Milyen a Közös Agrárpolitika (KAP) helyzete a február 7-ei és 8-ai Európai Tanács következményeként, amelyen a 27 tagállam megegyezett az EU költségvetéséről 2014-2020-ra?
A tény, hogy az Európai Tanács döntésre jutott a költségvetésről, igen fontos a mezőgazdaság számára, mivel megegyezés hiányában képtelenek lettünk volna továbblépni a megbeszélésekkel. Nem tudom azt mondani, hogy örülök annak, hogy az Európai Bizottság által eredetileg javasolt összeget hat százalékkal megvágták. De ha arra az összegre tekint, amelyet a teljes költségvetéstől vontak meg, látni fogja, hogy a csökkentések a mezőgazdaságban alacsonyabbak az átlagosnál.
Melyek a következő lépések a KAP-reform számára?
Ahogy azt már elmondtam, a hat százalékos költségvetés-csökentés nem fogja befolyásolni a KAP reformját. A döntést jóvá kell hagynia az Európai Parlamentnek, márciusra meglesz a [tagállamok agrárminisztereiből álló] mezőgazdasági Tanács döntése, aztán áprilisban megkezdjük a háromoldalú megbeszéléseket – a mezőgazdasági Tanács, az Európai Parlament és a Bizottság között.
Bizonyára gyakran kerül agrár-élelmiszeripari lobbisták nyomása alá. Hogyan tudja érvényesíteni a saját álláspontját?
Nincsenek nehézségeim azzal, hogy a saját elképzeléseimet érvényesítsem. Igyekszem figyelni, javaslatokat tenni, és meggyőzni őket kőkemény logikával, még a legmakacsabbakat is. Nem szabad elfelejteni, hogy vannak bizonyos határok a mezőgazdaságban, amelyeket még a lobbistáknak is figyelembe kell vennie, ha szeretnék elkerülni a komoly következményeket. Magától értetődő tény, amelyről nem hozott rendeletet a Bizottság és nem jelenik meg bármiféle jogszabályban, hogy nagyon hamar problémák jelennek meg, ha a természettel való kapcsolat nem marad fenn: például a termőföld kimerülése akkor fordul elő, ha nem használnak megfelelő trágyát. Ezt a fajta logikát még azoknak a lobbistáknak is el kell ismernie, akik nem támogatói a reformnak.
Ezt leszögezve a jelen helyzet nehézségei részben a mi hibáink is, mivel fogyasztóként több terményt szeretnénk, és mindezt gyorsabban, olcsóbban akarjuk. Ezzel a gazdákat egy bizonyos irányba toljuk. Nem lesz könnyű most irányt váltani, mert a mezőgazdasági befektetések nemzedékeken át tartanak. De úgy vélem, mikor valakinek szilárd érvei vannak és hajlandó másokat meghallgatni, elérhet egy pozitív kompromisszumot, amely a helyes irányba mozdítja el a dolgokat. Sokakkal beszélve azok közül, akik kritizálták a reformot, rájöttem, hogy nem rossz szándék motiválja őket, hanem egyszerűen az igény, hogy megvédjék az érdekeiket.
A biogazdálkodás és a „zöldítés” részét képezik ennek a pozitív kompromisszumnak?
Véleményem szerint a biogazdálkodás gondolata túlmutat a mezőgazdaság fejlesztésének hagyományos alapvetésein. Ez egy olyan újszerű elképzelés, amely lassan ér el haladást – a mezőgazdasági gyakorlat megszokott formája, de olyan, amelyik azt mutatja, hogy a dolgokat máshogy is lehet csinálni, és olyan, amely a fogyasztók egy bizonyos igényét elégíti ki. Mindenesetre nem gondolom, hogy az európai mezőgazdaság kétfelé választását kellene tervezgetni, vagy azt kellene mondanunk, hogy támogatjuk a biogazdálkodást és minden más létező modellt elhagyunk. Egyensúlyt kell elérnünk, és előnyt kovácsolni abból a tényből, hogy jelenleg válaszútnál vagyunk, ahol a biogazdálkodás néhány ötlete hasznosítható a hagyományosabb gyakorlat befolyásolására, hogy az előre haladhasson.
Amikor elindította a KAP reformját, nyilvános vitákat szervezett. Tervezi egyeztetés szervezését a biogazdálkodás jövőjéről?
A bio-mezőgazdasági politika felülvizsgálata egyike a jövőbeni projektjeinknek, és már folyamatban van egy konzultációs folyamat, amelyre felhívtuk az európaiakat, hogy vegyenek részt benne. A felmérés április 10-éig lesz online.
(Az interjú eredeti, angol változata ide kattintva elérhető.)
Forrás: Presseurop