Alkotótábor Tőserdőn
A Kontyvirág erdei iskola ad helyszínt idén a Dulity Tibor festőművész nevét viselő alkotótábornak Tőserdőn. A Kiskunsági Nemzeti Park területén ezúttal mintegy 20 alkotó tölt tíz napot a művészet jegyében.
Kötöttség nincs, az alkotók fantáziájára van bízva, hogy ki mit vet vászonra. Hét évvel ezelőtt Dulity Tibor vezetésével indult útnak egy képzőművészeket tömörítő hagyományőrző alkotótábor. Most Sáska Tibor vezetésével a Kiskunsági Nemzeti Park erdei iskolája ad helyszínt a művészeknek a tíznapos alkotómunkához.
Az idei táborban öt fiatal is alkot, kötöttség nélkül, a tapasztalt művészek szárnyai alatt sajátíthatják el az apró fortélyokat, a képszerkesztés törvényszerűségeit, a képépítést, egyszóval a művész szakma alapjait. A tábor résztvevői a képzőművészet szinte összes technikájával kifejezhetik önmagukat. Így akvarell, olaj és pasztellkrétával is készülnek képek. A művészek családias hangulatban dolgoznak, esténként pedig közösen értékelik a nap gyümölcseit.
A szabaságérzet pedig sok művész számára vonzó, hiszen minden évben 15-20 alkotó látogat el a táborba. A tíz napos táborban készült alkotások legjobbjait közösen válogatják ki, melyeket a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatóságának ajándékoznak.
*
Az épületet már megskalpolták, a tetőbontás után dőlhetnek a falak
Kiskunmajsa Város Önkormányzata és ezzel együtt a kistérség tagtelepülései a TIOP-2.1.2/07 pályázat keretében lehetőséget kaptak egy kistérségi járóbeteg-szakellátó építésére. A projektet az Európai Unió 90%-os támogatásával valósítja meg a kistérség.
A szakellátó Kiskunmajsán, a jelenlegi egészségház átépítésével, bővítésével valósul meg 1500 m2-en. Az intézmény 200 óra szakorvosi és 60 nem-szakorvosi órát biztosít a lakosság számára.
A kistérségi egészségügyi központot öt évig a kivitelezést irányító Kiskunmajsai Kistérségi Közszolgáltató Nonprofit Kft. működteti – tudtuk meg Terbe Zoltán majsai polgármestertől.
A szakorvosi ellátás megszervezése is az önkormányzati cég feladata. A majsai kistérség települései – Csólyospálos, Jászszentlászló, Kiskunmajsa, Kömpöc, Móricgát, Szank – a tulajdoni hányaduk arányában osztoznak a többletköltségeken, ha az egészségbiztosító által folyósított összeg kevés lesz a fenntartásra.
Kiskunmajsa 947 millió forintot nyert a járóbeteg-központ építésére, a város önrészként a telket adta. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a napokban közleményben tudatta, hogy az áfaemelést ellensúlyozza, ha a beruházás felelőse nem áfaalany, vagy csak részben jogosult levonni a forgalmi adót.
Az új szakrendelő – mely több mint 20 ezer ember egészségügyi ellátását javítja – átadását jövő év júliusára tervezik. A kivitelező, a kiskunhalasi Merkbau Kft. már megkezdte a régi egészségügyi központ bontását, melynek helyén épül az új intézmény.
*
Plázák alól mentett szarmata leletek
A Thorma János Múzeumban Új szarmata leletek címmel régészeti kiállítás nyílik. A Kiskunhalas-Tesco, Kiskunhalas-Park Center és a Kiskunhalas-Aldi építkezéseken 2004-ben és 2008-ban előkerült leleteket mutatják be a nagyközönségnek.
Az ásatásokat Rosta Szabolcs régész, a kiskunfélegyházi Kiskun Múzeum igazgatója vezette. A leletek a 2-3. századból származnak. Segítségükkel pontosabb képet alkothatunk az 1800 évvel ezelőtt itt élt szarmaták életéről. Az ásatás területének nagy részén egy szarmata falu maradványai láttak napvilágot. Az Új szarmata leletek című kiállítást szeptember 20-ig lehet megtekinteni.
*
Akcióban a félegyházi mezőőrök
Kiskunfélegyházán 2000 óta működik Mezőri Szolgálat. A hat fős csapat ellenőrzi a parlagfű irtását, az illegális szemétlerakó helyeket kutatja, az elkövetők nyomába ered. Most pedig a tanyafeltörések és külterületi lopások ellen munkaidejükön kívül, szúrópróbaszerűen lépnek fel.
Bács-Kiskun megyében Kiskunfélegyházát tartják az egyik legbiztonságosabb településnek. Az elmúlt időszakban azonban városunkban is elszaporodtak a tanyafeltörések és külterületi lopások. A 2000-ben alakult Kiskunfélegyházi mezőőr szolgálat most nyakába vette a tanyavilágot. A hat fős mezői őrszolgálat az ellenőrzéseket, a hatékonyság érdekében szúrópróbaszerűen végzi, munkaidejükön kívül, délutánonként és este, sőt éjszaka is járják Félegyháza tanyavilágát.
Egy mezőőr körülbelül négyezer hektár területen ellenőriz. Július elsejétől pedig már a parlagfüves területekre is fokozott figyelmet fordítanak, júliusig csak figyelmezettek. Július 1-től ugyanis ha ők nem is, de a földhivatalok büntetik a parlagfüves területek gazdáját. A bírság összege a parlagfüves terület nagyságától függően tizenötezer forinttól egészen ötmillió forintig terjedhet. Megalakulásuk óta az illegális szemétlerakókat is igyekeznek megfékezni. Mióta a félegyházi szeméttelep bezárta kapuit még több a dolguk. A mezőőrök remélik, hogy munkájukkal csökken a külterületi bűnözés, a parlagfű és az illegális szemétlerakók száma is csökkenne Kiskunfélegyházán.
