Az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta tanulmányát, amelyet az élelmiszerekre és mezőgazdasági termékekre vonatkozó, földrajzi jelzést mutató európai uniós védjegyekről (védett eredetmegjelölés, védett földrajzi megjelölés) készítettek. A becslések szerint az ezekkel ellátott termékek forgalma összesen 54,3 milliárd eurót tett ki, a teljes élelmiszer és italexport 15 százalékát képviselve. „Ez mutatja fontosságukat az EU gazdaságában, és az erőfeszítéseink jelentőségét, hogy népszerűsítsük és megvédjük ezt a rendszert” – nyilatkozta Dacian Cioloş agrárbiztos. A védjegyek kulcsfontosságúak a helyi hozzáadott érték és munkahelyek megteremtésében, „életképessé teszik a gazdálkodást a vidéki területeken, és az új Minőségbiztosítási Szabályozás, amely a közelmúltban lépett hatályba, tovább fogja ezt erősíteni” – jelentette ki az Európai Bizottság mezőgazdaságért felelős tagja. A tanulmány adatai szerint a védjegyes termékek átlagosan, 2,23-szor magasabb áron lehet eladni, mint azokat, amelyeket nem láttak el ilyennel.
Az eredmények szerint a földrajzi jelzéssel ellátott termékek 60 százalékát származási helyük országában értékesítették, 20 százalékot más EU-tagállamban, 20 százalékot pedig a Huszonhetek közösségén kívül adtak el mintegy 11,5 milliárd euró értékben. A fő célország az Amerikai Egyesült Államok volt 30 százalékkal, Svájcban és Szingapúrban hét-hét százaléka talált gazdára az ilyen védjegyes termékek közül, míg hat-hat százalékkal részesült az exportból Kanada, Kína, Japán és Hong Kong.
2005 és 2010 között a védjeggyel ellátott és értékesített termékek 56 százalékát borok adták (30,4 milliárd euró értékben), 29 százalékát (15,8 milliárd eurót) mezőgazdasági termékek és élelmiszerek, 15 százalékát (8,1 milliárd eurót) röviditalok, 0,1 százalékát (31,3 millió eurót) pedig aromatizált borok.
Messze Franciaország termelte a legnagyobb értékű árut, amelyet a két védjegy valamelyikével láttak el, a második helyet Olaszország, a harmadikat Németország érte el. Előbbi két ország foglalta el a képzeletbeli dobogó első két fokát aszerint is, mekkora az adott tagállam élelmiszeripari és italgyártási termékeinek értékében a védjegyes áruk részesedése, a „bronzérmet” Görögország hódítaná el. Hazánk mindkét rangsorolásban az átlag felett teljesített (10. és 6. hely).
Forrás: New Europe, Európai Bizottság