150 milliós beruházás a szentesi kórházban
150 millió forintból korszerűsíti a szentesi kórház energetikai rendszerét a megyei önkormányzat 2010 végéig.
A beruházásra 70 millió forintot nyert pályázaton a helyhatóság, amely idén hirdette meg az energia évét.
A cél az, hogy a Dr. Bugyi István Kórház az eddiginél is jobban hasznosítsa nagy teljesítményű hévízkútjait: fűtésre még többet akarják használni a termálvizet, hogy minél kevesebb gázra legyen szükség, és így csökkenjen az intézmény szén-dioxid-kibocsátása is. Új, korszerű gyorsgőz-fejlesztő berendezést szerelnek be, nagy teljesítményű lemezes hőcserélőket helyeznek el a hőközpontban. A fejlesztéssel úgy számolnak, hogy 2010 után évente 9,5 millió forinttal kell majd kevesebbet költeni energiára – tehát ennyivel jut több majd a betegellátásra.
*
Gyermektábor épül Nagyrétben
Közel 40 millió forintból gyalogtúra-útvonalat alakít ki, és ifjúsági táborhelyet épít Csongrád a Tisza bal partján elterülő Nagyrétben. A 27 kilométer hosszú túraút – amit biciklivel is be lehet járni – a Körös, a Tisza és a Mámai-Holt-Tisza mellett vezet, érinti a csongrádi fahidat, az ellésparti monostort és a bökényi duzzasztót is.
Az útvonal mentén 6 fedett pihenőhelyet állítanak fel, illetve 14 tájékoztató táblát helyeznek el. A mámai holtág melletti 2 hektáros területen egy 12 méter magas kilátótorony, mellette pedig egy 50 négyzetméteres szociális blokk épül. Az építkezés júniusban kezdődött, és iskolakezdésre már kész lesz az ivóvízzel és villannyal ellátott táborhely.
Egyelőre csak sátorozókat tudnak majd fogadni, de a tervekben az is szerepel, hogy 40–50 fő befogadására alkalmas faházas tábort hozzanak létre a Tiszazug kellős közepén. Évtizedeken keresztül biciklitúrákat vezettem ide, és mikor jött egy pályázati lehetőség, azonnal éltünk vele – mondta az előzményekről Sebő László.
A nyugdíjas pedagógus fogja vezetni a táborhelyet, és alig várja már, hogy bemutathassa a környéket a fiataloknak. A következő tanévben az összes csongrádi diákot elhozza a mámai holtághoz. Később arra szeretné ösztönözni a közeli városok tanulóit, hogy ők is pattanjanak nyeregbe, és tekerjenek ki a Csongrádtól 8 kilométerre fekvő romantikus táborhelyre. Amint lesz rá pénz, csónakot, kenut és vízibiciklit is vásárolnak a bázisra, amitől ugyanakkora távolságra, nagyjából 10 kilométerre fekszik a Körös-torok, a fürdőjéről híres Cserkeszőlő és a tiszakürti arborétum.
*
A rozé volt a csongrádi kedvenc
A helyi borok is több ezer érdeklődőt vonzottak a háromnapos csongrádi borfesztiválon. Csak a lila hagymás zsíros kenyér hiányzott néhány kóstolónak.
Évekbe tellett, de végül megfogadták a csongrádi borfesztivál szervezői a kiállítók tanácsát: szellősebben állították fel a pavilonokat. Ha nem így tettek volna, talán el sem fér a borkóstolásra érkező tömeg. Szombat este alig lehetett elférni a „borutcának" keresztelt Dob utcában.
Ülőhely híján némelyek a járdára kényszerültek, ott ízlelgették kedvenc nedűjüket. Két nyugdíjas korú hölgy például arról csevegett egy kerítés tövében meghúzódva, hogy annyira finom a boruk, hogy nem tudják letenni, így pedig biztosan becsípnek. Első látásra egyébként a legtöbben a hűsítő rozét kortyolták, de a vörös fajták és a szerencsiek aszúja is jól fogyott. Tőlünk a csongrádi muskotályt, a rozét, és meglepetésünkre a pinot noirt viszik a leginkább – számolt be az Ungerbauer pincészet forgalmáról Ungerbauer Anikó. Gulyás Ferencnek, a csongrádi hegyközség korábbi elnökének még nyilatkozni sem volt ideje, annyian rohamozták borait, amikhez természetesen ismeretterjesztő kiselőadás is járt.
