Támogatták a területfejlesztési miniszterek a magyar elnökség által kidolgozott új keretdokumentumot, a 2020-ig szóló területfejlesztési menetrendet (TM2020) május 19-én, Gödöllőn. A tagállamok ezzel közösen fektették le egy új, a helyi adottságokra épülő regionális politika alapjait.
A területfejlesztési miniszterek informális ülésükön elfogadták az Unió területfejlesztési menetrendjének felülvizsgált változatát. Az ülésen felszólaló miniszterek köszönetet mondtak az elnökség munkájáért, és támogatták a javaslatot. A sors úgy hozta, hogy 2009-ben a tagállamok Magyarországot jelölték ki a területfejlesztés 2020-ig tartó stratégiájának elkészítésére, és a folyamatot éppen a soros magyar elnökség alatt lehetett lezárni.
A felülvizsgálatra azért volt szükség, mert a négy évvel ezelőtti állapothoz képest a tagállamok új kihívásokkal néznek szembe, és a lisszaboni szerződés hatályba lépésével a területi kohézió a gazdasági és társadalmi kohézióval egyenrangú uniós céllá vált. Az új területfejlesztési menetrend igazodik a 2010-ben útnak indított Európa 2020 stratégiához és új távlatokat nyit a területi alapú, integrált fejlesztések számára - hangsúlyozta Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter. Hozzátette: az elnökség célja, hogy a regionális és az ágazati fejlesztések egyaránt a térségi sajátosságokra építsenek, a projektek a helyi adottságokhoz igazodjanak, hiszen így nem csak az elfogadottságuk nő, hanem a sikeres megvalósítás esélye is. Johannes Hahn regionális politikáért felelős biztos felszólalásában üdvözölte a megközelítést és kiemelte, hogy az Európa 2020 stratégiát a tagállamoknak helyi szinten kell megvalósítaniuk, a helyi szempontokra pedig nagyobb hangsúlyt kell fektetni.
Fellegi Tamás kihangsúlyozta, hogy a TM2020 végrehajtásában a tagállamok az elsődleges szereplők, de a megosztott kompetencia szerint felelősség hárul az EU-intézményekre is, hogy szakmai és módszertani támogatást nyújtsanak, és ösztönözzék a területi elvek érvényesítését.
„A szubszidiaritás elvének megfelelően meg kell találnunk minden érintett területi szintet – államot, régiót, fővárost, nagyvárost, kistelepülést, vidéki térséget, szigetet, hegyvidéki térséget, tengeri területeket –, hogy bevonhassuk őket a fejlesztések tervezési és végrehajtási fázisaiba” – húzta alá Fellegi a többszintű kormányzás és a területi dimenzió fontosságáról beszélve. Ugyanakkor síkra szállt amellett, hogy a térségi és az ágazati szereplők igényeit és érdekeit egyeztessék, utat nyitva a területi alapú integrált fejlesztések felé. „Az integrált fejlesztés reményeink szerint a jövő fejlesztéspolitikájának kulcsszava lesz” – jelentette ki a miniszter.