Szakképzési konferenciát tartottak

Észak-Alföldi Szakképzési Konferenciát tartottak a fényeslitkei önkormányzat dísztermében.

Az Autonóm Szakszervezetek képviseletében Gyüre Ferenc főszervező, az Észak-alföldi régió koordinátora elmondta: „A konferencia célja, hogy a térség gazdasági szereplőinek, az önkormányzatoknak, valamint azoknak, akik szakképzett munkaerőt foglalkoztatnak egy olyan hadszínteret állítsanak, ahol úgymond ütköztetni tudják érdekeiket, illetve meg tudják fogalmazni egymás felé az elvárásokat, esetleg kritikákat”.

A konferencia első előadásaként Sarkadi Zsolt regionális programmenedzser bemutatta az RFKB-t, ismertette annak munkáját és régiós tevékenységeit, majd tájékoztatót adott az RFKB kérdőíves felméréséről. Ebből kiderült, hogy a megújult Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok (RFKB) működéséhez kapcsolódó projekt keretében - mely a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara koordinációjával valósul meg - a 16 együttműködő szervezet kutatást végzett a gazdálkodók középtávú szakképzett munkaerő keresletének megismerése céljából. A kutatás során 12.100 gazdálkodó körében 420 kérdező bevonásával készült kérdőíves felmérés, melynek célja, hogy a vállalkozások megfelelő szakmai tudással bíró szakembereket találhassanak a munkaerőpiacon. „Mindannyian tudjuk, hogy a szakmai tudásnak, továbbképzésnek kulcsfontosságú szerepe van egy cég piaci esélyeiben, a megfelelő szakmai tudású szakember ma „aranyat ér” – nyilatkozta a programmenedzser.

A konferencián mutatkozott be a TISZK, vagyis a Térségi Integrált Szakképző Központ, melynek feladata – egyebek mellett – a szakképzési változásokra való reagálás, egy újabb, korszerűbb technológia behozatala a rendszerbe, valamint az RFKB döntéseinek megfelelően a beiskolázási arányokra illetve a fejlesztési irányokra való reagálás – tájékoztatott Pócsik Zoltán, a Szabolcs – Szatmár – Bereg megyei Szakképzés-szervezési Önkormányzati Társulás munkaszervezetének vezetője. A TISZK-hez tartozó oktatási intézmények előnyei – többek között – megfelelő profilkialakítás a szakképzésben; a pályázatokon való részvétel és a szakképzés-fejlesztési támogatások lehívása. Ez utóbbihoz hozzájárulást a gazdasági szervezetektől csak TISZK-es iskola kaphat...

Kósa István, az Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ kisvárdai kirendeltségének vezetője térségünk szakképzett munkavállalóinak helyzetéről adott tájékoztatást, melyből kiderült, hogy 2002 óta majdnem a duplájára emelkedett a regisztrált álláskeresők száma térségünkben. A legnagyobb álláskínálattal rendelkező szakmák az asztalos, géplakatos, kőműves és szobafestő, míg a legkeresettebb szakmák a felszolgáló, agrármérnök, kamionsofőr, fodrász és kozmetikus.

A szakmai konferencián arról is kaptunk információt, hogy a Záhony és Térsége Komplex Gazdaságfejlesztési Program miatt idetelepülni kívánt beruházók igényei alapján elképzelhető, hogy a jövőben két tannyelvű oktatás indul térségünkben, valamint a logisztika és az orosz nyelv tanítása is előtérbe kerül. (képek a cikk alatti galériában)

*

Gyermeknapi zsongás pályázati pénzből

A tornyospálcai Közös Fenntartású Általános Iskola és Óvoda pályázat elnyerésével, 500 ezer forint plusz ÁFA összegű támogatással valósította meg május utolsó szombatján, gyermeknapi rendezvényét.

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, mint az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Irányító Hatósága 2009. évben pályázatot hirdetett az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program hatálya alá tartozó települések önkormányzatai, az önkormányzat intézményei, e településeken rendezvényt tervező non-profit szervezetek, illetve magánszemélyek számára helyi rendezvények szervezésére, helyi közösségformáló kezdeményezések, rendezvények támogatására.