A bokrosi Rubin Borház pavilonját megkerülni sem lehetett: aki ódzkodott a kóstolástól, az sem úszta meg szárazon. Először vagyunk itt, de nagyon tetszik ez a forgatag – mondta lapunknak Csaba. A Csongrádon nevelkedett, de már Budapesten élő fiatalember barátnőjével együtt érkezett a borutcába, ahol rögtön lecsaptak kedvenc borfajtáikra. Még ki sem ürült a poharuk, amikor már tudták, mivel töltik teli újra. Csaba a rozéra voksolt, Tímea pedig úgy döntött, valamilyen tokaji különlegességet édesget magához. A fiatal pár szerint a borskála teljes volt, a csongrádi és környékbeli borászatok kitettek magukért, de azt megjegyezték, hogy néhány pálinkafőző kontyalávalóját is szívesen megkóstolták volna. És még valami, amit hiányoltak, pedig a tudósítónak is jól esett volna a hosszú nap után: zsíros kenyér lila hagymával.
*
Petőfi Szálló: 3 hónap, 4 milliárd, 5 csillag
Zöld utat adott az országos tervtanács a szentesi Petőfi Szálló rekonstrukciójának. Az 5 csillagosra álmodott hotel 4 milliárdból tervezett felújítási munkálatai 3 hónap múlva kezdődnek. – Az országos tervtanács a nyári szünet előtti utolsó ülésén zöld utat adott a Petőfi Szálló rekonstrukciójának – újságolta boldogan lapunknak Zsohár Árpád, a beruházó Pendola cégcsoport tulajdonosa.
Műemlékvédelmi szempontból a budapesti Gresham-palota után a szentesi Petőfi a legnagyobb szállodarekonstrukciós fejlesztés az országban, így rendkívüli részletességgel kellett kidolgozni a terveket. Áprilisban visszaadta átdolgozásra a dokumentációt a szakmai testület, amely több módosítást is javasolt. Így például a télikert és a külső kert, valamint a Gólyás ház udvarának összekapcsolását, nagyobb zöldfelületek kialakítását.
Lekerült a napirendről, hogy a színházterem mellett, az udvaron épülő medencék fölé üvegkupola kerüljön. – A javaslatoknak megfelelően módosítottuk a tervdokumentációt, amit egyhangúlag fogadott el a tervtanács. Ez nagyon nagy szó! – hangsúlyozta Zsohár Árpád. A forgatókönyv szerint most jönnek a szakági tervezők, akik előkészítik és továbbküldik a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnak az engedélyes terveket.
A szakhatóságoknak (ÁNTSZ, tűzoltóság, állategészségügy stb.) is benyújtják a kérelmeiket. – Az építési engedély kiadására a kérelem benyújtása után 60 napja van az eljáró hatóságnak. Számításunk szerint – ismerve a magyar bürokráciát – októberben kapjuk meg az építési engedélyt. A felújítási munkát várhatóan október végén kezdjük el – mondta a Pendola cégcsoport tulajdonosa, aki kérdésünkre válaszolva hangsúlyozta: nincsenek késésben, az ütemterv szerint haladnak. Ez azt jelenti, hogy 2011 végén fogadhatja első vendégeit az 5 csillagos Petőfi Szálló. A beruházás költségéről szólva Zsohár Árpád azt hangsúlyozta, egyelőre nem tud pontos összeget mondani, de a végösszeg 4 milliárd forint körül lesz. Az ügyben tárgyalásban állnak a bankokkal, ugyanis hitelből újítják fel az alföldi szecesszió egyik legszebb épületét.
*
Elkerüli a szerencse az elkerülőút építőit
Most már egy kis szerencséjük is lehetne a csongrádiaknak a várost elkerülő úttal. Az Unió által is támogatott beruházás eleve később kezdődött, mint ahogyan azt szerették volna a városi önkormányzatnál.
Az uniós választási kampány idején pedig a szocialisták kampánylapja szerzett vidám perceket az olvasóknak azzal, hogy azt írta, megépült a 451-es számú főút elkerülő szakasza.
Június elején Bedő Tamás polgármester azt mondta lapunknak, hogy megvan a kivitelező, a régészeti föltárás is tart, de egy útba eső terület tulajdonosával még nem sikerült megállapodni. Bár lehetett tudni, hogy a parcella előbb-utóbb az építőké lesz, a gazda a gépeket és a régészeket sem engedte rá a földjére. Most végre – másfél évvel azután, hogy a vételi ajánlatot megkapta a földtulajdonos – a bíróság úgy döntött, az építtető rámehet a területre. A gazda pere a föld áráról még folytatódik, de ez a munkát már remélhetőleg nem befolyásolja. Július 20-a, hétfő óta a csongrádi elkerülőutat építő NIF Zrt. rendelkezhet a teljes nyomvonal területén.
