Május 14-én kezdődött a nemzetközi javaslattevő szervezet magyarországi látogatása egy fogadással, ahol V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár köszöntötte a résztvevőket. Az államtitkár a másnap tartandó közgyűlés második részére utalva elmondta, hogy a magyar mezőgazdaságnak nagyon fontos a magyar kis gazdaságok sorsa, amelynek érdekében a jelenleg kialakítás alatt álló földforgalmi törvényben rögzítik az azok fennmaradásához és megerősödéséhez szükséges szabályozásokat. Az államtitkár továbbá elmondta, hogy az MNVH számára nagyon fontos együttműködni a külföldön, nemzetközileg is aktív szervezetekkel annak érdekében, hogy Magyarországra is eljuthassanak az új vidékfejlesztési módszertanok és eszközök.
Május 15-én Medgyasszay László, az MNVH új elnöke köszöntötte a közgyűlésen jelenlévőket, valamint kifejezte köszönetét a nemzetközi szervezet képviselőinek, hogy az MNVH rendezhette meg éves közgyűlésüket és az ország mezőgazdaságából ízelítőt adó tereplátogatást. Ezt követően Hiller Márta mb. igazgató köszöntötte a több mint harminc fős küldöttséget. Röviden bemutatta az MNVH működését és céljait, valamint egyre bővülő hálózatát. Az igazgató elmondta, hogy az MNVH tagsága nagyon fontos része a Hálózat azon céljának, amellyel nemzetközi tevékenységének és kapcsolatainak szélesítését tűzte ki.
Az MNVH céljaival azonos célokkal rendelkező nemzetközi szervezet közgyűlésén a tisztújító választások mellett az MNVH is fontos feladatot kapott. A szervezet tevékenységi területeinek diverzifikálását célzó döntése értelmében, az AEIAR meglévő, az EU tagországok földügyeinek képviselete mellett a májusi közgyűlését követően már a vidéki életminőség javításának lehetőségeit is kutatni kívánja, amellyel kapcsolatban munkacsoport megalapításáról határozott. Ennek felállításával és koordinálásával az MNVH–t bízta meg, így a szervezet a meglévő hazai vidéki hálózatának továbbfonása mellett a jövőben külföldi szervezetekkel is együttműködik az innovatív vidékfejlesztési megoldások Európai Bizottságnak történő ajánlása érdekében. A közgyűlés döntése értelmében az AEIAR új elnöke ezt követően az alelnöki pozícióból előlépő Michael Baylac, míg főtitkára Pacôme Elouna Eyenga lesz.
A közgyűlés második részében a magyarországi földbérleti viszonyokról és a formálódó földforgalmi törvényről hallhattak előadást a résztvevők a VM Földügyi és Térinformatikai Főosztály vezetőjétől, Papp Bálinttól. Emellett az újraformálódott Nemzeti Agrárgazdasági Kamaráról és jövőbeni céljairól, a magyar mezőgazdaság elmúlt évtizedeiről, illetve a 2014-2020. közötti mezőgazdasági fejlesztésekről is hallhattak beszámolót Papp Gergelytől a Kamara munkatársától.
Május 16-17. között Bács-Kiskun és Pest megyei gazdaságokban tett látogatást a küldöttség. A delegáció elsőként Bujdosó Mártont, a Charolais Kft. ügyvezetőjét és gazdaságát látogatta meg, ahol a Charolais húsmarhával ismerkedhettek meg a résztvevők. Bujdosó Márton elmondta, hogy az 1970-es években kezdte a gyepgazdálkodással és legelőhasznosítással egybekötött húsmarha-tenyésztést. Elmondta, azért választotta ezt a fajtát, mert nagytestű, az extrém körülményeket is jól tűrő, könnyen ellő, kiváló növekedési erélyű, ugyanakkor gazdaságosan tartható fajta.
