A magyar elnökség utolsó napján hivatalosan is lezárultak a 2005-ben indult csatlakozási tárgyalások Horvátországgal, jelentette be Martonyi János külügyminiszter Brüsszelben, a 13. miniszteri szintű EU-Horvátország csatlakozási konferencia után. Hangsúlyozta, hogy 2011. június 30. nem csak Horvátország, hanem az Európai Unió számára is történelmi jelentőségű nap.
Az Európai Unió (EU) delegációját vezető Martonyi János, Štefan Füle bővítésért felelős biztos és Gordan Jandrokovič horvát külügyminiszter az igazságszolgáltatás és alapvető jogokról, a pénzügyi és költségvetési rendelkezésekről, a versenypolitikáról és az egyéb kérdésekről szóló fejezetek végére tett hivatalosan is pontot, ezzel lezárva a 35 fejezetre tagolt csatlakozási tárgyalásokat. A sajtótájékoztatón Martonyi kiemelte, hogy ezek a fejezetek igen összetettek. Lezárásuk azt jelenti, hogy Horvátország a teljesítménymérő referenciaértékek (benchmarks) széles körét tudta teljesíteni.
A tárgyalások lezárása Horvátország számára mérföldkő. A magyar külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a horvát csatlakozás új lendületet ad a bővítési folyamat egészének is, európai perspektívát biztosítva a Nyugat-Balkán számára. A magyar elnökség is megfeszített erővel dolgozott az utolsó napokig azon, hogy sikerüljön lezárni a csatlakozási tárgyalásokat Horvátországgal. Miután az EU állam-, illetve kormányfői június 24-én politikai támogatásukról biztosították Horvátországot, a magyar elnökség minden nap ülésre hívta az Állandó Képviselők Bizottságát (COREPER), hogy a június 30-i miniszteri szintű konferenciáig a hátramaradt négy tárgyalási fejezetről is megállapodás szülessen.
A horvát külügyminiszter a sajtóértekezleten felidézte: az év elején még egyáltalán nem tűnt biztosnak, hogy a magyar elnökség alatt sikerül befejezni a csatlakozási tárgyalásokat, de a horvát tárgyalók hittek a sikerben. Gordan Jandrokovič kiemelte, a tárgyalások lezárása nem lett volna lehetséges a magyar elnökség hathatós és őszinte támogatása nélkül. Minden horvát állampolgár nevében megköszönte Magyarországnak, valamint Füle biztosnak és munkatársainak a segítségüket.
Gordan Jandrokovič hangsúlyozta, a csatlakozási folyamat során elindított reformok visszafordíthatatlanok. A horvát külügyminiszter úgy vélte, országa sikere az EU bővítési politikájának hitelességét mutatja. Jandrokovič Horvátország példájának követésére buzdította a nyugat-balkáni országokat, és kijelentette, hogy az EU tagállamaként Horvátország a legfőbb támogatója lesz a csatlakozni kívánó szomszédos országoknak.
Megfigyelés a csatlakozás időpontjáig
Zágráb számos olyan vállalást tett, amelyek megvalósulását a csatlakozás időpontjáig a Bizottság és a tagállamok ellenőrizni kívánnak. A megfigyelés elvégzéséért az Európai Bizottság felel, amely félévente ad majd ki értékelő jelentést.
A horvát csatlakozási szerződést a lengyel elnökség alatt, 2011 végéig aláírják, így 2013. július 1-jén Horvátország az Európai Unió tagjává válhat. A tagállamoknak és Horvátországnak addigra ratifikálniuk kell a csatlakozási szerződést.
Fotók: az Európai Unió Tanácsa
Az Európai Unió delegációját vezető Martonyi János, Štefan Füle bővítésért felelős biztos és Gordan Jandrokovič horvát külügyminiszter az igazságszolgáltatás és alapvető jogokról, a pénzügyi és költségvetési rendelkezésekről, a versenypolitikáról és az egyéb kérdésekről szóló fejezetek végére tett hivatalosan is pontot, ezzel lezárva a 35 fejezetre tagolt csatlakozási tárgyalásokat. A sajtótájékoztatón Martonyi kiemelte, hogy ezek a fejezetek igen összetettek. Lezárásuk azt jelenti, hogy Horvátország a teljesítménymérő referenciaértékek (benchmarks) széles körét tudta teljesíteni.
A tárgyalások lezárása Horvátország számára mérföldkő. A magyar külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a horvát csatlakozás új lendületet ad a bővítési folyamat egészének is, európai perspektívát biztosítva a Nyugat-Balkán számára.
