Gazdálkodás a Tisza-völgyben, termelés, vízgazdálkodási stratégia – árvíz-belvíz helyzet, munkanélküliség problematikája – ezeket a kérdéseket tárgyalták a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) rendezvényén, a Magyar Vidékakadémián Csongrádon. A napokban megrendezett eseményen a vidékfejlesztési tárca szakemberei, vízügyi mérnök, biogazda, valamint tájökológus is tartott előadást a megoldási lehetőségekről.
Az országot járó, „Az Alföld-program újjáélesztése” című rendezvénysorozat negyedik állomásán Kis Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium osztályvezetője kezdte az előadások sorát a Nemzeti Vidékstratégiáról és a Tisza-völgy komplex térségfejlesztési programról. Hangsúlyozta a vidéki társadalom felzárkózásának fontosságát, amelyet a tervbe vett „vidék alkotmányának” létrehozása is nagyban segítene. A térségben megoldandó problémák között említette egyebek mellett az árvízvédelmi biztonság növelését, az ártéri ökológiai- és tájgazdálkodást, a vízgyűjtő területek és a partvonal ökoturisztikai fejlesztését is. Kiemelte a területi érzékenység csökkentését, vagyis figyelmet kell fordítani az ésszerű vízhasználatra, a fenntartható területhasználat kialakítására, alkalmazkodni kell a klímaváltozás hatásaihoz, valamint szükséges feltárni az aktuális és potenciális környezeti kockázatokat. Kitért arra is, hogy a terület fenntartható fejlesztése szorosan kapcsolódik a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztéséhez, amelynek fő célkitűzése az árvízvédelem magas szintű biztosítása, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztése (az árvízi tározók területén a tájgazdálkodás meghonosítása, települések infrastrukturális fejlesztése).
Majd Tóth Albert tájökológus, tájkutató, az MNVH elnökségének rangidős tagja következett, aki már évekkel ezelőtt elindította az Alföld-programot. Megfogalmazása szerint gondolatmorzsákat hintett el a jelenlévők fejében továbbgondolásra, így vezette rá a hallgatóságot a táj megóvásának fontosságára. Hangsúlyozta, hogy az ember az egykor volt szabálytalan vízvilágot sivataggá tette, ez az állapot mára elfogadhatatlanná, szinte élhetetlenné vált, ezért változtatni kell rajta.
Tóth Albert előadását Aradi Csaba, a Hortobágyi Nemzeti Park nyugalmazott igazgatója követte, aki „A tájléptékű gazdálkodás szerepe a Tisza-völgy természeti értékeinek megőrzésében” című prezentációjával legfontosabb kincsünkre, a vízre hívta fel a figyelmet, amely a környezet kialakításában is fontos szerepet játszik. Hangsúlyozta, hogy a folyó és a szárazföldi rendszerek kapcsolatát helyre kell állítani.
Kovács Sándor, a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (KÖTIKÖVIZIG) hidrológiai és modellezési osztályvezetője beszámolt az évtizedekben a KÖTIKÖVIZIG területén bekövetkezett csapadékalakulásról. Részletesen bemutatta az árhullámok változásának tendenciáit és a Tisza vízszintjének változását is.
A Vidékfejlesztési Minisztérium vízelhárítási főosztályának vezetője, Láng István Ágoston a nemzeti vízgazdálkodási stratégia koncepciójáról tartott előadást. Céljaik közé tartozik többek között a vízkészletek és erőforrások védelme, megújulásuk biztosítása, a Tisza-völgy mezőgazdasági, gazdasági feltételeinek javítása (erőforrások megteremtése), a foglalkoztatás biztosítása. Vízgyűjtő gazdálkodási tervük is van. Az árvízvédelem témájánál megemlítette, hogy a meglévő rendszerek tulajdonképpen jók, de a védvonalakat nem szabad elhanyagolni. A baj szerinte nem a vízmennyiséggel van, inkább a szelvények használhatatlanok.
Az utolsó előadó Ifj. Hubai Imre biogazda, az MNVH elnökségének tagja volt, akitől megtudhatta a hallgatóság, mitől biotermék a biotermék, bepillantást nyerhetett a hazai és helyi termék jelenlegi és jövőbeni helyzetéről a piacon. Szilárd meggyőződése, hogy a Tisza-völgy alkalmas a fejlődésre, és az árvíz adta hatalmas vízmennyiség felhasználására is adott pár ötletet a jelenlevőknek. Felvázolta a biogazdaságok piaci lehetőségeit, és rámutatott néhány elengedhetetlen tényezőre, amely a vállalkozás sikerének eléréséhez szükséges: rendkívüli elkötelezettség az ökológiai gazdálkodás iránt, kitartás, munkabírás és hivatástudat. Az ellenőrzés és tanúsítás során alkalmazott jogszabályok naprakész ismerete, a gazdaságban dolgozó munkavállalók ökológiai ismereteinek folyamatos frissítése, a fogyasztókkal való folyamatos kapcsolattartás és az információ visszacsatolás.
Az előadások után a helyi természetvédő szervezet munkatársai Tisza-parti tereplátogatásra vitték a közönséget. A több mint egyórás úton Deák József, a Környezet- és Természetvédők Csongrád Városi Egyesületének elnöke és Deák József Áron tudományos segédmunkatárs tartott érdekes előadásokat a látottakról és az ott lévő természeti kincsek megőrzésének fontosságáról.
Forrás: mnvh.eu
