Európai Hulladékcsökkentési Hét 2019.
(2019. november 16-24.)
(2019. november 16-24.)
A komposztálás fontosságáról
A komposztálás a természetes módja az újrahasznosításnak. A szerves anyagok a komposztálás során szabályozottan bomlanak le, új hasznos termék, humusz keletkezik belőlük. A komposztálás segít abban, hogy fenntartható módon zárjuk azt a körfolyamatot, amit a növényi anyagok előállításával, felhasználásával indítunk el. A tápanyagok, a makro- és mikroelemek mellett a talaj életében az irányító, koordináló szerepet a humusz tölti be. Ez tapasztja össze a talaj apró szemcséit morzsákká, serkentő anyagot nyújt a növények gyökereinek, tápanyagokat juttat a talajban tevékenykedő mikroorganizmusoknak, élő szervezeteknek.
A komposztálás a természetes módja az újrahasznosításnak. A szerves anyagok a komposztálás során szabályozottan bomlanak le, új hasznos termék, humusz keletkezik belőlük. A komposztálás segít abban, hogy fenntartható módon zárjuk azt a körfolyamatot, amit a növényi anyagok előállításával, felhasználásával indítunk el. A tápanyagok, a makro- és mikroelemek mellett a talaj életében az irányító, koordináló szerepet a humusz tölti be. Ez tapasztja össze a talaj apró szemcséit morzsákká, serkentő anyagot nyújt a növények gyökereinek, tápanyagokat juttat a talajban tevékenykedő mikroorganizmusoknak, élő szervezeteknek.
Hulladékszelektálás
Az elkülönített hulladékgyűjtés a komposztálásnak is alapfeltétele. A rengeteg feleslegesnek tűnő zöldhulladék akár a konyhában, mind-mind olyan anyag, amit a természet nemcsak lelkesen visszafogad, hanem kimondottan szüksége is van rá, ezért is fontos az elkülönített gyűjtésük. Nagyvárosi környezetben egyáltalán nem magától értetődő a komposztálás, holott, aki igyekszik egészségesen főzni és táplálkozni, annak a konyhájában jelentős mennyiségű komposztálható szerves hulladék gyűlik össze.
Az elkülönített hulladékgyűjtés a komposztálásnak is alapfeltétele. A rengeteg feleslegesnek tűnő zöldhulladék akár a konyhában, mind-mind olyan anyag, amit a természet nemcsak lelkesen visszafogad, hanem kimondottan szüksége is van rá, ezért is fontos az elkülönített gyűjtésük. Nagyvárosi környezetben egyáltalán nem magától értetődő a komposztálás, holott, aki igyekszik egészségesen főzni és táplálkozni, annak a konyhájában jelentős mennyiségű komposztálható szerves hulladék gyűlik össze.
Hogyan építsünk komposztálót?
A komposztálás nagyon egyszerű eljárás, nincs szükség hozzá semmilyen extra beruházásra. Elegendő néhány jó minőségű, megfelelő szellőzést biztosító komposztkeret – ma már ebből is számos változat kapható –, de kis kézügyességgel magunk is barkácsolhatunk kereteket például vesszőből, raklapokból, kezeletlen hulladék faanyagból. A műanyag komposztálókat elsősorban ott ajánljuk, ahol a komposztálandó anyag zöme a konyhából kerül ki, tehát nem keletkezik nagy mennyiségű kerti zöldhulladék. De akár veszünk, akár építünk, fontos, hogy a komposztáló tegye lehetővé a komposzt megfelelő átforgatását és a kitermelését is könnyen meg tudjuk oldani. Ha fakeretes komposztládánk van, legyen könnyen szétszedhető a komposzt mozgatásához. A kereteket érdemes olyan helyre felállítani, amely a konyhából télen is jól megközelíthető és árnyékos.
A komposztálás nagyon egyszerű eljárás, nincs szükség hozzá semmilyen extra beruházásra. Elegendő néhány jó minőségű, megfelelő szellőzést biztosító komposztkeret – ma már ebből is számos változat kapható –, de kis kézügyességgel magunk is barkácsolhatunk kereteket például vesszőből, raklapokból, kezeletlen hulladék faanyagból. A műanyag komposztálókat elsősorban ott ajánljuk, ahol a komposztálandó anyag zöme a konyhából kerül ki, tehát nem keletkezik nagy mennyiségű kerti zöldhulladék. De akár veszünk, akár építünk, fontos, hogy a komposztáló tegye lehetővé a komposzt megfelelő átforgatását és a kitermelését is könnyen meg tudjuk oldani. Ha fakeretes komposztládánk van, legyen könnyen szétszedhető a komposzt mozgatásához. A kereteket érdemes olyan helyre felállítani, amely a konyhából télen is jól megközelíthető és árnyékos.
