtet – gazdálkodik is egy nagy darab felgyői földön, ahogyan jó néhány helyi agrárvállalkozás is.
*
Felújítják a rendelőintézetet Csongrádon
Az igényeltnél 70 millió forinttal kevesebb támogatást nyert a csongrádi önkormányzat a bökényi rendelőintézet épületének és eszközparkjának korszerűsítésére, mégsem búslakodnak a Tisza-parti városban, hiszen az 1976-ban átadott intézménynél ősszel végre megkezdődhet a felújítás.
A város 469 milliós pályázati forráshoz jutott – önerővel kiegészítve összesen 558 millió forint fordítható a beruházásra. A kivitelezés októberben kezdődhet meg – tudtuk meg Bedő Tamás polgármestertől. Az épület külső hőszigetelést kap, a nyílászárókat kicserélik, a fűtést korszerűsítik, és az elektromos hálózatot is újrahúzzák. Az udvarban új parkolók épülnek, az épület nyeregtetőt kap, s így 300 négyzetméteres tetőtér-beépítésre lesz lehetőség. Az átépítéseknek köszönhetően a Szentháromság téri telephely szakrendelései – a nőgyógyászat és az urológia – is a bökényi városrészbe költözhetnek, ezzel a diagnosztika és a szakellátás egy épületben lesz elérhető. A felsorolt fejlesztések évente 4 millió forint megtakarítást jelentenek az üzemeltetésnél .Eddig gázkazánnal fűtöttünk, de jövőre átállhatunk a termálvizes távfűtésre, és ez jóval olcsóbb – mondta lapunknak Sipos Tibor. A rendelőintézetet működtető társaság ügyvezetője egyelőre nem tudta megmondani, a műszerpark modernizálásánál mely tételeket kell kihúzni a listáról a csökkentett támogatás miatt, de az biztos, hogy a fejlesztésnél a legnagyobb hangsúlyt a digitális röntgen és az azt kiszolgáló informatikai hálózat kiépítése kapja. Az új technológiával egyrészt a jelenleginél jóval kisebb sugárzást okoz majd a vizsgálat, másrészt az integrált számítógépes rendszer lehetőséget biztosít arra, hogy a szakorvos a rendelésén a diagnosztikai – ultrahang vagy EKG – képet is láthassa. Ha ősszel elkezdődik a munka, módosulni fognak a rendelési idők és a helyszínek is. Átmenetileg költöznek majd át rendelések a Szentháromság téri épületünkbe, de ha ott és a bökényi főépületben kevés lesz a hely, akkor az Iskola utcai telephelyünket, a volt tüdőgondozót is használni fogjuk – mondta Sipos Tibor. Ha minden az ütemezésnek megfelelően alakul, 2010 nyarára fejeződik be a félmilliárdos beruházás. A leendő tetőtérben egy 20 férőhelyes ápolási osztályt alakítanának ki, ahol a diagnosztikai háttérbázist kihasználva, természetes gyógymódokkal kezelnék a betegeket. Ez az ellátás teljes egészében fizetős lenne – így többletbevételt jelentene a rendelőintézetet működtető kft. számára. A cél az, hogy önfenntartóvá váljon a társaság.
*
Nem kell visszaajtolni a termálvizet
Széleskörű összefogás és Szirbik Imre szentesi polgármester, szocialista országgyűlési képviselő több éve tartó lobbizásának eredményeként módosította a parlament a vízgazdálkodásról szóló törvényt.
Megmenekült a főként termálenergiát használó szentesi kertészet, amely így bárkivel fel tudja venni a versenyt a világon – hangzott el Szentesen, Szirbik Imre sajtótájékoztatóján. Gyurcsány Ferenc 2007-ben szentesi látogatása után felkérte a Magyar Tudományos Akadémiát: vizsgálja meg, hogyan lehet tiszta viszonyokat teremteni termálvízügyben. A termálkutakat üzemeltető szentesi kertészek akkor arról panaszkodtak a kormányfőnek, hogy bírságokkal sújtják őket, és szerintük a vizet nem lehet visszasajtolni. Mások szerint viszont lehet, sőt kell.
E kérdés eldöntésétől függött: versenyképes marad-e a magyar mezőgazdaság. A törvénymódosítás alapját képező MTA-tanulmány megállapította, hogy a termálvíz nem veszélyes a környezetre. A módosítás lényege, hogy a mezőgazdasági hasznosítású termálkutaknál nem kell visszasajtolni a csurgalékvizet a földbe. Erre azonban előbb kutanként meg kell szerezni a környezetvédelmi hatóság engedélyét. Szirbik Imre hangsúlyozta: törvénymódosítási javaslatát a szentesi fideszes honatya, Farkas Sándor is támogatta, s az ügyben teljes konszenzus volt a parlamentben.
Forrás: Alsó-Tisza Vidék Fejlesztéséért Egyesület, delmagyar.hu