Csütörtöki iskola címmel megjelent a Falufejlesztési Társaság és a Magyar Építőművészek Szövetségének Faluszemináriumán elhangzott beszélgetések gyűjteménye.

A vidékfejlesztők és környezetgazdák folyóirata ez évi őszi számának első tanulmánya röviden összefoglalja a vidékkel kapcsolatos legfőbb jellemzőket, és ismerteti a vidékfejlesztésben érdekelt legfontosabb szereplőket, valamint a 2007–2013-as EU költségvetési időszak legfontosabb forrásait. A következő tanulmány azt vizsgálja, hogy egy vidéki világörökségi helyszín hogyan befolyásolja a környék turizmusát. A következő írás az egyedi tájértékek jelentőségét és megőrzését állítja a középpontba. Egy konkrét magyarországi tájérték-típusról, a gémeskutakról szól a következő írás: a cikk a megőrzés fontosságát illetve a még meglévő gémeskutak esetében a tudományos igényű kataszterizálás igényét emeli ki egy konkrét példa alapján. Az 1990-es évek óta számos gazdasági-szerkeszeti változás vagy ágazaton belüli eltolódás következett be hazánkban. Külön írás foglalkozik a borvidékek szerkezeti átalakulásáról, elsősorban a tulajdonviszonyokat és a birtokszerkezetet illetően. Egy másik cikk a hazai élelmiszer-kiskereskedelmet érintő átalakulási folyamatot mutatja be, amelynek megismerése például a vidékfejlesztési tervek elkészítésekor is fontos lehet. Az utolsó cikk be a görögországi vidéki kistelepülések sikerességének receptjét mutatja be – nem utolsó sorban a hazai gyakorlatnak szánt ajánlás céljából.

Európa több országából jelezték települések, hogy komolyan érdekli őket az MNVH által támogatott „Legszebb konyhakertek elnevezésű verseny – mondta el Kovács Szilvia, Karcag alpolgármestere, a kezdeményezés ötletgazdája Püspökladányban, ahol 2013-ra országos szinten meghirdette a programot.

A Vásárosnamény és Lónya között megemelt és szélesített, 28 kilométer hosszú gátrészt Tállai András, a Belügyminisztérium és Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára avatta fel.