Mit tegyünk a komposztálóba (és mit ne)?
A komposztálódás a természetben magától lejátszódó folyamat, azonban abban a környezetben, amelyben mi élünk, erre általában sajnos nincs lehetőség, ezért nekünk kell cselekednünk. A konyhában és a háztartásban keletkező hulladékok közül az alábbiak komposztálhatóak: különböző zöldség-és gyümölcsmaradvány, apróra tört tojáshéj, kávé-és teazacc, szobanövények, növényevő kisállatok ürüléke a forgáccsal együtt. Kertünkben keletkező komposztálható hulladékaink: lenyírt fű, gyomok még a virágzás előtt, szalma, ágak összeaprítva, elszáradt virágok, palánták, gyümölcsök, faforgács, falevél.
A komposztálódás a természetben magától lejátszódó folyamat, azonban abban a környezetben, amelyben mi élünk, erre általában sajnos nincs lehetőség, ezért nekünk kell cselekednünk. A konyhában és a háztartásban keletkező hulladékok közül az alábbiak komposztálhatóak: különböző zöldség-és gyümölcsmaradvány, apróra tört tojáshéj, kávé-és teazacc, szobanövények, növényevő kisállatok ürüléke a forgáccsal együtt. Kertünkben keletkező komposztálható hulladékaink: lenyírt fű, gyomok még a virágzás előtt, szalma, ágak összeaprítva, elszáradt virágok, palánták, gyümölcsök, faforgács, falevél.
A komposztáló „lakói”
Tudtad, hogy hány fajta élőlény lakik a komposztálóban? Nézzük meg, melyek vannak jelen normál körülmények között, melyek segítenek nekünk a biohulladék lebontásában! A legismertebb talán a földigiliszta. A földigiliszták fontos szerepet játszanak az ökoszisztémában, feldolgozzák, átforgatják a szerves anyagokat, tevékenységük során apró csatornákat hoznak létre a földben, amivel szellőztetik a talajt. A földigiliszták 24 óra alatt testsúlyuknak megfelelő mennyiségű élelmet fogyasztanak. A földigiliszták beleiben rengeteg mikroorganizmus él, így a mikrobális tevékenységük is jelentős. Az elfogyasztott táplálékból annak további átalakulása során humusz keletkezik, vagyis a szerves anyag ebben a formában is javítja a talaj termékenységét. A földigilisztán kívül megtalálható még a komposzt környékén többek között a kerti csiga, az orrszarvúbogár, ezekről is megtudhatsz többet, ha ellátogatsz hozzánk!
Tudtad, hogy hány fajta élőlény lakik a komposztálóban? Nézzük meg, melyek vannak jelen normál körülmények között, melyek segítenek nekünk a biohulladék lebontásában! A legismertebb talán a földigiliszta. A földigiliszták fontos szerepet játszanak az ökoszisztémában, feldolgozzák, átforgatják a szerves anyagokat, tevékenységük során apró csatornákat hoznak létre a földben, amivel szellőztetik a talajt. A földigiliszták 24 óra alatt testsúlyuknak megfelelő mennyiségű élelmet fogyasztanak. A földigiliszták beleiben rengeteg mikroorganizmus él, így a mikrobális tevékenységük is jelentős. Az elfogyasztott táplálékból annak további átalakulása során humusz keletkezik, vagyis a szerves anyag ebben a formában is javítja a talaj termékenységét. A földigilisztán kívül megtalálható még a komposzt környékén többek között a kerti csiga, az orrszarvúbogár, ezekről is megtudhatsz többet, ha ellátogatsz hozzánk!
Hogyan gondozzuk a komposztálót?
A komposztálót néha gondozni is kell. A barna (pl. lehullott falevelek, felaprított gallyak) és zöld anyagokat (pl. lenyírt fű) egymásra rétegezzük, vagy jól elkeverjük, így a száraz rész elegendő nedvességhez jut a lédús zöldből. A barna rész adja a vázat, biztosítja a jó szellőzést. A rétegek közé teríthetünk vékony földréteget, mely nem csak azért előnyös, mert elfedi a kellemetlen szagokat, de mindig vannak benne lebontó szervezetek, melyek meggyorsítják a feldolgozást. A rétegezést célszerű száraz, barna anyagokból álló réteggel kezdeni. Az idő teltével komposztunk összeesik, ezért 2 - 3 havonta át kell forgatni azt. Erre azért van szükség, mivel a tömörödött anyagból a megfelelő lebomláshoz, átalakuláshoz szükséges levegő kiszorul, és az átforgatással lazítjuk, levegőztetjük a komposztálódó anyagokat. A már kész humuszrészek segítik a még nem lebomlott részek átalakulását. Az átforgatáshoz elég egy kerti villa, melynek segítségével a száraz részeket összekeverjük a nedvessel, a barna részeket a zölddel.
