Jóváhagyták az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői pénteken Brüsszelben a Duna menti régió fejlesztésére vonatkozó uniós stratégiát.Ezt Orbán Viktor kormányfő jelentette be a csúcstalálkozó után Herman Van Rompuy európai tanácsi elnökkel és José Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján.
Mint mondta, olyan térségről van szó, amelyet a történelem során sokszor konfliktusok jellemeztek. Most viszont egy nagy, makrotérségbeli együttműködéssel hosszú távon is konszolidálni fogják a viszonyokat.
A kormányfők arra is felszólították az érintetteket, hogy haladéktalanul kezdjék meg a stratégia végrehajtását.
Egyúttal jelezték, hogy más makroregionális stratégiák kimunkálásán is dolgoznak. Konkrétan említették az Adriai-tenger körzetét, valamint a Jón-tenger térségét.
Külön üdvözölte a pénteki döntést az Európai Bizottság is. Johannes Hahn regionális politikai biztos egyebek között azt hangsúlyozta, hogy a makrotérségi megközelítés új típusú együttműködést jelent az érintett országok között.
A Duna-térség nyolc uniós tagállamot (Németország, Ausztria, Magyarország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Bulgária és Románia) és hat, Unión kívüli országot (Horvátország, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Ukrajna és Moldova) foglal magában, mintegy 800 ezer négyzetkilométernyi területtel. A stratégia hangsúlyos célja az érintett államok együttműködésének, fenntartható gazdaságfejlesztésének segítése.
A mos jóváhagyott Duna-stratégia legfontosabb feladatai közé tartozik a vízkészletek védelme, takarékos használata, a természeti környezet megóvása, a Duna közlekedésének javítása, a turizmus ösztönzése, a kulturális örökség megőrzése. Az unió szerint a területfejlesztés, a környezetvédelem, a közlekedési hálózatok fejlesztésének összehangolása erősítheti a térség vonzóképességét és a Duna integráló szerepét.
A makrorégióban élő mintegy 115 millió embert - ha megvalósulnak a tervek - azért is érinti kedvezően a stratégia, mert gyorsabbá válik a közúti és a vasúti közlekedés, javulnak a vízi közlekedés lehetőségei, olcsóbbá válik az energia a jobb hozzáférhetőség és az alternatív energiaforrások révén, továbbá a hatékonyabb együttműködés következtében fejlődik a gazdaság, az oktatás és a kutatás.