*
Világrekord a Méz- és Meggyfesztiválon
Világrekord hosszúságú mézesmadzagot húztak ki az I. Szanki Fókusz Méz- és Meggyfesztiválra érkezők, a hitelesített hosszúság 1900 méter.
Délután háromkor már keresni kellett a parkolóhelyet a Bányászparkban június 27-én, az I. Szanki Méz- és Meggyfesztivál vendégeinek, ha nem akarták a faluban hagyni a gépkocsijukat. A parkban pedig már javában állt a bál.
A "későn" érkező már nem kapott az ESZE mézespálinka kóstolójából, a Provics-féle meggybóléból is csak néhány korty jutott. Alaposan belakmározhatott azonban a meggyesrétes kínálatból, vásárolhatott mézet, emblémás pólót, meghallgathatta Ihos József Kató-nénijét, majd segíthetett Patkós Zsolt polgármesternek a 1900 méterre hitelesített hosszú mézesmadzag húzás megvalósításában. Mint mindenki megtapasztalhatta, Patkós polgármester nagy szakértelemmel vezette a 3-400 fős önkéntes csapatot, ám a kitűzött célt, a 2 km hosszúságot nem lehetett elérni, mert elfogyott a madzag.
A rendezvény költségeit részben saját erőből (fél millió), részben ÚMVP pályázati forrásból (fél millió), részben szponzorok támogatásával (másfél millió) biztosította az önkormányzat. Ez a pénzügyi megoldás - tudtuk meg Patkós Zsolt polgármestertől - 2007 óta jellemzi a költségvetést. A nyári szanki rendezvények önkormányzati saját kiadása nem lépte túl és idén sem fogja túllépni az 5-700 ezer forintot, vagyis a tervezett mértéket.
A rendezvény Szankot jelentős mértékben népszerűsítő eseménye a Meggykirálynő választás volt. A 38 jelentkező közül majsai elődöntőn válogatták ki azt a 18 versenyzőt, akik a 21 órakor kezdődő szanki döntőn is részt vehettek.
Két szépségkirálynő választást is lehetett volna rendezni, olyan szépek a lányok - nyilatkozta Korsósné Szanyi Ica, az Angelface Modellügynökség vezetője, a zsűri szakmai segítője.
2009. év szanki Meggykirálynője Kovács Döniz kalocsai diáklány, első udvarhölgye Hunyadi Hédi majsai tanuló, második udvarhölgye a kecskeméti Gombár Ivetta lett. Az egyetlen szanki döntős Vincze Zsanett volt, ő lett Szank háziasszonya, és a közönségdíjat is ő vehette át.
*
A szelektív szemétnek nincs helye a járdákon és a parkokban
A több mint egy éves felkészítés során a félegyháziak megértették és elfogadták a szelektív hulladékgyűjtés fontosságát. Gyakorolják is. Egyre többen válogatják szét otthonukban a papírt, üveget és a műanyagpalackokat az egyéb szeméttől. Az újrahasznosítás szorgalmazói, a feldolgozó telep azonban úgy tűnik nem készültek fel erre.
Műanyag palackok szatyorban, halomban, és már nem csak a konténerek közelében, hanem a járdán, az úttesten és a közeli parkokban is. Mindenkit felháborítanak ezek az állapotok.
A felgyői szilárdhulladék lerakó megépítése több milliárd forintos beruházás volt. A környék települései az uniós normák betartása miatt oda hordják a szemetet. Az összefogás egyik fő oka az volt, hogy a beruházás környezetkímélően kezeli a kommunális hulladékot és lehetővé teszi a papír, az üveg és a műanyag palackok újrahasznosítását. A szelektív hulladékgyűjtés feltételeit azonban nem tudták jól megoldani. Az elszállításért felelős felgyői lerakó azt állítja, a városnak kell intézkednie, illetve fizetnie azért, hogy gyakrabban ürítsék a konténereket.
Félegyháza önkormányzata ismeri a gondokat. Lénárt József, a környezetvédelemért felelős szakember szerint két megoldás adódhat. Az egyik, hogy a konténereket hetente kétszer ürítik, a másik pedig az, hogy több konténert helyeznek ki. Mindkét változat milliós költséget jelent a városnak, pénz pedig nincs erre. Ennek ellenére még júniusban a városüzemeltetési és a környezetvédelmi bizottság is tárgyal arról, miként lehet változtatni az áldatlan helyzeten.
*
Megérkezett az új autó (Csólyospálos)
Közel 9 millió forintot nyert a falu és tanyagondnoki szolgáltatás fejlesztésére még tavaly egy pályázat során az önkormányzat. A pénzből egy új, 8+1 azemélyes Mercedes-Benz Vito Kombi típusú jármű került beszerzésre, amelyet április közepén vett át Á. Fúrús János polgármester és Seres Ferenc tanyagondnok Szegeden a Pappas Auto Magyarország Kft. telephelyén.
Önerőre nem volt szükség, az önkormányzatnak a kisbusz vételárának az ÁFA tartalmát kellett előteremtenie. A korábban használt, 11 éves tanyagondnoki auto (Toyota) várhatóan a helyi polgárőrök tulajdonába kerül, hiszen az önkormányzat Képviselő-testülete elővásárlási lehetőséget biztosít a szervezet számára.
Forrás: Kiskunok Vidékéért Egyesület, szankinfo.hu, Trió Tv, Csólyospálosi Hírek