Az agrárium gazdasági teljesítménye más ágazatokhoz képest kevésbé csökkent a globális pénzügyi válság hatására kialakult gazdasági krízisben, ám az ágazat finanszírozása nehezebbé vált – hangoztatta Máhr András, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) szakállamtitkára hétfőn budapesti sajtótájékoztatóján.
A sajtóértekezleten Aladics Sándor, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) vezérigazgató-helyettese közölte: a gondok enyhítésére az MFB tovább bővítette az agrárvállalkozások finanszírozási lehetőségeit. Így a vállalkozások számára az Új Magyarország Agrárfejlesztési Hitelprogram keretében egyszerűbbé válik a továbbiakban a pályázatok kiegészítő finanszírozása, vagyis a szükséges önerő biztosítása. Emellett bővült az élelmiszeripari bankgarancia kedvezményezettjeinek köre, valamint meghosszabbították a Gabona Forgóeszköz Hitelprogram igénybevehetőségi határidejét is.
A szakállamtitkár jelezte: a recesszió miatt az agrárium fejlesztéseinek finanszírozhatósága jelenti az ágazat számára a legnagyobb gondot. Emlékeztetett, hogy az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) projektjeinek mintegy 50 százaléka fejlesztési célú, ezért is fontos a finanszírozhatóság fenntartása. Ennek kereteit dolgozta ki korábban, és tágította most közösen az FVM és az MFB.
Aladics Sándor a részletekről szólva elmondta: az MFB a múlt év tavasza óta az agrártárcával közösen olyan pénzügyi feltétek – hitelkonstrukciók – kialakítását végzi, amelyek révén az agrárium szereplői képesek a válság hatásait kezelni, és egyben gazdaságélénkítő hatásúak is.
A legnehezebb feladat a pénzintézet vezérigazgató-helyettese szerint az volt, hogy az agrárvállalkozók számára megteremtsék az uniós források társfinanszírozási lehetőségét. Ez 25-40 százalékos önerő-finanszírozási igényt jelent. Ezért az MFB és az FVM közösen megteremtette annak lehetőségét, hogy az agrárvállalkozások az önerő finanszírozását egy hosszú – 15 éves – lejáratú, olcsó hitellel oldhassák meg. A hitel kamata EU-Libor plusz 4 százalék, ami jelenleg 5 százalékot tesz ki.
Annak érdekében, hogy minden mezőgazdasági vállalkozás igénybe vehesse ezt a kölcsönt, feloldották azt a korlátozást, hogy a szóban forgó hitelt csak kis- és közepes vállalkozások vehetik igénybe. Így például az állattenyésztő vállalkozások is igényelhetnek ebből a kölcsönből. Az Új Magyarország Agrárfejlesztési Hitelprogramban az eddig jóváhagyott hitelösszeg elérte a 18,9 milliárd forintot. A hitelprogramból még rendelkezésre áll mintegy 21 milliárd forint. Ebből az összegből – ha a tényleges önerőt is számításba veszik – a későbbiekben mintegy 70-80 milliárd forint értékű beruházás valósítható meg.
A Magyar Fejlesztési Banknak jelenleg több forgóeszközhitel-konstrukciója is van az agrárium szereplői számára. Az Új Magyarország Agrárforgóeszköz Hitelprogramból eddig 14,5 milliárd forintot használtak fel a mezőgazdasági vállalkozások, s még további, több mint 18 milliárd forint forrás áll rendelkezésre e konstrukció keretében. Emellett az idei gabonakészletek zavartalan finanszírozása érdekében az MFB ez év december 31-ig meghosszabbította a Gabona Forgóeszköz Hitelprogram igénybevételi határidejét. A programban még több mint 7,6 milliárd forint szabad keret áll rendelkezésre.
Az MTI kérdésére Aladics Sándor hozzátette: eddig ebből a kölcsönből mintegy 3,7 milliárd forintot használtak fel a gazdálkodók. Az 5 milliárd forint értékű TÉSZ fogóeszköz-hitelkeretnek pedig több mint 50 százalékát használták fel. Ez utóbbi kölcsön a mintegy 40-50 ténylegesen működőképes termelői értékesítő szervezet (TÉSZ) zökkenőmentes tevékenységét biztosítja. Az MFB 30 milliárd forint keretösszeggel meghirdette az Élelmiszeripari Bankgarancia Programot. A bankgarancia célja, hogy megkönnyítse az élelmiszer-feldolgozó ágazatban működő vállalkozások számára a hitelhez jutás lehetőségét azáltal, hogy a forgóeszközhitel fedezetét az MFB államilag garantált bankgaranciájával erősítik meg. Ennek mértéke 80 százalék. A vállalkozások igénye eddig 6,7 milliárd forint volt. A bankgarancia lehetőségét kiterjesztették a növényolajipari, valamint a zöldség- és gyümölcsfeldolgozást végző cégekre is.
Forrás: MTI