Régi épületből falubusz-garázs
Zsebeháza - Egy régi, romos épületből alakítottak ki garázst falubuszuknak a zsebeháziak. Az egyre csökkenő lélekszám mellett kisebb fejlesztésekkel „lépeget előre" az önkormányzat.
Újabb községi tulajdonban lévő ingatlant tettek rendbe Zsebeházán. Ezúttal egy, a falu közepén álló gazdasági épületet bővítettek, újítottak fel. Így a falubusznak is megfelelő garázst alakítottak ki. A beruházáshoz megyei pályázaton nyertek 4 millió forintot. 1,7 milliót önerőként biztosítottak.
– Ez gazdasági épület volt, nyitott színnel. A nyitott részt felfalaztuk, tetőt húztunk rá és a falugondnoki buszt helyeztük el benne. Ezenkívül raktárként is szolgál, hiszen minden szerszám, gép, eszköz odakerült – mondta Nagy Gáborné polgármester.
A mostani garázs egykor a zsebeházi kocsma része volt. Nagy búcsúkat tartottak ott annak idején. A pincéje pedig jégveremként szolgálta a falubelieket. A fejlesztéssel az egykori kovácsműhelyt váltották ki a zsebeháziak. A romos, már életveszélyes épületben még ott a fújtató és néhány szerszám. Rekonstrukciójára gondoltak korábban is, de erre egyelőre nem sikerült megfelelő pályázatot találniuk.
– Viszont sikerült egy 120 négyzetméteres, többfunkciós házat kialakítanunk – tért vissza utóbbi fejlesztésükre Nagy Gáborné.
– Vannak még kihasználatlan helyiségei és próbálunk mindegyikre megfelelő megoldást találni.
Az új garázs környékét, ahogy a többi közterületet is, az önkormányzat közhasznú munkatársai tartják rendben.
A közmunkaprogramban nyert a község lehetőséget két alkalmazott foglalkoztatására októberig.
Munkájukat a parlagfűirtáshoz nyert fűkasza segíti. Három éve próbálkozott ezzel az önkormányzat, most lettek eredményesek.
– A település a szükséges gépekkel rendelkezik. Ahhoz képest, hogy néhány éve szinte még egy kalapácsunk sem volt, nagyot léptünk előre – jegyezte meg a polgármester.
A falu lélekszáma jelenleg 140. Egyre fogynak a zsebeháziak. Sok a lakatlan, ma már romos családi ház. Értékesítésükre esélye sincs a tulajdonosoknak. Némi vigaszt nyújt, hogy az elmúlt években akadtak fiatal házaspárok, akik otthon maradtak. Sőt, Nagy Gáborné örömmel újságolta, hogy idén született egy kisgyermek is. Négy éve volt ilyen ünnep utoljára Zsebeházán.
*
Rábcakapi nyolc évszázada
Rábcakapi - Nagy ünnepet ültek a rábcakapiak. Községük neve 800 éve jelent meg először írásos formában. Büszkék múltjukra, de a jövőt ellentmondásokkal telinek látják a helyiek.
Egykori intézmények
Azt, hogy a település már a korai középkorban lakott volt, ásatások bizonyítják. Az első írás mint a győri vár földjét említi Terra Capi néven. Később több tulajdonosa is volt a községnek: a mórichidai prépostság, a Kapi nemzetség, az egyház, Enyingi Török Bálint. Az 1848-as úrbéri rendezés előtt pedig a gróf Crenevill család. Mai nevét a XIX. század végén kapta. A lélekszám 1900-ban 422 volt, 1963-ban 346, napjainkban kétszázan sem laknak Rábcakapin.
Az írásos feljegyzések szerint a községben már a régi időkben is volt iskola. Az „oskolaházat" például 1725-ben felújították, 1859-ben ötvenkét tanítvány tartozott az akkori mester keze alá. 1909-ben már hetvenkilenc tanköteles korú volt. Az oktatás 1983-ban szűnt meg. 1990-ben újra megnyitották a tanodát tizenhat tanulónak. Négy év múltán azonban ismét lakat került az intézményre. Néhány évvel ezelőtt az óvoda is megszűnt, a postahivatal is bezárt.