Ugyanakkor a régészeti feltárás miatt is elhúzódik a beruházás. Kókai Pétertől, az elkerülőút projektvezetőjétől úgy tudjuk, eredetileg mintegy tízezer négyzetméteren terveztek föltárást, de menet közben négyszeresére nőtt az a terület, amelyről kiderült, régészeti lelőhelyet rejt. A munka több ponton is zajlik – a Szentest Csongráddal összekötő út mellett a leglátványosabb a leletmentés –, de az útépítés menetét is újra kellett terveznie a kivitelező Colas Zrt.–Szeviép Zrt. konzorciumnak, a NIF-nek és a régészeket képviselő Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálatnak.
A céljuk továbbra is az, hogy a 2010. június 30-ai, szerződés szerinti határidőig befejeződjön az útépítés. Az valószínű, hogy a 3 és félszeres ásatási költség ellenére sem fogja elérni a beruházás az erre tervezett 2,8 milliárd forintot, várhatóan 2,2–2,3 milliárdba fér bele. Kókai Pétertől tudjuk, maga az útépítés nettó áron 1,3 milliárd forintba kerül, a többi pénz a területvásárlásra, a lőszermentesítésre, a föltárásra és egyéb járulékos költségekre megy el.
*
Még három híd kell a Kurcára
8 éven belül három új hidat is építenének a Kurca városi szakaszára Szentesen – a meglévő 14 mellé. Többek között ez is szerepel a nyilvános vitára bocsátott városfejlesztési stratégiában. A főépítész szerint tehermentesíteni kell a forgalmas Kossuth utcát.
Az űrlap alja Jelenleg 14 híd nyújtózik át a Kurcán Szentes belterületi szakaszán. Ebből ötöt használhatnak az autósok, a többin csak kerékpárosok és gyalogosok kelhetnek át. Ha az önkormányzat jóváhagyja a napokban társadalmi vitára bocsátott integrált városfejlesztési stratégiát (IVS), akkor további három új híd épülhet a városi szakaszon. Bár a dokumentum szerint 2027-re 27 ezerre csökkenhet Szentes lakossága, az anyag összeállítói azzal számolnak, hogy tovább növekedhet a városközpont forgalma, ezért szükség lesz egérutakra, amelyek a Szentesre betévedő átutazók és a helyiek dolgát megkönnyíthetik. Évek óta jogos igény, hogy a Kiss Zsigmond utcai – más néven kórházi – híd szélesebb legyen, vagy egy újat emeljenek a helyére. A Csongrád felé és az arról közlekedők ugyanis előszeretettel használják a keskeny, egysávos átkelőt. Itt pár éve épült új híd, közvetlenül a régi mellett, de csak a biciklisek számára.
Az IVS-ben 2013 szerepel céldátumként: addig vagy 140 millió forintból kibővítik a szerkezetet, vagy 300 millióért újat építenek. Szintén új híd keresztezné a Kurcát a Kísérben, a Teleki utca végén. Utóbbi fejlesztésre 600 milliós ráfordítást kalkuláltak be, de konkrét időpontot nem tűztek ki. A tervezők szerint ez az átkelő lenne a déli „egérút" kapuja, ez a közlekedési folyosó torkollna a Vásárhelyi útba a Nyíri köznél, ahol már megkezdték a csomópont kialakításának előkészítését. A legvitatottabb elképzelésnek az Arany János utca végére megálmodott új híd tűnik, amit 2013-ig 600 millió forint felhasználásával építenének meg. Oda terelnék az átmenő forgalmat, ahol eddig sétáltak, bicikliztek és horgásztak a szentesiek. A szakemberek szerint ezzel megvalósulhatna a közvetlen összeköttetés a Csongrádi és a Szarvasi út között, s így a városközpont északi felén is létrejönne egy egérút. Ez természetesen csak akkor igaz, ha a folyosó másik végén, a Bajcsy-Zsilinszky utcánál megoldódik a vasúti átkelés problémája. Ott több vágány fut, felüljáró viszont biztosan nem épülhet a magas költségek miatt. Az IVS erre a fejlesztésre 2016-os dátumot jelölt meg.
Forrás: Alsó-Tisza Vidék Fejlesztéséért Egyesület, delmagyar.hu