a kéknyelv betegség elleni védekezés szabályairól
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (2) bekezdése 17. és 20. pontjában kapott felhatalmazás alapján - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a következőket rendelem el:
Általános rendelkezések
1. § E rendelet meghatározza a kérődző állatok kéknyelv betegsége elleni védekezéshez és a betegség felszámolásához szükséges intézkedéseket.
2. § (1) E rendelet alkalmazásában
1. Állat: a fogékony fajhoz tartozó állatok, kivéve a vadon élő állatokat;
2. Ártalmatlanítás: az állati eredetű melléktermékek összegyűjtése, szállítása, tárolása, kezelése, feldolgozása vagy elégetése a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi előírások megállapításáról szóló, 2002. október 3-i 1774/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint;
3. Betegség gyanúja: a kéknyelv betegségre utaló klinikai tünet megjelenése fogékony állatfaj valamely egyedében, amit olyan járványügyi adatok támasztanak alá, amelyek alapján ennek a valószínűségével ésszerűen számolni kell;
4. Elkülönített vágás: egy állatnak vágóhídon, térben vagy időben elkülönítetten történő levágása;
5. Fogékony állatfajok: valamennyi kérődző;
6. Gazdaság: olyan létesítmény, ahol a kéknyelv betegségre fogékony fajú állatokat állandóan vagy átmeneti jelleggel tenyésztenek, illetve tartanak;
7. Hatósági megállapítás: a kerületi főállatorvosnak a Nemzeti Referencia Laboratórium (a továbbiakban: NRL) eredményeire alapozott határozata, mely szerint a kéknyelv betegség megállapításra került;
8. Helyi Járványvédelmi Központ (HJK): a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szervén (a továbbiakban: MgSzH területi szerve) belüli, a betegség felszámolását irányító szervezet, melynek felállítását a területi szerv vezetője rendeli el járványkitörés esetén;
9. Kórokozó átvivő (vektor): a Culicoides imicola rovarfajhoz vagy más, a Culicoides nemhez tartozó rovar, amely képes a kéknyelv betegség közvetítésére;
10. Leölés: minden olyan hatósági eljárás a levágáson kívül, amely az állat halálát okozza;
11. Levágás: minden olyan eljárás, amely egy állat kivéreztetéssel bekövetkező halálát okozza, emberi fogyasztás céljából;
12. Országos Járványvédelmi Központ (OJK): a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ (a továbbiakban: MgSzH Központ) szervezeti keretein belüli, a kéknyelv betegség felszámolását irányító országos szervezet.
(2) E rendelet végrehajtása során a kéknyelv betegségre fogékony fajokhoz tartozó egyes állatok szállításának ellenőrzése, megfigyelése, felügyelete és korlátozása tekintetében a 2000/75/EK tanácsi irányelv végrehajtási szabályairól szóló 2007. október 26-i 1266/2007/EK rendelet (a továbbiakban: 1266/2007/EK rendelet) 2. cikkében szereplő fogalommeghatározásokat is alkalmazni kell.
3. § A kéknyelv betegség bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegség. A betegség bejelentésének általános szabályait külön jogszabály tartalmazza.
4. § Az egyedek és állatállományok ellenőrzési (monitoring) és megfigyelési (surveillance) program keretében végzett vizsgálataival kapcsolatos költségeket (vérvétel, vérvizsgálat) az állam viseli, kivéve az állatforgalmazáshoz kapcsolódó vizsgálatok költségeit, melyek az állattartót terhelik.
