Nagy Ugrás a Tiszáért
2. alkalommal tartották meg a Nagy Ugrás a Tiszáért elnevezésű rendezvényt Tiszatarjánban 2009. július 12-én. Köszönhetően a rendezvény fő támogatójának az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programnak és a WWF Magyarországnak igazán nagyszerű eseménynek lehettek részesei a látogatók.
A délelőtt folyamán halászeszköz bemutató várta az érdeklődőket és a vállalkozó kedvűek kipróbálhatták a háló kötés fortélyait is. A gyerekeket az Óriás cirkusz gólyalábas műsora szórakoztatta egy órán keresztül. Lovas kocsikkal lehetőség volt megnézni a Tisza árterében lévő energiafüzest valamint a bivalycsordát és szürkemarhákat. Mindeközben egy külön sátorban ismerkedni lehetett a rendezvény célját adó témával, könnyed és játékos formában, volt növény- és állatfelismerő játék, állatsimogató, játszóház.
Délutáni fő attrakcióra a Nagy Ugrásra három órakor került sor, amelyen sokan vettek részt és sokan nézték a partról is. A vízbeugrást a Tiszaújvárosi Tűzoltóság biztosította.
A vízi programok folytatódtak a házilag készült tutajok versenyével, ahol az evezősöknek a túlpart volt a cél, onnan kellett elhozni az idei „király-lányt”.
Felléptek a tiszatarjáni színjátszó fiatalok a modernizált- átírt-átfogalmazott meséikkel, és lassan sorra kerültek a sztárvendégek is.
Nagy örömmel fogadták az „ÚMVP” fő vendégét Várkonyi Andrást a népszerű „Barátok közt” televíziós sorozat Vili bácsiját, aki zenés műsorral szórakoztatta népes közönségét.
Mindeközben az „ÚMVP” sátornál, amely kb. 12 órakor épült fel, nagy érdeklődés mellett lehetett a helyi termékekből összeállított kis kiállítást megnézni, valamint az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programmal kapcsolatos totót kitölteni, melynek során a legeredményesebbek ajándékokat vehettek át.
Fél nyolckor egy operett előadást tekinthetek meg a látogatók, majd lampionos felvonulással a Tiszán fejeződött be a rendezvény.
*
19. Gyékényes Falunapok
19. alkalommal tartották meg a „Gyékényes Falunapok”-at Tiszavalkon 2009. július 3-5-én. A szombati napon köszönhetően a rendezvény fő támogatójának az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programnak igazán nagyszerű eseménynek lehettek részesei a látogatók.
A megrendezésre került Gyékényes kiállítás sok látogatót vonzott a településre, különösen sokan voltak kíváncsiak a kifejezetten erre az eseményre készített, Tiszavalk életét, kultúráját, hagyományait és a gyékényes mesterség fortélyait bemutató filmre.
A szombat reggel élőzenés ébresztővel kezdődött, ezzel tudatva a falubelieknek, hogy elkezdődött a vigadalom ideje. Délelőtt folyamán a főzőversenyé és a kispályás „Falunapi vándor futballkupáé” volt a főszerep.
A koradélutáni műsorok a rendőrkutyák bemutatójával kezdődtek, majd fellépett a mezőcsáti Egressy Béni Vegyeskórus, őket követte a Líra Zeneiskola növendékeinek előadása, majd a bogácsi Mazsorett Csoport bemutatója. A koradélutáni programot egy kiadós eső megszakította, azonban a közönségnek ez nem szegte kedvét és nagy örömmel fogadták az „ÚMVP” fő vendégeit Szabó Erikát a népszerű „Barátok közt” televíziós sorozat Tildáját és Agócs Juditot a Győri Nemzeti Színház tagját.
Mindeközben az „ÚMVP” sátornál lelkes érdeklődőkkel találkozhattak, akik részt vettek az ÚMVP totó kitöltésében és közülük a szerencsések értékes nyereményeket vehettek át.
18.00 órától a Superego3 rockzenekar szórakoztatta a közönséget, majd a Pacsirták alapozták meg a hangulatot az esti utcabálhoz, mely hajnal 2 óráig tartott.
Páratlan esemény volt az idei Gyékényes Falunapok e kis falu életében, mely sok érdeklődővel és jó hangulatban telt el.
Kovács Zoltán
*
Nemzetközi Dalos-találkozó Ároktői szerepléssel
2009. augusztus 9-én került megrendezésre a 15. Országos és Térségi Minősítő Nemzetközi Dalos-találkozó. Az Ároktői Nyugdíjasklub kórusának tagjai harmadik éve dolgoznak és énekelnek együtt.
Tagjaik nyugdíjasok, akik jó szívvel készítik dalcsokraikat és éneklik azokat falujuk és a környékbeli települések eseményein. Mióta együtt vannak, a próbák során egyre inkább megtanulják, hogy a közös éneklés mennyi alázatot, egymásra figyelést és egymás iránti szeretetett igényel.
Magukénak érzik Kodály Zoltán gondolatát: „Teljes lelki élet zene nélkül nincs. Vannak a léleknek régiói, melyekbe csak a zene világít be.” A minősítésre Andrásfalvi nótázás című dalcsokorral neveztek be. Nagy örömükre a minősítő versenyen dicséretes fokozatot értek el. Ez azt jelenti, hogy két éven belül részt vehetnek az országos minősítő versenyen.