„Ma már alig vagyunk százkilencvenen"
– Az 1970-es, 1980-as években kezdtek elnéptelenedni a falvak, Rábcakapi is – mondta Németh Ottó polgármester. – Ma már alig vagyunk 190-en, de bízom benne, hogy ez a létszám azért megmarad. A legutóbbi kimutatás szerint az átlagéletkor 39 év a községben. Jellemzően ma is a mezőgazdaság jelenti a fő megélhetést: öt-hat nagygazda életképes birtokot alakított ki. Németh István biokertészünk jelképe, hírvevője lett falunknak. A település fekvése jó, a Hanság szélén élünk. Bíztunk a turizmusban, volt óvodánk épülete is alkalmas lenne a vendégfogadásra. A nyugalmon és a szép környezeten kívül azonban mást nem tudunk adni, az pedig kevés.
Az elmúlt években felújították középületeiket, építettek játszóteret, az összes járdát átépítették, egy kivételével rendbe tették az utcákat. Van könyvtáruk, számítógépes termük. Egyedül a csatorna hiányzik. A volt iskolában az evangélikus egyház szervez évente gyerektábort. Az egyik kétszáz éves parasztházat felújították eredeti állapotába. A tájház talán vonzza majd az érdeklődőket.
„Nekünk most maga a falu az Asszonyszigetünk"
Rábcakapi rendszerváltás utáni első polgármestere Szabó Gyula volt. Tősgyökeres kapi, most 76 esztendős. Szereti szülőfaluját, de nem látja fényes jövőjét. Azt gondolja, a következő 800 évet már nem éri meg a település.
– Községünk hanyatlása a második világháború után kezdődött. Az életerős fiatalemberek kint maradtak a fronton, aztán jött a téeszesítés. A helyiek alól a megélhetést nyújtó földet húzták ki. Erre tett még rá egy lapáttal 1956, amikor sokan külföldön keresték a boldogulást. Egy generáció gyakorlatilag eltűnt a faluból. Ezért csökkent a lélekszám a felére – indokolja pesszimista véleményét Gyula bácsi. – Azelőtt, még az én gyerekkoromban is nagy élet volt. Szorgalmas, dolgos nép lakta Rábcakapit. Volt dalárda, tűzoltó-egyesület és még számos szervezet, melyek a közösségi életet erősítették. 1920-ban már tejüzem működött nálunk. Jó hírű mezőgazdaságunk, állattenyésztésünk volt. Mostanában csak néhány tíz család foglalkozik mezőgazdasággal, igaz, ők erős gazdaságokat építettek ki. A múltunkkal tehát nem kell szégyenkeznünk, de a jövő kilátástalan.
Ezzel szemben a fiatalabb generációt képviselő Németh István, az országosan ismert biogazda optimista.
– Az emberek menekülnek ki a városból a nyugodt, falusi környezetbe. Ha a külföldieknek megéri házat venni a kistelepüléseken, akkor a magyaroknak is. Arra van szükség, hogy a magyar családoknál gyerekek szülessenek. Én reménykedem benne, hogy előbb-utóbb mindenki visszatalál a gyökereihez. A törökök elől a kapiakat az Asszonysziget védte meg a Hanyban. Nekünk most maga a falu az Asszonyszigetünk. A családunk évszázadok óta él itt, remélem, hogy 800 év múlva is lesz valaki közülünk zászlótartónak – fogalmazott Németh István.
*
Veterántalálkozó Bősárkányban
Több mint húsz helyi és környékbeli veterán részvételével, a pápai huszárok és a soproni hagyományőrzők közreműködése mellett május végén tartották a tizenötödik bősárkányi veterántalálkozót.
A település díszterén a helyiek karéjától övezve Néma Sándor a győri levéltár vezetője és a kilencven éves Molnár István emlékezett a "daliás" időkre. A rendezvényt Szalay Imre polgármester nyitotta meg, a résztvevők szentmisén vettek részt, majd a hivatalos megemlékezést követően az egyik helyi étteremben, kötetlen beszélgetésen emlegették fel a múltat.