Horvátország az utóbbi hónapokban megkettőzte az erőfeszítéseit. Ez a kemény munka és elkötelezettség példaként szolgálhat az EU-tagságra készülő országok számára.
A magyar elnökség is megfeszített erővel dolgozott az utolsó napokig azon, hogy sikerüljön lezárni a csatlakozási tárgyalásokat Horvátországgal. Miután az EU állam-, illetve kormányfői június 24-én politikai támogatásukról biztosították Horvátországot, a magyar elnökség minden nap ülésre hívta az Állandó Képviselők Bizottságát (COREPER), hogy a június 30-i miniszteri szintű konferenciáig a hátramaradt négy tárgyalási fejezetről is megállapodás szülessen.
Az elnökség szerint a horvát csatlakozási tárgyalások utolsó szakasza világosan bizonyítja, milyen hatékonyan és egymást kiegészítő módon tudnak együttműködni az uniós intézmények. Martonyi János a sajtóértekezleten külön is köszönetet mondott a Bizottságnak, és személy José Manuel Barroso elnöknek és Füle biztosnak, akiknek elkötelezett és kemény munkája nélkül az elnökség a magas szintű horvát teljesítmény ellenére sem tudta volna elérni ezt a sikert.
A horvát külügyminiszter a sajtóértekezleten felidézte: az év elején még egyáltalán nem tűnt biztosnak, hogy a magyar elnökség alatt sikerül befejezni a csatlakozási tárgyalásokat, de a horvát tárgyalók hittek a sikerben. Jandrokovič kiemelte, hogy a tárgyalások lezárása nem lett volna lehetséges a magyar elnökség hathatós és őszinte támogatása nélkül. Minden horvát állampolgár nevében megköszönte Magyarországnak, valamint Füle biztosnak és munkatársainak a segítségüket.
Jandrokovič hangsúlyozta, hogy a csatlakozási folyamat során elindított reformok visszafordíthatatlanok. A horvát külügyminiszter úgy vélte, országa sikere az EU bővítési politikájának hitelességét mutatja. Jandrokovič Horvátország példájának követésére buzdította a nyugat-balkáni országokat, és kijelentette, hogy az EU tagállamaként Horvátország a legfőbb támogatója lesz a csatlakozni kívánó szomszédos országoknak.
Megfigyelés a csatlakozás időpontjáig
Zágráb számos olyan vállalást tett, melyek megvalósulását a csatlakozás időpontjáig a Bizottság és a tagállamok ellenőrizni kívánnak. A megfigyelés (monitoring) elvégzéséért az Európai Bizottság felel, amely hathavonta ad majd ki értékelő jelentést.
A versenypolitikai fejezet terén Horvátországnak folytatnia kell a hajógyártásban és az acéliparban vállalt szerkezeti reformokat. Továbbra is konkrét eredményekkel kell igazolnia, hogy az igazságszolgáltatás reformja és a korrupció elleni intézkedések végrehajtása hatékonyan halad előre és részrehajlás nélkül folytatják le a háborús bűncselekmények ügyében indított eljárásokat. A monitoring kiterjed majd a külső határvédelem, a rendőri együttműködés, és a szervezett bűnözés elleni küzdelemre is.
A horvát csatlakozási szerződést a lengyel elnökség alatt, 2011 végéig aláírják, így 2013. július 1-jén Horvátország az Európai Unió tagjává válhat. A tagállamoknak és Horvátországnak addigra ratifikálniuk kell a csatlakozási szerződést.
Európai ösvényen tartani a Balkánt
A magyar elnökségnek a legfontosabb prioritása volt, hogy június 30-ig lezáruljanak az EU-horvát csatlakozási tárgyalások. Orbán Viktor miniszterelnök május végén hibának mondta a tárgyalások fékezését. Felhívta a figyelmet, hogy súlyos következményekkel járhat, ha elhúzódik Horvátország belépése az Európai Unióba. „Ha nem lesz eredmény, ami a Balkánt az európai ösvényen tartja, kockázatjuk a térség stabilitását, ha nem tudunk reális perspektívát kínálni, akkor elveszítjük a hitelességünket” – mondta Orbán.
A magyar kormányfő korábban úgy fogalmazott, hogy Horvátország modell lehet az egész nyugat-balkáni régió számára. Az ország csatlakozása lehet a bizonyíték arra, hogy a nyugat-balkáni régió számára reális az európai perspektíva, a térség pedig stabilizálható, és éppen az EU tudja stabilizálni, mutatott rá a magyar kormányfő az Európai Parlament, valamint az uniós és a nyugat-balkáni országok nemzeti parlamentjeinek képviselői részvételével tartott együttes parlamenti ülésen április 14-én.