Megtelt a Vidékfejlesztési Minisztérium Darányi Ignác Terme február 4-én, amikor Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter megnyitó beszédével kezdetét vette a Tanyapedagógiai Programot értékelő konferencia. A miniszter köszöntőjében elmondta, az utóbbi évekig sajnos csak rombolásról, pusztulásról, elnéptelenedésről lehetett a tanyákkal kapcsolatosan beszámolni, az elmúlt években azonban ─ különösen a szaktárca igen sikeres tanyafejlesztési programjának köszönhetően ─ ez megfordult, és mára sikerekről, szép eredményekről tudósíthatunk. „A Tanyafejlesztési Program nagyon sok segítséget jelentett a tanyán élő embereknek, s nem utolsó sorban ennek köszönhető, hogy a jelenlegi, mintegy 300 ezres tanyasi lakosságszám újra növekedni kezdett” – tájékoztatott.
A tanyák és a tanyasi élet megismeréséért, a hagyományos gazdálkodási módok tanulmányozásáért, az egészséges, háztáji, közvetlenül a termelőtől származó, magyar élelmiszerek fogyasztásának népszerűsítéséért életre hívott Tanyapedagógiai Programot a szakminiszter rendkívül jelentős eseménynek értékelte, amely számos eredménnyel jár. Ilyen a már említett célokon kívül az odafigyelés, a közös munka szeretete, a hagyományok megismerése és ápolása vagy a biogazdálkodás támogatása. „Fontos, hogy ezt az életformát, ezt az értékrendet a városi gyerekek is megismerjék” – fogalmazott Fazekas Sándor hozzátéve, hogy a tanyáknak is lépniük kell, mégpedig a fenntarthatóság és a zöld gazdálkodás irányába, amely az EU 2014–2020-as költségvetési időszakában a korábbi időszakokhoz képest kiemelt figyelmet kap majd.
„Körülnézve az Alföldön szomorúan tekintünk a pusztuló, elhagyott, romos egykori családi gazdálkodásokra. Örömmel látjuk azonban a virágzó, újra virágzó tanyákat, amelyek világosan mutatják, hogy a tanyavilág ismét benépesül” – jelentette ki Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár. És mit tehet a 21. századi pedagógia, hogy megismerhessük e világot? „ Az ökoiskola-programhoz vagy a zöldóvoda programhoz hasonlóan a Tanyapedagógiai Program is a természet megismeréséhez, szeretetéhez kívánja visszavezetni a gyerekeket. Ez a felismerés vezette rá iskolák sokaságát, hogy csatlakozzon a programhoz. A rácsodálkoztatás és a megismerés mellett fontos cél a fogyasztói szemlélet alakítása is, valamint annak megértetése, hogy a vidéki élet, bár sokszor kemény és nehéz, nagyon szép, ugyanakkor biztos megélhetési forma is” – fogalmazott az államtitkár asszony. Ugyanakkor meggyőződésének adott hangot, hogy a program során a legkorszerűbb pedagógiai eljárásokat alkalmazzák, jól adagolt, kellően didaktikus módszerekkel dolgoznak, miközben nem feledkeznek meg a szórakoztatásról és a közösség összekovácsolásáról sem.
A köszöntő beszédeket követően a felkért előadók különböző aspektusokból értékelték a programot. Makra Márta projektvezető ─ a program lelke és megálmodója ─ előadásában felvázolta az eredeti célkitűzéseket, majd értékelte a megvalósulást, elsősorban az őszi kísérleti szakasz eredményeire koncentrálva. E szakasz a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) III. Szakosztályának finanszírozásával valósult meg. A Hálózatot és annak tevékenységét mutatta be Mezőszentgyörgyi Dávid főtitkár, aki a program további finanszírozhatósága érdekében felhívta a figyelmet az MNVH projektötleti felhívásaira, különös tekintettel az ismeretátadásra, valamint a szakmai kiadványok készítésére és sokszorosítására, amelyek a legközelebb állnak a kezdeményezéshez. A főtitkár, aki egyben a támogatás operatív részéért felelős Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI) főigazgatója, azt is elmondta, hogy a szóban forgó program céljaiban és megvalósításában is igazodik a Kormány által elfogadott, 2020-ig szóló Nemzeti Vidékstratégiához és leszögezte, hogy a tanyák fejlesztéséhez, így a Tanyapedagógiai Program megvalósításához nem csak nemzeti, hanem uniós források is rendelkezésre állnak.
Csizmadia László, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége (FATOSZ) elnöke felhívta a figyelmet a helyi élelmiszer minél szélesebb körű megjelenésének fontosságát a falusi vendéglátásban. Elmondta, a Tanyapedagógiai Programhoz hasonló kezdeményezéseket több országban sikerrel alkalmaztak, és mind céljait, mind eddigi megvalósítását tekintve üdvözölte a kezdeményezést.
Ezt követően egy, a programban résztvevő iskola igazgatója számolt be tapasztalatairól, és mint oktatási szakember értékelte az eredményeket, majd az animátorok mondták el tapasztalataikat. Horváth Zsuzsa, az OFI főigazgatói tanácsosa a program szakmai értékeiről beszélt, annak az oktatásban való szerepét és jelentőségét vizsgálta. Természetesen nem maradhatott el a résztvevő gyerekek beszámolója sem, mint ahogy egy, a diákokat fogadó gazda is értékelte a maga szempontjából a programot.
A projektet 2011 elején hazai, illetve francia tapasztalatok alapján kezdték el kidolgozni. Utóbbi azért volt fontos, mert Franciaországban a gyerekek vidéki élettel való megismertetése jelentős múlttal és színes szakmai tartalommal működik. Az ottani helyzetet egy francia „fogadó-biogazda” vázolta föl. A tanácskozás során elhangzott előadások ppt-jei elérhetők a csatolmányokból.
Forrás: NAKVI