*
Összefogással jutnak előre
Bágyogszovát - A területen tevékenykedő vállalkozókkal együttműködve fejleszti ipari övezetét a bágyogszováti önkormányzat. Legutóbb utat építettek tízmillió forintból. A beruházást a befizetett gépjárműadóból finanszírozták.
Fejlesztette ipari területét a bágyogszováti önkormányzat. Az egyik cég által befizetett gépjárműadóból felújították a bevezető utat. Az egykori téesztelepen tíz vállalkozás összesen ötven munkahelyet teremtett az elmúlt években. A cégvezetők ígérik, hosszú távra terveznek Bágyogszováton. A község iparűzési adója 6–8 millió forint körül mozog évente.
A bágyogszováti téesz rendszerváltás utáni megszűnésekor a Pacsirtamajor is magánkézbe került. Sorra indultak a vállalkozások, melyek az elmúlt közel húsz évben megerősödtek, fejlődtek. A Balázs-Tüzép, a Milus-gabonakereskedelem, illetve a Calor-Sigma a legnagyobb foglalkoztatókká váltak a faluban. Mellettük persze több kisebb vállalkozás is működik a területen. Van például benzinkút, vannak raktárhelyiségek, valamint egy ideig sertéstenyészet is adott munkát a helyieknek. Az egykori téeszépületeket hasznosították az új tulajdonosok.
Az ipari övezet infrastruktúrával ellátott: elérhető a vezetékes gáz, a szennyvízcsatorna is. A település vezetői büszkék a vállalkozásokra, és lehetőségeihez mérten segít az önkormányzat. Legutóbb például a major főútját újították fel tízmillió forintból. A fejlesztésben együttműködtek a ˝lakókkal˝.
– A telep belső útjai az önkormányzat kezelésében vannak. Régi és jogos igénye volt a vállalkozásoknak, hogy rendbe tegyük ezeket – mondta a Kisalföldnek Takács Csaba polgármester. – Anyagi fedezetünk viszont nem volt. Tény azonban, hogy a cégek jelentős helyi adót fizetnek be a községi kasszába. Az egyik vállalkozás a gépjárműinek az iparterületen belül alakított ki telephelyet. Úgy egyeztünk meg ezért, hogy az általa befizetett gépjárműadót visszaforgatjuk a területre. Lenne persze máshol is helye a pénznek, de tavaly regionális pályázaton nem nyertünk a beruházásra támogatást, így ezt a megoldást választottuk.
Az építés tízmillió forintba került, 200 méteren, hat-hét méter szélességben, tizenöt-tizennyolc centiméter vastag vasbeton réteget húztak a meglévő útra.
– Törekszünk az együttműködésre a vállalkozókkal, hiszen nekünk is érdekünk, hogy eredményesek legyenek. Az önkormányzat évente 6–8 millió forint iparűzési adóbevétellel számolhatott eddig. Idén a gazdasági visszaesés miatt kevesebbre számítunk. Tervezünk azonban további fejlesztéseket is az ipari területünkön. Vannak még ugyanis olyan utak, melyekre ráfér a felújítás. Próbálunk pályázni és némi önerőt is biztosítunk, ha szükséges – jegyezte meg Takács Csaba.
Takács Csaba hozzátette: a vállalkozók maradására talán az is garancia, hogy noha nem ott élnek, gyökereik a faluhoz kötik őket. Szüleik, nagyszüleik ugyanis valamennyiüknek bágyogszovátiak voltak.
*
Országos védettség két szobornak
Markotabödöge - A tóközi település népi szakrális és építészeti emlékeit mérték fel a napokban a győri Hild-szakközépiskola műemlékes diákjai. A szakhatóság kezdeményezi, hogy két temetői szobrot országosan védetté nyilvánítsanak.
