A Kárpát-medence vidékfejlesztő LEADER Helyi Akciócsoportjai számára tartottak partnerkereső találkozót március 7-én és 8-án Bugyiban. Nem egy szokványos konferenciáról van szó, emelte ki a rendezvényt levezető Nemes Gusztáv. Mint elmondta, a rendezvény célja, hogy elindítsa a párbeszédet a Kárpát-medence LEADER Helyi Akciócsoportjai (HACS) között. Aláhúzta, azt szeretné, ha mindenki új ismerősökkel és ideális esetben új ötletekkel térjen haza, együttműködéseket kialakítva.
Kiss Ágnes, az MNVH Hálózati és Projektkoordinációs Igazgatóság megbízott igazgató-helyettese kiemelte, hogy a Hálózatnak nagyon fontos a hálózatosodás előmozdítása, az együttműködés elősegítése. Utóbbira már maga a rendezvény is jó példa, hiszen a szervezés is a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat LEADER szakosztálya, a Nemzetgazdasági és a Vidékfejlesztési Minisztérium együttműködésével valósult meg.
Az Európai Vidékfejlesztési Hálózat (ENRD) Kapcsolati Pont képviseletében Ana Nechita mutatta be, hogy az ENRD hogyan tudja segíteni a LEADER HACS-ok együttműködését, hiszen az számos okból fontos: többek között javítja a versenyképességet, erősíti a területi identitást és lehetőséget ad a HACS-ok számára, hogy egymástól tanuljanak. Éppen ezért a szervezet honlapján egy külön „LEADER Kapu” kínál számos hasznos eszközt, így többek között egy HACS-adatbázist, egy LEADER-eszköztárat, és egy kézikönyvet határon átnyúló együttműködésekhez. Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap LEADER tengelyének egy intézkedése forrásokkal is támogatja a HACS-ok összefogását.
A magyar kis- és középvállalkozások számára a legjobb területet jelenti a Kárpát-medence termékeik exportálására, hangsúlyozta Vagács István, az NGM Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztályának vezetője. Bár részesedésük a magyar kivitelből nagyjából megfelel az európai uniós átlagnak, ám a kormányzat számára kiemelt cél, hogy ezt tovább növelje. Ennek érdekében piacközeli, vállalkozásbarát szemlélettel számos intézkedést hoztak, így többek között négyszeresére, 1200 milliárd forintra emelték a kivitelt pénzügyi eszközökkel segítő Exim alaptőkéjét, és létrehozták a Kárpát-régió Üzleti Hálózatot, amely jelenleg kilenc külhoni településen segíti helyi információkkal, gazdasági és jogi kapcsolatrendszerével az együttműködést.
A határokon átnyúló együttműködések múltját és jövőjét igyekezett konkrét, gyakorlati példákkal megvilágítani Győrffy Gábor, a Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. vezető tervezője. Felhívta rá a figyelmet, mennyire nehéz előre tervezni, és milyen egyéb problémák jelentkezhetnek a projektek megvalósítása során. Rámutatott, hogy Magyarországon a közberuházások szinte kizárólag európai uniós forrásokhoz kötődtek, így hazánk kiszolgáltatott az EU-pénzek felhasználására vonatkozó szabályoknak. Ugyanakkor kiemelte, hogy mostanra már Közép-Európa tud új ötleteket mutatni a nyugati országoknak.
Az első nap második felének felvezetéseképp magyarországi, romániai, szlovákiai, lengyelországi HACS-ok, valamint a LEADER program iránt érdeklődő ukrajnai és szerbiai vendégek mutatták be, milyen országukban a LEADER, a vidékfejlesztés, a csoportok együttműködése vagy hogyan készülnek egy hasonló rendszerű vidékfejlesztési kezdeményezésre.
Az általános információk után a délutánt a kapcsolatépítésnek szentelték: a résztvevők egy „együttműködési vásárban” vehettek részt, ahol három körben a csoportok közti együttműködés feltételeit, formáit vitatták meg, majd áttekintették az együttműködés lehetséges területeit, meghatározták a lehetséges közös projektek témaköreit, végül pedig már a konkrét projektötleteket ismertették.
Forrás: NAKVI