Az oklevelet Budai Ilona népdalénekes adta át. A kórus felkészítője és vezetője Gaál Tiborné, a felkészítésben segített Pataki Katalin.
A nyugdíjasklub augusztus 10-én Ároktőn a Kis-Tisza partján slambuc főzéssel egybekötve ünnepelte meg sikeres szereplését.
*
Szövetkezetben a megélhetésért
Igriciben nagy hagyománya van a növénytermesztésnek: a 70-es években elsősorban sárga és görög dinnyével foglalkoztak a helyi lakosok, ami jó bevételt jelentett számukra, ugyanúgy, mint például a hejőpapiaknak az uborka. Ez a vállalkozási forma a piac átrendeződésével eltűnt a környékről.
Az elmúlt években rohamosan nőtt a településen a munkanélküli felnőtt lakosok száma, akik képzettség és mobilitás híján nem tudtak kenyérkereseti lehetőséget találni. Közöttük is a roma lakosok kerültek nehéz helyzetbe.
A hagyományok és a családok helyzete elgondolkodásra késztetett sokakat, de kiutat nem sikerült találni. Az elmúlt évben azonban Nótár Zoltán, aki egyrészről roma, másrészről pedig gyerekkorában sokat dolgozott napszámban a dinnyeföldeken, nagy gondolattal állt elő: ha támogatáshoz juthatnának, bizonnyal sok roma felnőtt dolgozna szívesen a növénytermesztésben, ha abban biztos megélhetést találna.
Először az önkormányzathoz fordult, ám annak nincsenek lehetőségei pénzbeni támogatás nyújtására. Minden egyébben viszont sokat és szívesen segítették a lassan kibontakozó és erőre kapó elképzelés megvalósításában. Pénzért tehát máshoz kellett fordulni. Így került az igrici romák elképzelése a Polgár Alapítványhoz, amelynek fő célja a hátrányos helyzetű csoportok, kiemelten a magyarországi cigányok társadalmi integrációjának elősegítése részben saját programok elindításával, részben ilyen célú programokhoz való csatlakozással. Az alapítvány nyitott volt a kezdeményezés megismerésére, majd annak támogatására is. Kamatmentes kölcsönt nyújtott egy szövetkezet létrehozáshoz, de emellett saját szakembereik is ott voltak az előkészületi munkákban: segítettek egy korrekt, megbízható tervezés és kivitelezés mentén a szövetkezet tevékenységének felépítésében.
Így jött létre az Igrici Beszerzési, Termelési és Értékesítési Szövetkezet. Polgár András földet vásárolt Igrici zártkertjeiben, amit ingyenes használatra a szövetkezet rendelkezésére bocsájtott. Ez egy évtizedek óta műveletlen föld volt, amin óriási munkát kellett elvégezni annak érdekében, hogy termővé váljon. Közben azonban megalakult a helyi romákból, akikben elég erő van ahhoz, hogy segély helyett kétkezi munkájukkal akarják megteremteni a megélhetést – saját maguk és családjaik számára. Naponta 12-14 órát is dolgoztak, hogy megalapozzák az ide tervezett növénytermesztést.
Olyan növénytermesztési ágazatot kellett kiválasztaniuk, amelynek egyrészt megfelel a helyi talaj, másrészt pedig a piacon leköthető a felvásárlása. Így lettek a kiválasztott területek az uborkatermesztés helyszínévé.
A szövetkezetben férfiak és nők egyaránt dolgoznak, 18-tól 63 éves korig. Hogy mikor mennyien vannak a földeken, az a munka mennyiségétől függ – de akarnak, ott vannak, csinálják, jóllehet: pénzt még nem láttak a munkájukból.
Mivel a növénytermesztés kockázatoktól sem mentes, Polgár András segítségével biztosítást is kötöttek, nehogy minden reményüket elvigye egy jégverés – ami sajnos nem ritka manapság.
Nótár Zoltán azt mondja: a szövetkezet tagjai óriási lehetőséget kaptak arra, hogy visszajussanak a munka világba. Mindenkinek egyaránt fontos a közös munka, amiből nemcsak jövedelmet remélhetnek, hanem fontosnak érzik ott magukat, és társaságban is lehetnek.
Ami a jövedelmet illeti: abból majd akkor tudnak részesülni a tagok, ha befejeződik a termelés, és elkezdenek szállítani a konzervgyárnak. A bevételből visszafizetik a Polgár Alapítványtól kapott 10 millió forintot (amiből gépeket, támrendszereket, locsoló berendezéseket, eszközöket és palántákat vásároltak), előkészítik a földet a jövő évi munkához, majd a megmaradó összegen osztozhatnak a tagok.
Kislászló Csaba polgármester az önkormányzat és a szövetkezet által tartott sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy az igriciek mára odáig jutottak, hogy ebben a társadalmilag és pénzügyileg egyaránt válságos közegben sajátmaguk számára munkahelyet teremtettek, és sokat javítottak a roma lakosság megítélésében is. Megvan ezekben a családokban a családfenntartási igény mellett a bizonyítási vágy is, és példával szolgálnak, amikor nem segélyt kérnek, hanem egy normális társadalmi együttműködés mentén próbálnak érvényesülni.
A program iránt egyébként már több környező település is érdeklődik.
Forrás: Mezőcsáti HVI