A következő állomás a Pilze-Nagy Kft. volt, amelyet ugyan 1997-ben alapítottak, de a laskagomba-termesztéssel és -kereskedelemmel foglalkozó egyéni vállalkozás, amelynek az átalakításával a cég létrejött, már 1991-ben megkezdte működését. Az azóta eltelt húsz év alatt az állandó fejlesztésnek, tevékenységbővítésnek köszönhetően a családi vállalkozás több lábon álló céggé nőtte ki magát. A vállalat központja és telephelyei egy Kecskeméttől 5 kilométerre, északra elhelyezkedő tízhektáros majorban találhatóak. A cég tevékenységei - a laskagombaalapanyag-gyártás és -termesztés, a friss laskagomba kereskedelmi forgalmazása, valamint a biogázgyártásból származó villamosenergia- és hőtermelés - szorosan kapcsolódnak egymáshoz. A vállalkozás a kutatás-fejlesztésben is szerepet vállal, az elmúlt években számos hazai K+F projekt résztvevője, vezetője volt, és saját fejlesztésű tudással is rendelkezik a laskagombaalapanyag-gyártás és laskagombagomba-termesztés hulladékainak hasznosítása területén.
A tereplátogatást szervező MNVH Állandó Titkárság arra törekedett, hogy a magyar mezőgazdaságról minél szélesebb körben tájékozódhassanak a résztvevők, ezért egy fiatal gazdát is bemutatott a delegációnak a Kecskeméten élő és gazdálkodó Hegedűs Zsolt személyében. A fiatal gazda 2006 óta tagja a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének, 2010. óta pedig a Fiatal Gazdák Dél-alföldi Szövetségének alelnöki pozícióját tölti be. A kecskeméti gazda 2006-ban szerzett okleveles agrármérnök képzettséget a gödöllői Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karán, majd a diploma megszerzése után európai uniós társfinanszírozású fiatal gazda támogatást nyert el. Ennek segítségével harmadik generációs mezőgazdasági vállalkozóként folytathatta és bővíthette családi gazdaságát. A fiatal gazda szántóföldi növénytermesztéssel, húshasznú magyartarka-hizlalással és közvetlen értékesítésre baromfi-előneveléssel foglalkozik. Gazdasága kezdetben kis vállalkozásként indult egy-két szarvasmarhával, az állomány azonban 150 állatra és azok szaporulatára bővült.
Május 17-én a Pest megyei Apajra látogatott a delegáció, ahol saját ökofarmját mutatta be Szomor Dezső. A farm jelenleg több mint 4500 hektáron folytat fő tevékenységként a természetvédelmi terület célkitűzéseivel összhangban álló gazdálkodást őshonos magyar háziállatok tartásával. A gyenge minőségű szántóterületek jó részét az elmúlt 15 esztendő alatt visszagyepesítették, a jobb területeken pedig az állatállomány számára termelnek takarmányt. A gazdaság magyar szürkemarha-állománya 2500 körüli, bivalyokból nagyjából 200 példányt tartanak, és évi 5-800 mangalicát hizlalnak exportra. Emellett a Gödöllői Magyar Kisállatnemesítők Génmegőrző Egyesületével együttműködve az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet is a gazdasághoz helyezte ki tartalék elit állományait, így számos baromfifaj is megtalálható itt. A gazdaság nagy része a Kiskunsági Nemzeti Parkhoz és Natura 2000-es, illetve Magas Természeti Értékű Területen fekszik, így azon több szempontból is csak sajátos szabályok szerint, a természetvédelmi célkitűzésekkel összhangban folyhat mezőgazdasági termelés. A farm ezért 1992 óta új gazdálkodási tevékenységet kísérletezett ki és folytat a mai napig. Tevékenységük eredményeként ma több szürkemarha van a tulajdonukban, mint a teljes hortobágyi állomány. A saját fűmagkeverékkel végzett gyepesítéssel és az állatok háborítatlanságának biztosításával az Európában is ritka túzokállomány 300-ról 600 példánynál is nagyobbra nőtt. Emellett több száz hektár vizes élőhelyet alakítottak ki és működtetnek a térségben, génmegőrzést végeznek és a gazdaság oktatási célokat is szolgál.
A nemzetközi küldöttségtől záró fogadáson vett búcsút az MNVH, ahol Mezőszentgyörgyi Dávid főtitkár is kifejezte köszönetét az AEIAR azon döntéséért, amelynek következtében a Hálózat szervezhette meg a szervezet 2013. évi közgyűlését és tereplátogatását. Reményét fejezte ki arra vonatkozóan, hogy minden résztvevő hasznos és új benyomásokkal tűzdelt tanulmányúton vehetett részt.
Forrás: MNVH (Takács Attila)