A biológiai sokszínűség fenntartását, és a fajok kihalásának megállítását célozza az Európai Bizottság tízéves stratégiája, amelyet május elején mutatott be a testület környezetvédelemért felelős tagja. A program hat célt tűz ki a tagállamok számára, melyek megvalósításával 2020-ra az EU megállítaná a növény és állatfajok kihalását.
Az Európai Unió (EU) előző, ezzel foglalkozó stratégiája nem állította meg a fajok kihalását – állapította meg az Európai Bizottság (EB), tehát szükség van egy új megközelítésre és egy új, tízéves stratégiára, amely célul tűzné ki, hogy 2020 után ne haljanak ki élőlények.
Ezek a célok illeszkednek az Európai Tanács által tavaly márciusban meghatározott ötven éves koncepcióba, és a múlt októberben a japán Nagoyában tett vállalásokkal is összhangban vannak, ahol is a világ országai elfogadtak egy intézkedéscsomagot a biodiverzitás megőrzésére.
Az EB által kedden elfogadott biodiverzitás stratégia hat számszerű vállalás megtételére kéri a tagországokat:
1.Haladéktalanul át kell ültetni a nemzeti jogba, és alkalmazni kell a biológiai sokféleség megőrzése érdekében hozott korábbi uniós jogszabályokat. Ezen belül is elsősorban a Madárvédelmi és az Élőhelyvédelmi Irányelvet, ami a Natura 2000 természetvédelmi programnak is az alapja. Meg kell duplázni az élőhelyvédelmi direktíva alá tartozó biológiai lelőhelyek, és 50 százalékkal növelni kell a fajok védettségi vizsgálatát. Ugyancsak 50 százalékos növekedést kell elérni a madarak fajértékelésében.
2. Ökoszisztémák fenntartása. Elsősorban zöld infrastruktúrák kiépítésével helyre kell állítani az elmúlt évtizedekben jelentősen leromlott ökoszisztémák 15 százalékát.
3. A mezőgazdasági és a erdőpolitikát is a biodiverzitás szolgáltatába kell állítani. A lehető legtöbb füves területet, szántóföldet és legelőt kell tudatosan, a biológiai sokféleséget szem előtt tartva megművelni, illetve kezelni. Erdőkezelési terveket kell benyújtaniuk a tagállamoknak a köztulajdonú erdőterületek hasznosítására, amelyben biztosítaniuk kell azt, hogy hozzájárulnak a fajok kihalásának megállításához.
4. Az EU halállományának megőrzése. 2015-re el kell érni a maximális fenntartható halhozamot. Az EU tehát azt várja a tagállamoktól, hogy vessenek véget a túlzott halászatnak és a túltermelésnek.
5. Özönfajok kordában tartása – az EB nagy hangsúlyt fektetne az úgynevezett özönfajokra, azaz azokra az állatokra és növényekre, amelyek egy adott területen nem őshonosak, de a megfelelő életkörülmények miatt rohamosan növekszik a populációjuk, veszélyeztetve ezzel más fajokat. A környezetvédelmi EU-biztos ez egyre nagyobb szerepet játszik a fajok kihalásában. Janez Potocnik azt kéri a tagországoktól, hogy 2020-ra azonosítsák ezeket a fajokat, és kontrollálják a terjedésüket.
6. Az EU-nak globálisan is ösztönöznie kell az erőfeszítéseket, sőt az élére kell állnia a globális erőfeszítéseknek.
Janez Potocnik értékelése szerint a helyzet súlyos. Ma Európában minden negyedik állat- és növényfaj néz szembe a kihalás veszélyével, ami így is ezerszerese a normálisnak nevezett mértéknek. A stratégia brüsszeli bemutatóján a biztos azt mondta, riasztó méreteket ölt a biológiai sokszínűség csökkenése Európában és a világon mindenhol, és a vizsgált területek mindössze 17 százaléka van megfelelő védettségű helyzetben.
A szlovén biztos szerint a biodiverzitás csökkenésének mérhető gazdasági következményei is vannak. Csak 50 milliárd amerikai dollár kárt okoz a haltúltermelés, és 153 milliárd dolláros befektetést igényel a mesterséges porzás, a biológiai sokszínűség mérséklődése ugyanis maga után vonta a rovarok számának csökkenését, és ezáltal a kevesebb beporzást. Ez csak Európában évi 15 milliárd eurós kiesést okoz a Bizottság becslései szerint.