A Közös Fenntartású Általános Iskola és Óvoda - Tornyospálca eme pályázat elnyerésével valósította meg május utolsó szombatján, gyermeknapi rendezvényét. A Faluház udvarán megrendezett egész napos „Gyermeknapi zsongás" bővelkedett a minden korosztályt és igényt kielégítő programokban: léggömbhajtogató bohóc, kézműves sátor, ugráló vár, lovas kocsikázás, rendőrség - és tűzoltó bemutató, íjászkodás és kispályás foci.

"Kedveskedtünk a gyerekeknek egy könyvtár-sátorral is, ahol népszerűsítettük a könyv - és az olvasás szeretetét, valamint egy totóban is bemutathatták tudásukat. Délután két órától este fél tízig folyamatosan „zengett" a színpad: vendégünk volt a nyíregyházi óvónők csapata a Bűvös Kendő bábelőadással, a kisvárdai Csöpi Színház az AgyAtlantisz produkcióval, fellépett az anarcsi és a tornyospálcai tánccsoport, a mezőladányi citerások és a tornyospálcai mazsorettes lányok csoportja is. Az esti Márk koncertet egy karate bemutató előzte meg, a nap végét pedig tűzijátékkal zártuk" - mesélte a látogatók számát elégedetten számolgatva Debrey László főszervező, a helyi általános iskola igazgatója.

A „Gyermeknapi zsongás" elnevezésű rendezvényen képviseltették magukat a kisvárdai és a záhonyi Vidékfejlesztési Irodák, valamint a Felső-Szabolcsi Leader Közhasznú Egyesület Munkaszervezetének munkatársai. Nekik köszönhetően az ÚMVP sátornál számos információt kaphattak az érdeklődő felnőttek az Európai Uniós és a hazai pályázati lehetőségekről, valamint - gyermeknap lévén - a kicsiknek is kedveskedtek léggömbbel, arcfestéssel, rajzversennyel, EU-totóval és vetélkedőkkel a védőnők bevonásával.

Éhesen nem távozott senki, a helyi nyugdíjas klub lapcsánkájával és az ÚMVP által támogatott rendezvény ingyenes virslijével, minden kis pocak megtelt.

*

LEADER-tapasztalatok és élmények az ausztriai Pielach-völgyből

A Magyar Ökoszociális Fórum Európai Kommunikációs Intézetének (MÖF-EKI) közreműködésével az Alsó-Ausztriában fekvő Pielach-völgybe szervezett tanulmányutat a Fényeslitke központú, Felső-szabolcsi LEADER-csoport.

Térségünket 45 fő képviselte - helyi önkormányzatok - egyházak - civil és kisebbségi szervezetek képviselői, a záhonyi és a kisvárdai Vidékfejlesztési Irodák, valamint a Felső-Szabolcsi Leader Egyesület Helyi Akciócsoportjának munkatársai - akik a "som-völgyi" tapasztalatokat szeretnék fölhasználni saját táji arculatuk kialakításához.

Az utazás programjában és lebonyolításában Dr. Győri-Nagy Sándor a MÖF-EKI igazgatója, a tanulmányút szakmai vezetője, valamint munkatársa - és egyben kedves neje - Kelemen Janka tolmács segített, akiknek ezúton köszönik meg áldozatos, szívvel-lélekkel végzett négy napos közreműködésüket.

Kirchbergben a Pielach-völgy Táji Tervező irodája és a Közép-Mostviertel LEADER-régió vezetői tartottak előadást az ottani Leader-projektek megvalósulásáról, a LEADER-települések működéséről, közös munkájukról.

