Kisebb részt fordítana a Közös Agrárpolitikára (KAP) az Európai Bizottság a következő hétéves költségvetésben. A javaslat szerint a KAP kiadásait az eddigi szinten fagyasztanák be, ami azt jelenti, hogy csökken a részesedése az összuniós büdzséből.
Az Európai Unió végrehajtó intézményének tervei szerint a mezőgazdasági és halászati politika kiadásai nagyjából ugyanolyan szinten maradnának, azaz 3-4 százalékkal esne az arányuk az összkiadásokon belül (a European Voice adatai szerint 41-ről 37-re, míg az EurActiv szerint 39,4 százalékról 36,2-re). Így csaknem 372 milliárd euró jutna a KAp finanszírozására.
Ebből az összegből az eddigi 289 milliárd helyett 281,8 milliárd eurót fordítanának az első pillérre, azaz a közvetlen kifizetésekre és a piaci támogatásokra. Az összeg ráadásul fokozatosan csökkenne: 2014-ig 42,2 milliárd eurót, 2020-ra 38 milliárd eurót vonnának el az ágazattól. A második pillérre, azaz a vidékfejlesztésre csaknem 90 milliárd euró marad, ami szintén csökkenés a 2007-2013-as időszakra jutó 96 milliárd euróhoz képest. Ez 2014-re 13,6 milliárd, 2020-ra 12 milliárd euróval lenne kevesebb.
A Bizottság többek között a legnagyobb birtokok tulajdonosain spórolna, mivel ők – az EurActiv egy meg nem nevezett forrását idézve – „aránytalanul nagy részt kapnak a KAP közvetlen bevételi támogatásából”. Ugyanakkor a keleti tagállamok, így Magyarország gazdái számára is jó hír lehet, hogy csökkenteni kívánják az különbségeket a „régi” és „új” tagoknak jutó támogatás között. Azokban az országokban, ahol a közvetlen kifizetések aránya alacsonyabb az uniós átlag 90 százalékánál, növelnék a támogatásokat a különbözet egyharmadával. A Bizottságnak a KAP „zöldítése” is célja, ennek jegyében ugyanis a kifizetések 30 százalékát kötnék környezetvédelmi szempontokhoz.
A relatív csökkentésre azért van szükség, mert a tervezet szerint a kiadások aránya gyakorlatilag nem változna a tagállamok bruttó nemzeti bevételéhez (GNI) képest, a Bizottság ugyanakkor más közös politikák számára szeretne több forrást biztosítani. A KAP befagyasztásával és az uniós dolgozók öt százalékának elküldésével felszabaduló összeget egyebek mellett a másik nagy tételre, a regionális politikára fordítanák, amelyre ezzel a korábbi 36-hoz képest egy százalékkal nagyobb részt fizetnének ki a költségvetésből. Az EU közös külpolitikájára 56 helyett 70 milliárdot költenének, és ötvenmilliárd jutna infrastrukturális fejlesztésekre.
A KAP mögött a keleti államokkal együtt ott áll Franciaország, amely – az EurActiv értesülései szerint – háttéralkut kötött Németországgal, hogy a közös agrárpolitikára vonatkozó támogatások 2014-től ne csökkenjenek. Ezt a célt a néppárti Albert Dess, az Európai Parlament (EP) KAP-reformért felelős tagja is fontosnak nevezte, az EP mezőgazdasági bizottságának elnöke, a szocialista Paolo De Castro pedig az egyeztetések hosszát és alaposságát emelte ki.
Forrás: European Voice, euractiv.com