A Tóköz népi szakrális és épített emlékekben a megye egyik leggazdagabb és még felfedezetlen vidéke. Eszes Tibor, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal területi műemlék-felügyelője szerint kincseket ˝rejtenek˝ például Rábcakapi, Cakóháza, Tárnokréti, Fehértó, Győrsövényház és Markotabödöge temetői, utcái.
– Két évvel ezelőtt említettem Szabóné Szűcs Ildikó markotabödögei polgármesternek, hogy a Keszeg-ér jobb és bal partján elterülő hangulatos faluban az emlékek feltérképezésére, megmentésére, dokumentálására fiataloknak tábort kellene szervezni – mesélte a kezdetekről Eszes Tibor. – Beszéltem erről Józsa Tamással, a Hild-iskola igazgatójával is, aki felajánlotta, hogy idén egyik honismereti és műemlékvédő táborukat Markotabödögén tartják. A kezdeményezést szakmailag az örökségvédelmi hivatal támogatta.
Eszes Tibor, aki maga is részt vett a tábor munkájában, elmondta: a diákok felmérték többek között azt a markotai temetőben található, teljesen ép, különleges Szentháromság-szobrot is, amely a szép kalligráfiájú felirat tanúsága szerint 1681-ben, vagyis ˝bátor keresztény cselekedetként˝ még a török időkben készült.
A bödögei temetőben egy másik egyedi alkotást is dokumentáltak a hildes diákok. Egy piétŕt, amely ugyan jóval később, 1746-ban került ki valamelyik művészi lélekkel megáldott kőfaragó műhelyéből, de az ˝Atya, Fiú, Szentlélek˝-nél sokkal rosszabb állapotban van.
Józsa Tamás igazgatótól, a tábor vezetőjétől megtudtuk: diákjai több mint egy évtizede vesznek részt nyári gyakorlatként ilyen felméréseken. Markotabödöge is gazdag terepet jelentett számukra, ahol a szakrális emlékek mellett számos gyönyörűen faragott mestergerendával, kazettás mennyezettel találkoztak.
*
Negyedmilliárdos iskolafelújítás a jövőért
Szil - A jövő héten kezdik, 2010 nyarán fejezik be a szili általános iskola rekonstrukcióját. A beruházás 250 millió forintba kerül, az önkormányzat pályázaton nyert támogatást.
˝A jövő iskoláját építjük Szilban˝ – fogalmazott Lengyel Lajos, a község polgármestere. Az önkormányzat összesen 250 millió forintot költ a Szent István Általános Iskolára. A munka a jövő héten kezdődik, a tervek szerint 2010-ben a tanévnyitót már a felújított intézményben rendezik.
Az önkormányzat 2007-ben, az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében kiírt pályázaton volt sikeres. 199,6 millió forintos támogatást nyertek, a község tízszázaléknyi önerőt biztosít. Lengyel Lajos polgármester elmondta: további pályázatokkal még 23,7 milliót nyertek a fejlesztésre.
– Az építési költségek a tervezett 153 millió forintról 163 millióra emelkedtek – tájékoztatott. – A különbséget az önkormányzat önerőből finanszírozza. Emeli a költségeket az ötszázalékos áfaváltozás is, mintegy 8,1 millió forinttal. Amennyiben nem lesz állami támogatás, ezt is a település kénytelen biztosítani.
A beruházás során az iskolaépület nyugati szárnyához buszmegállót, kerékpártárolót építenek. A földszinten átalakítják a vizesblokkokat és lift is lesz. Felújítják a tornaterem padozatát, tetőszerkezetét. Az udvaron játszóteret létesítenek és egy kis kertészet is helyet kap. Az Árpád utcai épületrészben tetőtér-beépítést terveztek: közösségi teret, nyelvi, fizikai és kémiai foglalkoztatót alakítanak ki. Ott is akadálymentesítik a mellékhelyiségeket és közlekedővel kapcsolják össze a már felújított nyugati szárnnyal. Az iskola lapos tetős épületébe költöztetik a könyvtárat, az informatikai termeket.
Forrás: Csornai HVI, kisalfold.hu