Megfigyelési és helyi zárlat szabályai
5. § (1) A megfigyelési zárlat szabályai a következők:
a) zárlat alatt álló helyről (pl. udvar, major, telep, legelő, legelőrész, erdő, erdőrész) fogékony állat, valamint állati petesejt, sperma és embrió nem vihető ki, illetve oda nem vihető be. A zárlat alatt álló helyről állati hulla csak a hatósági állatorvos engedélyével, ártalmatlanítás vagy hatósági vizsgálat céljából vihető ki;
b) a kórokozó átvivő aktivitásának idején a fogékony állatokat lehetőség szerint zárt térben kell tartani úgy, hogy azok más fogékony állatokkal kórokozó átvivők útján ne érintkezhessenek;
c) a kórokozó átvivők elszaporodásának megakadályozása érdekében a kórokozók ellen igazoltan hatékony rovarirtó szerekkel - a kerületi főállatorvos rendelkezése szerint - kezelni kell a zárlat alatt álló állatokat, valamint környezetüket, különös tekintettel a kórokozó átvivők tenyészhelyeire;
d) haladéktalanul be kell jelenteni a hatósági állatorvosnak a megfigyelés alá helyezett állatokon észlelt tüneteket, a betegség tüneteinek megszűnését vagy az állatok elhullását;
e) a hatósági állatorvos felügyelete mellett a 18. § előírásainak megfelelően gondoskodni kell a gazdaságban lévő elhullott állatok tetemének ártalmatlanításáról.
(2) A helyi zárlat szabályai a következők:
a) a zárlat alatt álló helyen tilos a fogékony állatok termékenyítése és fedeztetése;
b) a zárlat alatt álló helyen az (1) bekezdés a)-e) pontjai szerinti intézkedéseket is alkalmazni kell.
Védő- és megfigyelési körzet szabályai
6. § (1) Fogékony állat, valamint állati petesejt, sperma és embrió a védő és megfigyelési körzet (a továbbiakban együtt: korlátozás alá vont körzet) területét nem hagyhatja el. A kiviteli tilalom alól csak az 1266/2007/EK rendeletben meghatározott feltételek szerint adható mentesség. Az állatok, petesejt, sperma és embrió 1266/2007/EK rendelet valamely feltételének való megfelelését a hatósági állatorvos igazolja a szállítási dokumentumokon.
(2) Az azonos korlátozás alá vont körzeten belüli, illetve körzeten át történő szállításhoz a hatósági állatorvosnak igazolnia kell a szállítási dokumentumokon az 1266/2007/EK rendelet által előírt feltételek teljesülését.
(3) Az MgSzH Központ a korlátozás alatt álló területeken - a járványügyi helyzet mérlegelése alapján - megtilthatja a fogékony állatfajok bevitelét állatvásár, állatpiac, állatkiállítás területére.
(4) A megfigyelési körzetben a kéknyelv betegség ellen vakcinázni tilos.
Korlátozás alá vont körzetből érkező állatokkal való eljárás
7. § (1) A kéknyelv betegség miatt korlátozás alatt álló területről származó állatok beszállítását a tulajdonos köteles az érkezés előtt 48 órával bejelenteni és az állategészségügyi bizonyítvány egy másolati példányát megküldeni az MgSzH rendeltetési hely szerint illetékes területi szervének.
(2) Betelepítés előtt el kell végezni az állatok egyedi, a kéknyelv betegség kimutatására szolgáló laboratóriumi vizsgálatát. Az állatokat külön jogszabály szerint, de legalább a laboratóriumi vizsgálat eredményének megérkezéséig elkülönítve kell tartani.
(3) A szerológiai vizsgálat során pozitívnak bizonyuló állatokat 48 órán belül virológiai vizsgálatnak kell alávetni.
(4) A virológiai vizsgálat során pozitívnak bizonyuló állatokat 48 órán belül le kell ölni és gondoskodni kell az állati hulla ártalmatlanításáról.
(5) A szerológiailag pozitív, de virológiailag negatív egyedek elkülönített vágással történő levágatása iránt 48 órán belül intézkedni kell.
Az állományt ellátó állatorvos feladatai
8. § A külön jogszabályban foglalt jelentési kötelezettségén túl kéknyelv betegség gyanúja esetén az állományt ellátó állatorvos köteles a betegség továbbterjedésének megakadályozása érdekében ideiglenes intézkedéseket tenni.
