A napokban tett látogatást a térség kormánypárti országgyűlési képviselője a Felső Szabolcsi LEADER Közhasznú Egyesület munkaszervezeténél Fényeslitkén, ahol nemcsak szakmai tapasztalatait osztotta meg a dolgozókkal, hanem tárgyaltak az aktuális és a jövőbeni teendők elvégzéséről is.
Interjú Dr. Szép Bélával, a térség országgyűlési képviselőjével
- Ön szerint miért pont Fényeslitke lett a központja a Felső–Szabolcsi LEADER Egyesületnek?
Dr. Szép Béla: - Fényeslitke nem véletlenül válhatott a Felső-Szabolcsi LEADER Egyesület székhelyévé, csak végig kell menni e nagyhagyományú település utcáin és láthatjuk, hogy a lehetőségeket jól kihasználó, környezetével szemben igényes lakosok lakják, kezdeményező vezetők irányítják. Ha ugyanezzel a szorgalommal és színvonallal szervezik a térségi érdekeket is, úgy biztosan rövid időn belül látványos eredmények fogják igazolni az eddigi döntések megalapozottságát.
- Bizalommal fordulhatnak-e tanácsért, szakmai segítségért az emberek a munkaszervezethez?
- A munkaszervezet a térségi együttműködések területén már tapasztalatot szerzett szakemberekből áll, akik ugyan a vidékfejlesztési lehetőségek tekintetében első alkalommal járhatnak el, de tudásuk és segítőkészségük az érdeklődők rendelkezésre áll. Eddigi jó tájékoztató munkájukat bizonyítja az a sok jó pályázat, melyek az eredeti várakozások számát és értékét jelentősen meghaladva kerültek benyújtásra az év eleji első határidőig.
- Ön milyen kapcsolatban áll a dolgozókkal, hogyan tudja segíteni a munkájukat?
- Az egyesület és a munkaszervezet vezetőivel, munkatársaival régi, jó a személyes és szakmai kapcsolatom, a bizalom kölcsönösen jellemzi együttműködésünket.
- Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programnak köszönhetően hogyan fejlődhet a kistérség?
- A vidékfejlesztési támogatáscsomag hiánypótló jellegű, olyan területeken és olyan szervezeteknek, vállalkozásoknak nyújthat segítséget, olyan dolgokban teheti otthonosabbá, élhetőbbé környezetünket, amelyre más forrásokból nem lehetne támogatást szerezni. De talán a legfontosabb, hogy valódi közösségként egy asztalhoz ülteti a térség meghatározó szereplőit, önkormányzatokat, civil szervezeteket, vállalkozásokat, együttgondolkodásra, együtt cselekvésre késztetve őket. Ezek az együttműködések – egymás gondjainak, céljainak, lehetőségeinek megismerése, mérlegelése – hozhatja talán a legnagyobb, a felhasználható forrásoknál is nagyobb eredményt: nem egymás ellen, hanem egymást segítve, erősítve tudunk a leggyorsabban a legmesszebbre jutni.
- Itt élő emberként, és az ország más régióit járva, mi a tapasztalata, melyek térségünk legfőbb problémái?
- A legfontosabb gyengeségünk, helyzetünk ellentmondásossága, ami a következőkben jellemezhető: van kiépített infrastruktúránk, jelentős logisztikai kapacitásunk, de rossz döntések következtében drága a használata, ezért kevés a munka, a megrendelésekkel eltartott munkahely. Van nagyszámú munkanélküli, de legtöbbjük nem alkalmas igényes, jelentős hasznot hozó munkatevékenységre, így van is, meg nincs is jövedelemtermelésre alkalmas szabad munkaerő. Van fejlesztési programunk, de nem igazán találunk feladatot a fejlesztési területeken kívüli települések számára, a szokványos mezőgazdasági termelésen kívül, így lesznek fejlett, és a leghátrányosabb helyzettel jellemezhető falvaink is, mely különbség csak valódi együttműködésekkel csökkenthető.
- Elmaradottak-e az itteni vállalkozások az ország más térségeihez viszonyítva?
- Nem elmaradottak, hanem kiszolgáltatottak a területünkön működő vállalkozások. A kicsik a vevőik, megrendelőik fizetőképességének, míg a nagyobbak a külpiaci változásnak, recessziónak vannak kitéve. Hiába nagyobbak, illetve korszerűbbek a gépeik, ha csökkennek a megrendelések, máshol állítják elő, vagy máshol végzik el az egyébként is csökkenő munkát. Ezt a helyzetet nem lehet csupán akarattal megszűntetni, de segíteni lehet abban, hogy a nehézségeket túlélhessék a vállalkozások, majd bepótolhassák a kiesett munkamennyiséget. A piac ilyen. A nehézségek idején a legtöbben elhalasztják vásárlásaikat, majd igyekeznek bepótolni azokat.
- Mérvadója lehet–e térségünknek a falusi turizmus?
- A falusi turizmus - egyfajta jelszóként - szinte minden vidékfejlesztési célrendszerben megjelent mint elsődleges cél, de azt kell mondjam, mi az adottságaink alapján fontosnak, de nem elsődlegesnek tartjuk a turizmust. Fontos, hogy meglévő természeti és épített értékeinket megőrizzük és bemutassuk. Lényeges, hogy munkahely-teremtési céljaink teljesülésével együtt lehetőséget teremtsünk a jól végzett munka fáradtságának kipihenésére, a feltöltődésre, ezek együtt tehetik hasznossá térségünkben a turisztikai szolgáltatásokat.
Durucz Gabi
Forrás: Felső-Szabolcsi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület
(A fotón Dr. Szép Béla a munkaszervezet dolgozóival
Balról jobbra: Kun László, Bodnár János, Szikora Ágnes)