A komposztálót néha gondozni is kell. A barna (pl. lehullott falevelek, felaprított gallyak) és zöld anyagokat (pl. lenyírt fű) egymásra rétegezzük, vagy jól elkeverjük, így a száraz rész elegendő nedvességhez jut a lédús zöldből. A barna rész adja a vázat, biztosítja a jó szellőzést. A rétegek közé teríthetünk vékony földréteget, mely nem csak azért előnyös, mert elfedi a kellemetlen szagokat, de mindig vannak benne lebontó szervezetek, melyek meggyorsítják a feldolgozást. A rétegezést célszerű száraz, barna anyagokból álló réteggel kezdeni. Az idő teltével komposztunk összeesik, ezért 2 - 3 havonta át kell forgatni azt. Erre azért van szükség, mivel a tömörödött anyagból a megfelelő lebomláshoz, átalakuláshoz szükséges levegő kiszorul, és az átforgatással lazítjuk, levegőztetjük a komposztálódó anyagokat. A már kész humuszrészek segítik a még nem lebomlott részek átalakulását. Az átforgatáshoz elég egy kerti villa, melynek segítségével a száraz részeket összekeverjük a nedvessel, a barna részeket a zölddel.
A komposzt felhasználása
Az eddigiekből már kiderülhetett, hogy a komposzt a növények számára pótolhatatlan tápanyagforrás. Elsősorban azért, mert benne a szükséges tápanyagok stabilizálódott formában vannak ugyan, mégis a növények hosszabb időn át, folyamatosan felvehetik őket. Ez is az óriási előnye a műtrágyákkal szemben, amelyek tápanyagtartalma csak addig elérhető a növények számára, ameddig egy kiadós eső be nem mossa azt a talaj mélyebb rétegeibe (és itt gondoljunk a felszín alatti vízbázisaink, folyóink, tavaink elnitrátosodására). A komposztot tehát mind a szoba- és balkonnövényeinkhez, mind a kerti növényeinkhez felhasználhatjuk, hiszen tápanyagra minden növénynek szüksége van. Az érett komposzt felhasználható önmagában is, de a felhasználástól függően szükség szerint keverhetjük földdel vagy homokkal is. A friss – félérett – komposzt elkészülési ideje 4-6 hónap, amelyet még korlátozottan lehet csak felhasználni, 1-2 év alatt azonban már teljesen érett komposzt készíthető házi körülmények között is, amely már korlátozás nélkül hasznosítható.
Az eddigiekből már kiderülhetett, hogy a komposzt a növények számára pótolhatatlan tápanyagforrás. Elsősorban azért, mert benne a szükséges tápanyagok stabilizálódott formában vannak ugyan, mégis a növények hosszabb időn át, folyamatosan felvehetik őket. Ez is az óriási előnye a műtrágyákkal szemben, amelyek tápanyagtartalma csak addig elérhető a növények számára, ameddig egy kiadós eső be nem mossa azt a talaj mélyebb rétegeibe (és itt gondoljunk a felszín alatti vízbázisaink, folyóink, tavaink elnitrátosodására). A komposztot tehát mind a szoba- és balkonnövényeinkhez, mind a kerti növényeinkhez felhasználhatjuk, hiszen tápanyagra minden növénynek szüksége van. Az érett komposzt felhasználható önmagában is, de a felhasználástól függően szükség szerint keverhetjük földdel vagy homokkal is. A friss – félérett – komposzt elkészülési ideje 4-6 hónap, amelyet még korlátozottan lehet csak felhasználni, 1-2 év alatt azonban már teljesen érett komposzt készíthető házi körülmények között is, amely már korlátozás nélkül hasznosítható.
Gyermekprogramok
Izgalmas és érdekes programokkal várjuk a gyerekeket, például hulladék, valamint növények felismerésével, szétválogatásával, komposztáló összerakással. Képzett szakembereink segítségével megismerhetik a komposztálóban található élőlényeket, de lehetőségük nyílik virágmag ültetésére is – természetesen házi komposzt felhasználásával!
Izgalmas és érdekes programokkal várjuk a gyerekeket, például hulladék, valamint növények felismerésével, szétválogatásával, komposztáló összerakással. Képzett szakembereink segítségével megismerhetik a komposztálóban található élőlényeket, de lehetőségük nyílik virágmag ültetésére is – természetesen házi komposzt felhasználásával!