A lapban megjelent valamennyi tanulmány megfelel a tudományos publikációs követelményeknek: pontos irodalomjegyzékkel és angol nyelvű összefoglalóval rendelkeznek. Mindegyik tanulmányt szakmai lektor ellenőrzött, illetőleg hagyott jóvá. Ettől eltekintve az írások egyáltalán nem bonyolult nyelvezetűek, igen olvasmányosak, és a vidék, a vidéktudomány témakörében igen változatos tematikájúak.
Bencze Szilvia és Kiss István tanulmánya a vidéki térségek gazdasági autonómiájának kérdését elemzi. A szerzők megállapítják az autonómia elérésének szükségességét, és számos – a világ több pontjáról származó – jó példával szolgálnak e témakörben. Bódi Ferenc tanulmánya a helyi szociális ellátórendszer szerepét értékeli elsősorban a hazai, másodsorban a nemzetközi gyakorlatot tekintve, az általánosságokra kitérve.
Pál Viktor értekezése egy perifériális helyzetben lévő vidéki térséget vizsgál egészségföldrajzi szempontból. A cikk megállapításai, az empirikus kutatásokra alapozott ténymegállapítások bizony több esetben megdöbbentőek: mintha egy Moldova György által írt riportot olvasnánk. Talán nem is véletlen, hogy a cikk szerzője több helyen idézi a neves író egyik munkáját.
Tóth Péter munkája egy eleddig a magyar szaknyelvben illetve kutatásban ismeretlen fogalom meghatározását és társadalomtudományi elhelyezését hivatott vizsgálni: a kulturális gazdaságét.
Wirth Gábor tanulmánya példa a gazdasági-társadalmi változásokkal együtt járó vidéki térségek funkció-váltására: a szerző azt vizsgálja, hogy hogyan változott egy Budapest környéki idegenforgalmi jellegű régió szerepe az elmúlt évtizedekben, és mik lehetnek a hosszú távú kitörés lehetőségei. A címmel ellentétben – egyébként nagyon helyesen – a szerző nem csak a térség központjára, hanem magára az egész térségre fókuszál.
A nyugat-európai gyakorlathoz képest több évtizedes késéssel ugyan, de hazánkban is megjelentek illetve sorra jelennek meg a nagyvárosi közösségi kertek. Kovács Teréz írása elsősorban a hazai példák funkcionalitásának vizsgálatát tűzte ki célul, összehasonlítva a nyugati (németországi) gyakorlattal.
A tavaly nyári számban igen érdekes és értékes, hiánypótló írás jelent meg az Alföld unikális táji értékeiről, a kunhalmokról. Árgay Zoltán és munkatársainak tanulmánya ezt egészíti ki, elsősorban a táji értékek megőrzésének gyakorlati, illetve jogszabályban lefektetett módozatait taglalva.
Tavaly év végén jelent meg Kovách Imre A vidék az ezredfordulón című kötete. A szerző szociológus, a magyar vidéket talán legjobban ismerő társadalomtudósa, akinek műve hiánypótló, és valószínűleg az elkövetkező évek vidéktudományi kutatásaiban kikerülhetetlen forrásmunka lesz. A lapszám végén ezt a fontos művet elemzi Hegedűs István könyvismertetése.
Forrás: NAKVI