A hatósági állatorvos feladatai
9. § (1) A hatósági állatorvos a kéknyelv-betegség gyanúja esetén köteles:
a) a helyszínre kiszállni;
b) a betegség gyanújának megállapítása esetén megfigyelési zárlatot elrendelni, és intézkedni a betegség megállapítására irányuló mintavételről;
c) a betegség gyanújáról haladéktalanul jelentést tenni a kerületi főállatorvosnak;
d) ellenőrizni a megfigyelési zárlat 5. § (1) bekezdésben felsorolt szabályainak betartását;
e) a hatósági megfigyelés tartama alatt történtekről eljárási jegyzőkönyvet készíteni, melynek a következőket kell tartalmaznia:
ea) a kéknyelv betegség megnevezését,
eb) az állattartó nevét és lakcímét,
ec) a tartás helyét, GPS koordinátáját, a telep állategészségügyi azonosító számát,
ed) a kórelőzményi adatokat,
ef) az állat(ok) faját, fajtáját, létszámát, a létszámon belül az ivar, hasznosítás és kor szerinti megoszlást, az egyedek vagy az állomány azonosítási számát,
eg) a betegségre gyanús állat(ok) leírását és az észlelt tüneteket, valamint
eh) a betegség megállapítása céljából tett intézkedéseket;
f) nyilvántartást készíteni azokról a helyekről, amelyek elősegíthetik a kórokozó átvivő túlélését, vagy menedéket nyújtanak számára, elsősorban azokról a helyekről, amelyek kedveznek a kórokozó átvivő szaporodásának;
g) a megfigyelés alá helyezett állatokat rendszeresen megvizsgálni;
h) a hatósági megfigyelés időtartama alatt bekövetkezett elhullás esetén annak okát felderíteni, a betegség megállapításához szükséges vizsgálatokat elvégezni, és vizsgálati anyagot küldeni a Nemzeti Referencia Laboratóriumba (továbbiakban: NRL);
i) elhullott állat hiányában a betegségre gyanús állat (több ilyen állat közül a betegségre legjellemzőbb tüneteket mutató állat) diagnosztikai célú leölésének elrendelésére a kerületi főállatorvosnak javaslatot tenni, illetve a leölés helyett vagy azon kívül a betegségre gyanús állatokból a készenléti tervben meghatározott vizsgálati mintát az NRL-be elküldeni.
(2) A megfigyelési zárlatnál alkalmazandó intézkedéseket a hatósági állatorvos addig nem függesztheti fel, amíg a kerületi főállatorvos ki nem zárja a kéknyelv betegség gyanúját.
(3) A kéknyelv betegség hatósági megállapítása esetén a hatósági állatorvos:
a) helyi zárlat alá helyezi az adott gazdaságot (illetve állattartó hely, vágóhíd, állatpiac, állatvásártér területét);
b) nyilvántartást készít a helyi zárlat alá helyezett állományról;
c) gondoskodik az állatok leöléséről vagy elkülönített vágásáról a kerületi főállatorvos határozatának megfelelően;
d) elrendeli az állatok tetemének ártalmatlanítását;
e) járványügyi vizsgálatot folytat a (4) bekezdésének megfelelően;
f) amennyiben a helyi zárlat alatt álló állatállomány felszámolásra került, elrendeli a takarítást és a 18. § előírásainak megfelelő fertőtlenítést.
(4) A hatósági állatorvos járványügyi nyomozást folytat a készenléti tervben található kérdőív alapján. A járványügyi nyomozás legalább a következőkre terjed ki:
a) azon időtartam, amióta a kéknyelv betegség jelen lehet az adott gazdaságban;
b) a kéknyelv betegség lehetséges forrása az adott gazdaságban;
c) azon gazdaságok azonosítása, amelyekben az állatok ugyanabból a fertőzési forrásból kiindulva fertőződhettek;
d) a kórokozó átvivő jelenléte és eloszlása;
e) az állatok behozatala vagy kivitele a gazdaságból;
f) az állati tetemek ártalmatlanítása.
(5) A hatósági állatorvos intézkedik a korlátozás alá vont területről érkezett, karanténba helyezett állatokból a betegség megállapítására irányuló mintavételről és a minták NRL-be küldéséről.
(...)