A Pielach-völgy márkája, az egész térség „büszkesége", mondhatni a gyümölcsök királynője a som, mely térségünk számára sem volt ismeretlen. A Steinschaler Hof alapítója Johann Weiss úr, osztrák népviseletben fogadta a magyar csapatot, bemutatta a som-termesztés és feldolgozás minden apró részletét, majd szállodájában, a som-ból készült termékekből vendégelte meg őket. A somot szinte majdnem minden területen felhasználják: gyümölcslé, likör, pálinka-készítés és cukrászat, a magból és a fa törzséből ékszereket és mindenféle használati tárgyat készítenek. A som - németül Dirndl - magja a pénztárcában hordva - az ottani hagyományok szerint szerencsét hoz - természetesen azóta már minden résztvevő bukszájában ott lapul egy.

„A Pielach mentén - ezen a gyönyörű vidéken - mindenütt szívélyes fogadtatásban részesültünk. Különösen sokat köszönhetünk Rabenstein alpolgármesterének, Gottfried Auer úrnak, aki nemcsak az egész tanulmányút programjának tervezésében és zökkenőmentes lebonyolításában vállalt oroszlánrészt, hanem a Rabenstein-nap programjával és végigvezetésével annak is személyes példáját adta, hogy az otthoni táj és település iránti szeretet, a helyi és táji kultúra ismerete és megbecsülése, a közösségalkotó kommunikáció a fenntartható település- és vidékfejlesztés alaptudása" - kezdte élménybeszámolóját a csapat nevében Bodnár János.

"Rengeteg élményben volt részünk, nagyon sokat köszönhetünk a Pielach-völgy lakóinak, akik beavattak minket tájfenntartó tudásuk titkaiba. Volt mit tanulnunk, és van mit kamatoztatnunk itthon, a mi térségünkben" - zárta szavait az egyesület helyi akciócsoportjának munkaszervezeti vezetője, aki elárulta továbbá, hogy a Rabenstein-i alpolgármesterrel kialakult kapcsolatot tovább szeretnék ápolni és bíznak benne, hogy meghívásukra hamarosan térségünk vendégei lehetnek.

A négy nap zsúfolt programjában a résztvevők meglátogatták továbbá például a Mariazell-i magyar-osztrák történelmi Mária-kegyhelyet, üzemlátogatást tettek a BRAUNSTEINER-család gyümölcslégyárában, tájékozódtak a helyi parasztok hegyi-gazdaságaiban, és négy napon keresztül gyönyörködtek a táj leírhatatlan szépségében. (képek a cikk alatti galériában)

*

Útjára indult a közúti és vasúti fejlesztési munka Záhonyban

Meghatározó állomásához érkezett a Záhony és Térsége Komplex Gazdaságfejlesztési Program. A záhonyi Voke Művelődési Központban került aláírásra az a két támogatási szerződés, amely a térség átfogó infrastrukturális fejlesztését megalapozza.

Ezek a szerződések – melyek a vasúti nagyprojekt és a közúti kiemelt projekt kivitelezésének pénzügyi támogatását rögzítő dokumentumai – indították útjára a Záhony térségi széles nyomtávú vasúti hálózat felújítását, új vágányok építését, valamint a belső közúti infrastruktúra fejlesztését az ipari és logisztikai befektetésekkel összehangoltan.

A közútfejlesztési projekt eredményeként, 5,84 milliárd forint uniós és több, mint 1 milliárd forint magyar költségvetési támogatással első ütemben válik lehetővé a Tiszabezdédet Záhonnyal összekötő út megépítése, második ütemben a Fényeslitkét elkerülő szakasz, harmadik ütemben a Komorót elkerülő szakasz megépítése, a Komoró és Tiszabezdéd közötti út felújítása, valamint a tiszabezdédi elkerülő megépítése.

A Záhony térségi széles nyomtávú vasúti hálózat kivitelezéséhez az Európai Uniós támogatás 16,5 milliárd forint, míg a hazai költségvetés 2,9 milliárd forint támogatást nyújt. Ennek keretében kerülnek felújításra a vágányok, valamint Komoró állomáson egy normál nyomtávú vágány szélessé épül. Ehhez csatlakoznak új típusú kitérők, átszelések építései, valamint Eperjeske rendező pályaudvaron a biztosítóberendezéseken teljes felújítást fognak véghezvinni.

A szerződések aláírása után, gazdasági fórum keretein belül felszólalt dr. Suchman Tamás kormánybiztos és Hónig Péter, közlekedési – hírközlési – és energiaügyi miniszter. Mint elmondták: a program elősegíti, hogy olyan infrastrukturális környezet alakuljon ki, amely vonzza és támogatja a logisztikai ipar települését. Ez lehetővé teszi a térség gazdasági potenciáljának növelését. A települések gazdasági felzárkózásához, új munkahelyek teremtéséhez, összességében az életszínvonal növeléséhez is nélkülözhetetlen a program megvalósítása, amely az egész ország érdeke.

A szerződés ünnepélyes aláírását és a gazdasági fórumot Dr. Szép Béla, térségünk országgyűlési képviselőjének beszéde zárta, melyben megköszönte a minisztereknek záhonyi látogatásukat, valamint eloszlatta azon tévhiteket, hogy a záhonyi projekt a globális gazdasági válság hatására veszélybe kerülne, illetve, hogy politikai változás esetén visszafordítható. „A projekt dolgozói – akár politikus, akár szakember – a megoldásokat keresik és nem az akadályokat látják. Eddig is az együtt-gondolkodás, az együtt-cselekvés volt a fő szempontunk, ezért tudtunk előre haladni közösen, egy célért, a térség érdekében” – mondta Dr. Szép Béla.

A vasútfejlesztési beruházás – a tervek szerint – 2010 végéig, míg a közút kivitelezése szakaszosan kerül átadásra. A teljes projekt 2011 végén készül el. (fotók a cikk alatti galériában)

*

Közös célok egy klaszterben Záhonyban

A globalizáció következtében folyamatosan növekvő áruforgalom miatt törekedni kell a logisztikai szolgáltatások itthoni továbbfejlesztésére, bővítésére. A megnövekedett követelményeknek való jobb megfelelés érdekében szükséges a vállalkozások önszerveződése alapján létrejövő együttműködés kialakítása. Ennek érdekében alakult meg még 2006-ban, a Záhony központtal működő Záhony Térségi Logisztikai Klaszter, mely Záhony és térsége logisztikai szolgáltatóinak és összefogását tűzte ki célul, az szolgáltatások egységes megjelenése céljából.

Igényeik alapján összeállított szolgáltatások nyújtásával, fejlesztési terveik régiós és kormányzati szint felé képviselésével és együttműködésük segítésével próbálja versenyképességüket növelni. Feladataik között szerepel – egyebek mellett – információ szolgáltatás, szakmai képzések szervezése, regionális tervezés, koncepció kialakítása, nemzetközi és belföldi kapcsolatok segítése, érdekérvényesítés és projektgenerálás, valamint a klasztert alkotó tagvállalatok fejlesztése, mint fő feladat.

A záhonyi klaszter tagjai tavalyi évben egy önálló Kft-t alapítottak, ezáltal lehetőségük nyílt a Regionális Operatív Program keretében egy pályázat beadására. Az idén elnyert pályázattal, egy közel 117 millió forintos projektre 75 millió forintos támogatást kaptak. A közös koncepcióban klaszter-és tagvállalati fejlesztések, marketingtevékenység, informatikai fejlesztés, valamint közös gépek, eszközök beszerzése a cél.

A tagok már bebizonyították, hogy nem egymás ellen, hanem egymásért, közösen, sokat lehet tenni a térség felemelkedéséért. A közelmúltban Kelet-valamint Nyugat-Európa két legnagyobb nemzetközi logisztikai kiállításán vettek részt Moszkvában és Münchenben, ahol aktívan jelenítették meg a térség szolgáltatásait nemzetközi szinten is.

A logisztikai klaszter égisze alatt az érintett vállalkozások a versenyképes szolgáltatási díjak kialakításával elérhetik, hogy a kelet-nyugati irányú áruforgalom döntő része ismét Záhonyon, a „Kelet kapuján” menjen keresztül.

Durucz Gabriella

Forrás: Felső Szabolcsi LEADER Közhasznú Egyesület, Kisvárdai HVI, Záhonyi HVI

Cikk megosztása